Jó reggelt, kedves Ferenc! Hogy aludt?

Jó reggelt, kedves Ferenc! Hogy aludt?

Nem gyötörték rémálmok? Nem?

Nem kísértette az átvágott torkú idős pap halálhörgése álmában?

Nem kísértette a saját vérében fuldokló idős, védtelen pap tüdejéből föltörő bugyborékoló hang?

Nem kísértette a szétspriccelő vér hangja, ami az elerőtlenedő, haldokló testből pulzált a templom felszentelt padlójára?

Nem kísértette a templomi feszületre néző átvágott torkú idős pap elhomályosuló szeme?

Nem kísértette az átvágott torkú hívő nő kétségbe esett sikolya?

Nem kísértette a két muzulmán terrorista túszainak végtelen riadalma, segélykiáltása?

Nem kísértette az állatias „Allahu Akbár” üvöltés, miközben egy késsel egy védtelen öreg ember torkát vágta át éppen a muzulmán terrorista?

Jól aludt, kedves Ferenc? Jól aludt, hogy akiket behívott, akiket áldásnak nevezett, akiknek a lábát mosogatta és csókolgatta, azok egy fölszentelt templomban, allahu akbárt ordítozva, féktelenül tombolva gyilkoltak? Nem kísértette mindez?

Nem kéne végre lemondani, kedves Ferenc és elvonulni vezekelni? Mondjuk Szíriába… Ott mosogassa és csókolgassa ezeknek a lényeknek a lábát…

http://demagog.blogstar.hu/


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »