Exkluzív belső dokumentumok jutottak a Marker birtokába, amelyek feltárják a szlovák állami szervek közösségi médiás tevékenységét az elmúlt évekből. Az iratok szerint minisztériumok és hivatalok tisztviselői kérték a Meta vállalattól bejegyzések ezreinek eltávolítását. Ez a tevékenység főként a 2022-es és 2023-as évekre, Eduard Heger és Ľudovít Ódor kormányzása idejére tehető. A listákon szereplő bejegyzések között politikusok posztjai is megtalálhatók, és a törlés kérvényezésének oka minden esetben politikai-ideológiai volt, tehát cenzúráról van szó. Fontos kiemelni, hogy több érintett hivatalnok még ma is folytatja ugyanezt a tevékenységét.
A kiszivárgott listák részletei
A dokumentumok részletes táblázatok formájában kerültek a Markerhez, amelyek összesen 2628 sort tartalmaznak. Minden egyes sor egy egy hivatalok által törlésre ítélt közösségi médiás posztot jelöl.
A hivatalnokok többek között a Zuzana Čaputová államfőt bíráló tartalmak törlését kezdeményezték. Emellett az LMBT-ideológiát, Ukrajnát vagy a zöldpolitikát kritizáló posztok eltávolítását is kérték. Szintén célkeresztbe került a pandémiás intézkedések bírálata és az illegális bevándorlás elutasítása.
A bejelentések túlnyomó többsége a Szlovákiában legnépszerűbbnek számító Facebookot fenntartó Meta felé irányult. Az egyik dokumentum szerzőjeként Miroslava Sawiris neve szerepel, aki a Kormányhivatal Stratégiai Kommunikációs Főosztályát vezette. Az előző kormányok stratégiai kommunikációs hálózatáról korábban már írtunk. Ez lényegében az állami, jellemzően Brüsszel és Ukrjna-barát, háborút támogató, transzgender propagandát domináló narratívák összehangolását jelentette úgy, hogy eltérő vélemény az államapparátus semmilyen szintjén ne jelenjen meg. De aktívan felléptek az akkori ellenzék, a jelenlegi kormánypártok ellen is, NATO-beavatkozást sürgetve ellenük Szlovákiában.
Körkép-vélemény:
Miroslava Sawiris a kormányhivatali munkája előtt természetesen a szlovák progresszív erőteret szervező atlantista, háborúpárti agytrösztjénél, a GLOBSEC-nél volt elemző. A GLOBSEC a választók által hatalomból kitessékelt politikusok jelentős részét később is foglalkoztatja. A rendszer kiválóan működik, a választókat eláruló politikusoknak nem kell tartaniuk anyagi jellegű következményektől.
A táblázat létrehozásakor Eduard Heger volt a miniszterelnök. A listák alapján a koordináció célja a duplikált bejelentések elkerülése is lehetett.
Az állami beavatkozás elismerése
Jakub Goda, Zuzana Čaputová akkori tanácsadója 2023-ban megerősítette, hogy az állami szervek közvetlenül kommunikálnak a Metával. Goda szerint nem érdemes titkolni, hogy az intézmények kapcsolatban állnak a technológiai óriással. A Meta külön munkatársakat foglalkoztat a közép-európai régió közpolitikájáért. Velük tartotta a kapcsolatot többek között a védelmi minisztérium és a rendőrség is.
A lényegében politikai cenzorként dolgozó tisztviselők konkrét linkeket küldtek azokról a bejegyzésekről, amelyek szerintük szabályzatot vagy törvényt sértettek. (Pontosabban szabályzat- illetve törvénysértőnek titulálták bejegyzések tömegeit politikai-ideológiai meggyőződés alapján – a szerk).
A Marker szerkesztősége hozzáférést szerzett azokhoz a Google Táblázatokhoz, amelyek ezeket a linkeket tartalmazzák. Ezek a táblázatok bárki számára szerkeszthetők voltak, aki megkapta a megfelelő jogosultságot. Goda szerint az állam által jelzett tartalmakat a Meta komolyabban veszi, mint a felhasználói bejelentéseket.
Ennek ellenére a technológiai óriás nem minden esetben teljesítette a kéréseket. Sok esetben a válasz az volt, hogy a poszt nem sérti a szabályzatot. A megmaradt bejegyzések utólag is megtekinthetők, így látható, mit tartottak elfogadhatatlannak a hivatalnokok. A törölt tartalmakat azonban már nem lehet visszakeresni.
A legaktívabb bejelentők
A dokumentumok alapján a Média-szolgáltatások Tanácsa (RPMS) volt a legszorgalmasabb bejelentő. A Heger-kabinet törvénymódosításának jóvoltából ehhez a hatósághoz minden hírportálnak és médiaoldalnak, tájékoztató oldanak, nyomtatott sajtónak regisztrálnia kell, kötelezően. És közben az RPMS vezetősége progresszív cenzúrát folytat a konzervatív véleményekkel szemben, mivel még mindig azok vezetik a hatóságot, akiket Hegerék neveztek ki. Legutóbb egy pozsonyi Pride visszásságaival foglalkozó konzervatív Facebook-oldalt hurcoltak meg.
Az RPMS összesen 921 tartalomra hívták fel a figyelmet, ami az összes bejelentés 35 százaléka. Az RPMS a mai napig hivatalosan jelenti a „hibás” bejegyzéseket a közösségi oldalaknak. Ez a szerv másodfokú hatóságként is működik a tartalmakkal kapcsolatos panaszok esetén.
A második legaktívabb szervezet a szlovák rendőrség volt a vizsgált időszakban. Képviselőik 512 tartalmat jelentettek, ami az összes eset közel 20 százalékát teszi ki. A rendőrségen belül valószínűleg három különböző osztály is részt vett ebben a munkában.
Körkép-vélemény:
Itt a főszerepet kétségkívül Dávid Púchovský, a rendőrség Hoaxy a podvody oldalának akkori adminisztrátora játszotta. Ő volt az, aki egy alkalommal minden békére vágyót orosz kollaboránsnak nevezett. Ma Jaroslav Spišiak progresszív parlamenti képviselő asszisztense, befolyása a hazai fact-checker (cenzor) hálózatra továbbra is kiemelkedő.
A harmadik helyen a Belügyminisztérium (akkor Roman Mikulec irányította) végzett, amely 316 bejegyzést kifogásolt.
Több tucat bejegyzés törlését kérte Ivan Korčok (ma PS) és Rastislav Káčer (Demokrati-alapítótag) idején a Külügyminisztérium, és a Jaroslav Naď által vezetett Védelmi minisztérium is.
A listázás folytatódott az Ódor-kormányok idején is.
Ellenzéki és kormánypárti célpontok. Házinyúlra is lőttek
Bár a kérések zöme átlagos felhasználókra vonatkozott, ellenzéki politikusok posztjai is felkerültek a listákra. Érdekesség, hogy a hivatalnokok Igor Matovič, az akkori kormánykoalíció tagjának bejegyzéseit is jelentették. Matovič három posztját próbálták töröltetni, amelyek főként LMBT-témákkal foglalkoztak. A Meta azonban ezeket a kéréseket elutasította, ártalmatlannak ítélve a tartalmakat.
Az ellenzéki politikusok bejegyzései sokkal gyakrabban szerepeltek a jelentett tartalmak között. A tisztviselőknek problémájuk volt Robert Fico és a Smer-SD párt megnyilvánulásaival. Szintén célkeresztbe került a Republika párt és annak elnöke, Milan Uhrík. A legtöbb bejelentés azonban Ľuboš Blaha tevékenységével volt kapcsolatos.
A hivatalnokok még Blaha profiljának törlése után is folytatták a hozzá köthető tartalmak jelentését. Olyan oldalakat jelentettek, amelyek másolták Blaha Telegram-üzeneteit vagy videóit. Ez a típusú tartalom legalább 160 alkalommal szerepel a kiszivárgott dokumentumban. Az RPMS gyakran „személyazonossággal való visszaélés” indokkal kérte a törlést, bár ez sokszor nem volt megalapozott.
Stratégiai kommunikáció uniós pénzből
Miroslava Sawiris vezette a Kormányhivatal Stratégiai Kommunikációs Főosztályát, amely egy uniós projekt keretében jött létre. Az Európai Unió több mint nyolcmillió eurót biztosított erre a célra. A projekt célja Szlovákia hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének növelése volt. A csapat 2023 decemberében fejezte be tevékenységét a Kormányhivatalban.
Soňa Uriková, az osztály munkatársa egy 2022-es konferencián beszélt a munkájuk hátteréről. Fontosnak tartották, hogy az állami szervek egységes üzeneteket közvetítsenek kulcsfontosságú témákban. Például részletes utasításokat adtak a miniszterelnöknek arról is, mit és hogyan kommunikáljon. A közösségi oldalak kezelése, beleértve a kommentek szűrését, szintén a feladataik közé tartozott.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Ľudovít Vaniher
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
