Kemény hét után van a Volkswagen német autóipari konszern, amely rengeteg rossz hírrel szembesül és szembesített másokat. A konszern vezetése elismerte, hogy tényleg több gyárüzem bezárását fontolgatja, több ezer munkahely szűnhet meg. A VW belső problémái mögött ott van az európai versenyképesség látványos és gyors leépülése is. Épp ezért jogos a kérdés, hogy vajon Szlovákia megúszhatja-e a most kibontakozó autóipari válságot.
Rendkívül beszédes, hogy Németországban a VW 87 év óta nem zárt egyetlen üzemet sem. Sőt, 1994-től él egy megállapodás az alkalmazottakkal, hogy a konszern garantálja a munkahelyek fenntartását egészen 2029-ig. Vagyis akkora problémákkal küzd az autógyártó, hogy nincs ideje kivárni a fennmaradó 5 évet.
A problémák egyik tünete a bevételeknél keresendő. A forgalomhoz viszonyított nyereségarány az elmúlt öt évben 8 százalék körül mozgott, most azonban 4 százalékra csökkent.
Mindezt tetőzi, hogy a Volkswagen vállalat piaci értéke is jelentősen csökkent, cirka 18 százalékkal. Az elmúlt 5 évben a részvényárfolyama 40 százalékot veszített értékéből.
Mi áll a háttérben?
Az okok prózaiak. A Volkswagen túl drágán termel a versenytársakhoz képest, és nem tudja tartani a lépést a konkurenciával a globális piacon. Ám a ha sorok közé nézünk, azt találjuk, hogy a VW munkaereje túl drága, az európai energia ára szintén túl magas, ráadásul időszakonként bizonytalan, és ott van Brüsszel zöld politikájának káros következménye.
Ez utóbbi iskolapéldája a belgiumi Audi-gyár esete, amely szinte kizárólag a luxus-elektromos Q8 e-tron típus gyártására állt rá. Csakhogy a brüsszeli ambíciók az elektromos átállásról túl gyorsak és figyelmen kívül hagyták a fogyasztók igényeinek lassabb reagálását – magyarul azt, hogy az elektromos autók még mindig rendkívül drágák, a „tankolás” pedig teljesen új szemléletmódot követel meg, ehhez pedig idő kell.
Így a brüsszeli gyár bezár, a konszern pedig a Q8 e-tron gyártásával jövőre végleg felhagy.
Mindeközben az energiaárak Európában 10-szer magasabbak, mint az Egyesült Államokban, a munkaerőhiány Európát már régóta kínozza (amire ráadásul az ész nélküli migrációs sem nyújtott megoldást, sőt…).
Lényegében az történt, hogy az innovációban élen járó német konszern a szankciós politika, a zöld politika és az „értékalapú” politikai terhek nyomása alatt rengeteg pénzt költött az elvárások teljesítésére (pl. erőltetett tempóban átállni az elektromos autózásra), de a számítás nem jött be.
Itt érdemes megjegyezni, hogy míg az Európai Unió Ursula von der Leyen vezetésével csak terheket rótt ki zöld politika terén az európai iparra, az Egyesült Államok 370 milliárd dolláros (!) adókedvezmény- és támogatási keretet hozott létre épp a célból, hogy az elektromos átállásban érdekelt tőkét Európából az USA-ba vonzza. A csomag ráadásul úgy van felépítve, hogy azokat támogatja, akik a termelési láncban USA-ban gyártott elemeket használnak fel – vagyis ez egy protekcionista intézkedést, amit Brüsszel saját berkeiben oly’ vehemensen ellenez.
Ki van veszélyben?
Egyelőre nincs hivatalos vagy érdemben komolyan vehető információ arról, hogy a VW megreccsenése mennyi német munkahelyet veszélyeztet az országban közvetlenül alkalmazott 120 ezer állásból. Egyes feltételezések szerint egy autógyár és két alkatrészüzem lehet a leépítések célpontja.
És bár az első hivatalos jelzések arra utalnak, hogy a dráma nem fog begyűrűzni Szlovákiába, erre azért ne vegyünk mérget. A Štandard szlovák konzervatív hírportál közlése szerint a túrócszentmártoni alkatrészüzem ugyanis 90 százalékban a németországi gyáraknak gyárt, vagyis ha a német gyártókapacitás csökken, az elvileg kihathat a tátrai üzem eladásaira is.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
