Meglehetősen pesszimista forgatókönyvvel (is) készül Szlovákia a jövő év elejére várt omikron-járványra. Az új év első hónapjaiban 25 ezer, koronavírus-fertőzés miatt kórházi kezelésre szoruló emberrel számolnak.
A várható túlterheltséget azzal próbálja megoldani a szlovák egészségügyi minisztérium, hogy szükségkórházakat alakít ki, amelyek a fertőzöttek intézményi kezelésének első állomását jelentik majd. Ezeknek egyrészt a betegek osztályozásában lesz majd szerepük, másrészt elvégzik majd azokat az alapvető, rutin vizsgálatokat, amelyek az adott páciens állapotának kiértékeléséhez feltétlenül szükségesek.
Nem árt a cikk elején, időben kihangsúlyozni, hogy még mindig nagyon keveset tudunk az omikron-variánsról. Bő két héttel ezelőtt írt cikkünk óta sem történt áttörés, egyelőre az látszik biztosnak, hogy gyorsabban terjed a korábbi variánsoknál.
Más kérdés, hogy a szlovák kormánynak valóban érdemes felkészülnie a legrosszabbra, így legalább nem ér minket meglepetés. E felkészülés egyik központi eleme lesz a „frontkórházak” létrehozása.
Összesen mintegy ezer férőhelyet alakítanak ki,
a tervek szerint szakképzett orvosok és egészségügyi ápolók felügyelete mellett medikusok látnák el a betegek és feladatok nagy részét. Ők „triázsolnák”, osztályoznák a betegeket, eldöntenék, ki menjen haza, ki maradjon a szükségkórházban (legfeljebb 12 órát) és kik azok, akik olyan súlyos állapotban vannak, hogy azonnal hagyományos intézményi ellátásra szorulnak. Az adminisztratív feladatok a hadseregre hárulnának.
A szlovák szakemberek egy londoni tudóscsoport kutatásain alapuló kalkulációja szerint, ha az új variáns fele annyira súlyos tüneteket okoz majd mint a delta, februárra akkor is hatezer COVID-os beteg terhelheti le a szlovák egészségügyet. Azzal számolnak, hogy a fertőzöttek a fertőzés után hamarabb kerülnek kórházba, s bár a kórházi ellátás rövidebb ideig tartana, de a terjedés gyorsasága miatt jóval több beteg szorulna rá. Napi 280-700 betegfelvételre is sor kerülhet, a második hullám idején napi 400 volt a maximum.
Érdemes megjegyezni, hogy a második hullám csúcsán egyszerre mintegy négyezer COVID-os beteget kellett kórházban ellátni.
Egészen megdöbbentő ugyanakkor a minisztérium azon kijelentése, hogy
amennyiben az omikron ugyanolyan komoly megbetegedést okoz mint a delta-variáns, a szlovák egészségügy jelen helyzetében képtelen lesz kezelni a problémát.
Mintegy csodafegyverként, a szükségkórházak hálózata ezt a problémát hivatott megoldani, mérsékelni. Ha az utolsó orvost is kizsigerelik és a nővéreket 168 órás műszakokra kötelezik, reálisan ötezernél több betegágyat akkor sem képesek a COVID-fertőzöttek számára elkülöníteni. A tárca szerint viszont további ezer ágyra mindenképp szükség van. A minisztériumi tervezetben az áll, szó sincs hagyományos, bár ideiglenes kórházakról vagy a kórházi kapacitás klasszikus növeléséről. Szükségmegoldásról van szó, a legalapvetőbb egészségügyi ellátás biztosítására,
a háborús ellátás szintjén
-írják.
A tárca által közzétett anyag szerint négy szinten működnének a szükségkórházak. A legalapvetőbb, ún. triázs során az alapvető életfunkciók (például vérnyomás vagy oxigénszaturáció) mérésére kerülne sor, itt csak medikusok teljesítenének szolgálatot. A „triázs plusz” szinten már orvosi felügyelet mellett dolgoznának a medikusok vagy egészségügyi alkalmazottak, itt vérvizsgálatra, PCR-tesztelésre és kiértékelésre, illetve ultrahangos vagy egyéb képalkotó vizsgálatokra kerülne sor. A következő szint az ún. várakozási zóna lenne, ahol legfeljebb 12 órát tartózkodna egy beteg. Állapotától függően itt dőlne el, hogy tovább utalják-e egy hagyományos kórházba vagy sem. Ez majd attól is függ, áll a szakmai anyagban, hogy lesz-e szabad hely a kórházakban. A legutolsó szint, amelyet csak akkor vezetnének be, ha minden kötél szakad, az lenne, hogy legfeljebb kétszáz, enyhe oxigénterápiára szoruló beteget ezekben a „kórházakban” látnának el. Egy medikusra öt, egy orvosra azonban már mintegy ötven ágy jutna.
A tervek szerint egy-egy ilyen intézményben 3-5 triázsállomás és egy darab „triázs plusz” állomás lenne.
Azt egyelőre nem tudni, hol hozzák létre ezeket a legfeljebb ezer ember ellátására alkalmas kórházakat.
Azt sem tudni, mennyi lesz belőlük. Szó van arról is, hogy országosan három-négy, de azt is fontolgatják, hogy minden megyeszékhelyre telepítenek majd egyet-egyet. A tervek szerint ugyanakkor mobilis intézményeket hoznak létre, a szaktárca azt szeretné, ha esetileg, járványgócok mellé lehetne telepíteni és szükség szerint mozgatni ezeket.
A fenti elképzelés akkor ölt majd formát, ha a kórházi ellátásra szorulók száma átlépi a négyezret, de már háromezer felett elindul az előkészítés.
A tárca azt ígéri, még az idén kijelölik az első szükségkórházak helyszíneit, január közepén pedig elkezdik megszólítani a medikushallgatókat is, hogy, ha kell, már a hónap végén indulhassanak a „frontvonalba”..
A minisztérium szeretné elkerülni, hogy a hirtelen megszaporodó fertőzöttek elárasszák a kórházak betegfelvételi osztályait, amellyel nem csak adminisztratív terheket rónak az ott dolgozókra, de még a fertőzésveszélyt is növelik. Ilyenkor előfordulhat, hogy órákig nem tudnak szabad ágyat találni egy-egy fertőzöttnek, a mentőautók is sorban állnak a felvétel előtt, miközben megesik, hogy szűkösre szabott oxigénkészletük éppen a kórház bejáratánál fogy ki.
A szükségkórházak segítenének kezelni a helyzetet – legalábbis ezt remélik a tárcánál, hiszen már előzetes ellátással, állapotfelmérés után, kerülnének a betegek a kórházakba.
Az egész projekt mintegy 30 millió euróból valósulhat meg, egy-egy szükségkórházra nagyjából hatmilliót szánnak. A terveknek megfelelően szükség szerint 2-4 hét alatt lehetne felállítani őket, működésük idejét két hónapban maximalizálnák.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
