Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Kaszap Istvánra, a szent életű jezsuita novíciusra emlékeztek születése 105. évfordulóján szülővárosában, Székesfehérváron, a Prohászka Ottokár-emléktemplomban. Az imameghallgatásokért már halála után népszerűvé vált kispapra emlékezve Spányi Antal megyéspüspök tartott ünnepi szentmisét a város papságával együtt.
A szentmise elején Tóth Tamás plébános köszöntötte a jelenlevőket és a főpásztort. Örömét és háláját fejezte ki azért, hogy a város legnagyobb templomában, a rendeleteket betartva, ezekben a nehéz időkben is ünnepelhetnek Kaszap István tisztelői. Arra hívta fel a figyelmet, hogy „az isteni életre való beoltottságunkat” minden körülmények között vállalni kell, így találkozhatunk nap mint nap az Isten akaratával.
Spányi Antal először Prohászka püspök szavaival méltatta az ünnep jelentőségét, hálát adva Urunk születésének hírüladásáért, valamint Kaszap István születésért is: „Ez az a nap, amikor valami új kezdődik, egy nap, amelyen beteljesedik valami régtől elhatározott isteni valóság. Hisz Isten örökkévalóságában tudta, hogy a teremtés együtt jár azzal, hogy az ember bűnbe esik, rászorul majd a Megváltásra, és a megváltás ára az Ő Egyszülött Fia élete lesz. Arra volt csak szükség, hogy a Kiválasztott kimondja a maga igenjét, elfogadja és beteljesítse Isten tervét, bármit is jelent ez számára.”
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe azért oly szép, mert egyrészt elindul az ember megváltásának szent titka a megvalósulás útján, másrészt láthatunk egy csodálatosan szép életet, Mária életét – emelte ki a Szűzanya szerepét az emberiség történetében a megyéspüspök. – Ha az Istenre hallgatunk, Ő mindig többet ad, többet nyújt, mint amit mi szeretnénk, amit elgondolunk magunknak.
A március 25-én született Kaszap Istvánra emlékezve a főpásztor elmondta, neki is megvoltak a maga álmai, álmok a sporttal kapcsolatban, álmok a tanulásról, a szerzetességről…
Azok a szenvedések, amelyekkel találkoznia kellett, amelyeknek tüzes kohóján keresztül kellett mennie, életét végül is nagyon rövidre szabták. De ebben a rövid életben is megtalálta a helyét. Mert azt tette, amit az Isten neki szánt. És mert ő is ki tudta mondani, hogy »legyen nekem a Te igéd szerint!«. Boldog volt, békességes volt, a helyén volt. Így lett ő sokak lelki támasza, biztos oltalom, közbenjáró, akihez bátran lehet fohászkodni, akinek segítségét kérhetjük.”
Végül arra buzdított Spányi Antal, hogy most, amikor bajban vagyunk, és kezdünk belefáradni a hosszú próbatételbe, aggódunk magunkért és szeretteinkért, tekintsünk Kaszap Istvánra életére és forduljunk hozzá. „Fohászainkon túl elsősorban azt kell kérnünk tőle, hogy segítsen bennünket megtalálni helyünket Isten tervében. Felismerni a magunk sorsában Isten akaratát, és abban megtalálni a békességet.”
A szentmisét követően a püspök vezetésével a szent életű kispap sírjához vonultak a cserkészek és az asszisztencia után a megjelent hívek, hogy együtt imádkozzanak Kaszap István mielőbbi boldoggá avatásáért.
A város díszpolgárának emlékére tartott ünnepen részt vettek közéleti vezetők is, köztük Cser-Palkovics András polgármester, Róth Péter alpolgármester, valamint önkormányzati képviselők.
Forrás: Berta Kata/Székesfehérvári Egyházmegye
Fotó: Lugosi Balázs
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
