II. Abdullah jordán király meghívására mintegy 40 vallási vezető érkezett Jordániába, a Jordánon túli Betániába, hogy az Aqaba Process összefogás keretében a vallások közti kölcsönös tisztelet és béke érdekében szólaljanak fel. A találkozón, december 9-én Erdő Péter bíboros, prímás megbízásából Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök és Eredics Gergő érseki titkár is részt vett.
II. Abdullah király 2015-ben kezdeményezte az Aqaba Process elnevezésű nemzetközi összefogást, amelynek célja a terrorizmus és az erőszakcselekmények elleni közös fellépés. A jordán király e találkozósorozat új szakaszaként vallási vezetőket hívott meg a Szentföldről és a Balkán régióból, hogy hitük és vallásuk tekintélyével együtt kiáltsanak a békéért. Az ünnepélyes eseményre a Jordánon túli Betániában került sor, ahol a keresztény hagyomány az 5. század óta Jézus megkeresztelkedésére emlékezik.
A találkozót II. Abdullah jordán király, valamint Edi Rama, Albánia miniszterelnöke vezette, illetve részt vett rajta Al-Ghazi bin Muhammad herceg, a jordán király vallási és kulturális főtanácsadója. Jelen volt III. Teofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka, X. János, Antióchia és a Kelet szír ortodox pátriárkája, velük együtt pedig mintegy 40 katolikus és ortodox érsek és püspök, illetve muszlim főmufti.
A bibliai hagyomány Illés elragadtatását, Keresztelő János fellépését, majd Jézus keresztségét is a találkozó helyszínéhez, ehhez környékhez kapcsolja – emelte ki Al-Ghazi herceg.
III. Teofilosz pátriárka a bizalom jelentőségéről beszélt, amely a háborús helyzetben különösen is megcsappant. Az ábrahámi vallásoknak – állította – együtt kell fellépniük a sötétség erőivel szemben, egymás tiszteletét hangsúlyozva.
Pierbattista Pizzaballa bíboros is a szentföldi béke érdekében szólalt fel. Mint elmondta, ez a föld immár hosszú idő óta újra meg újra a pusztulás képeit mutatja, mégpedig nemcsak fizikailag, hanem az emberi kapcsolatok, a családok mindennapi élete és a nagy kulturális egységek és lehetőségek terén is. Nem lehet – hangsúlyozta –, hogy az események narratíváját a szélsőségesekre bízzuk.
A testvéri megértés légkörében tanúságtételek hangzottak el arról a sikeres együttműködésről, amely Albánia vallási közösségeit jellemzi, valamint azokról a még mindig fájdalmas kérdésekről, amelyek a délszláv háború után a térség vallási közösségeiben jelen vannak.
Különösen megindító volt Mustafa Cerić nyugalmazott bosznia-hercegovinai főmufti helyzetértékelése, aki az egymással való kiengesztelődés szükségessége mellett azt hangsúlyozta: a vallási közösségek ma olyan átfogó változásban vannak, amely mélységét, komplexitását és gyorsaságát tekintve is egyedülálló. A hívek nagy része veszélyes szellemi és lelki szegénységben él: bár vannak információi, nem érti az eseményeket. A háború megfosztott az illúzióktól, de feltárta a leglényegesebb szükségleteinket is – vélekedett. Majd kiemelte:
A találkozó tagjai örömmel fogadták Erdő Péter bíboros nyilatkozatát, amely a vallási hagyományok kulturális jelentőségéről, a kölcsönös kiengesztelődés értékéről, a vallásoknak az európai jövőt is meghatározó jelentőségéről szólt.
Szöveg és fotó: Martos Levente Balázs püspök
Forrás: Esztergom-budapesti Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
