A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket alkalmazza a jövőben is annak érdekében, hogy a monetáris transzmisszió még hatékonyabbá váljon, a jelenlegi kamatkondíciók a kockázatok trendszerű javulásáig fennmaradnak – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az alapkamat 13 százalékos szintjét fenntartó ülést követő online háttérbeszélgetésen, kedden.
Kiemelte: változatlanul 18 százalék lesz az egynapos betéti tender kamata, a tendereket a jegybank ezentúl is naponta megtartja.
Az MNB a kötelező tartalékráta emelésében továbblép, április elejétől 10 százalékra emeli annak szintjét az eddigi 5 százalékról, illetve február elejétől heti rendszerességgel diszkontkötvény-aukciókat indít – hívta fel a figyelmet. A cél az, hogy az egynapos betéti kamaton keresztül meghatározott kamatkondíciók minél hatékonyabban érvényesüljenek – fűzte hozzá.
Az alelnök jelezte, hogy folytatják azokat a hosszú betéti tendereket, amelyeket az ősz folyamán több alkalommal is tartottak, a következő hosszú lejáratú betéti tendert január 25-én hirdetik meg.
Rámutatott arra, hogy a dezinflációs hatások a következő hónapokban erősödni fognak, aminek a hátterében bázishatások mellett az alacsonyabb nyersanyagárak, illetve a kisebb áram- és gázfogyasztás húzódik meg.
Fordulat körvonalazódik az élelmiszerárak alakulásában is, a gabonapiacon már meg is indult az árak mérséklődése, de más részpiacokon is hasonló folyamatok várhatók – jegyezte meg. Ezen felül belföldi oldalról a kiskereskedelmi forgalom szűkülése is „fegyelmező erőként” hat az árazásra – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank és a Gazdasági Versenyhivatal szorosan együttműködik a költségek feletti áremelkedések letörésében.
Az infláció decemberben elérte a 24,5 százalékot, a novemberhez képest mért 2 százalékpontos emelkedést az üzemanyagársapka kivezetése okozta, amelynek hatása januárra is átnyúlik – húzta alá.
Virág Barnabás kiemelte, hogy a gazdaság megítélése szempontjából „kulcsfontosságú” folyó fizetési mérleg „túl van a mélyponton”, a következő hónapokban és az év egészében javulni fog az egyenleg.
A gazdasági növekedés lassulása folytatódott, két egymást követő negyedévben visszaesés következett be, ugyanakkor 2023 egészében „jó esély van arra, hogy a pozitív tartományban maradjon a mutató” – mondta.
A piaci kockázatokat az MNB által október közepén bevezetett célzott intézkedések eredményesen kezelték, a hozamgörbe a hosszú szegmben jelentősen csökkent azóta – értékelte, utalva arra, hogy a jegybank lépései mellett a javuló külső közeg is hozzájárult a stabilizációhoz.
Az MNB továbbra is kiemelten figyeli a korábban meghatározott külső és belső kockázati tényezőket – szögezte le. Hozzátette: az energiaválság „rémképe” csökkent, ugyanakkor nem látható még az orosz-ukrán háború vége, a nagy jegybankok pedig egyelőre még szigorítanak. Azzal folytatta, hogy a fizetési mérleg javulásán túl jelentősebb előrelépést a megítélésben az európai uniós források tényleges beáramlása jelenthetne.
Az MTI azon kérdésére, hogy mit gondol a Fitch Ratings megállapításáról, miszerint nem kellően hatékony a monetáris transzmisszió, azt mondta, hogy az üzenet egyértelmű. „Amit a gazdaságpolitikai döntéshozó ebben a közegben tehet, az, hogy figyelembe veszi ezeket az üzeneteket, hiszen minden ilyen minősítés egy tükör arról, hogy a gazdaságunk hogyan működik, ami erősen kitett annak, hogy a befektetők a nap végén ezt a tükröt hogyan olvassák” – fogalmazott.
Kijelentette: az MNB a lépéseivel a továbbiakban is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a monetáris transzmisszió a lehető leghatékonyabban működjön, hiszen erre szükség van ahhoz, hogy a magas inflációs közeget megtörjék.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
