Ahogy az várható volt, a Most-Híd Platform a népszavazás eredményeinek ködösítését szolgáló „második nemzetiséget” arra használja, hogy elhárítsa a felelősséget azért a nemzetpolitikai zsákutcáért, amibe a vegyespárt kormányozta a felvidéki magyar politikát. Nem a közösséget, hanem a politikát.
Meg kell hagyni, hogy Rigó Konrád platform elnök tökéletesen sajátította el a nyugati mainstream által gyakorolt propaganda eszközeit. Az a kijelentés, hogy a Most-Hídnak volt köszönhető (és csak neki), hogy „csak” 2000 fővel csökkent a népszámlálási adatok szerint a magyarok száma, az a Szövetség-Aliancia létrejöttének elvi alapjait rúgja fel.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy nincs szükség magyar nemzetpolitikára, hiszen Bugár Béla és gárdája remekül ellátta feladatait. Márpedig a Szövetség-Aliancia létrejöttének egyetlen valódi célja az kellene, hogy legyen, hogy működő nemzetpolitikát alakítson ki.
A Rigó-féle kiírás egy dolog. A hátsó szándékot a kommentjeiben is meg lehet találni. Mikor az egyik vele egyet nem értő kommentelő azt írta, hogy a 2001-2021-es létszámcsökkenést kellene figyelembe vennie, kibújik a szög a zsákból. Rigó azzal hárít, hogy 2001-2010 között az MKP volt a parlamentben.
Magyarul: 2001 és 2011 között elvesztett több tízezer magyarért az MKP a felelős, a Most-Híd csak a 2011-2021 között elvesztett pár ezer magyarért felel. Nem tudom, mi a rosszabb: az, hogy az igazság ennyire eltorzított, kiforgatott, megrágott majd kiköpött verzióját engedte megjelenni a Most-Híd Platform a közösségi hálón, vagy az, hogy a másik kettő platform komolyabb következmény nélkül tűri ezt.
De akkor nézzük a tényeket. A Most-Híd egy mesterségesen kreált statisztikai kategóriával, a második nemzetiség megjelölhetőségével több mint 34 ezer „magyart” számolt hozzá a 422 ezres létszámhoz. Azt el lehet ismerni, hogy politikailag a szlovákoknál lehet azzal érvelni, hogy nyilván nem véletlenül tüntették fel a magyart másodikként ezek az emberek.
De ettől még az „kizárólag magyarok” száma csökkent. Márpedig, aki másodsorban magyar, annak nem életbevágó, nem közösségi létfeltétel a magyar iskola, a magyar nyelvhasználat, a kisebbségi jogok és a kisebbségi kultúra lehetőségeinek bővítése. Mert neki kulturálisan és nemzeti közösség szempontjából van alternatívája. Nyilván olyanok is vannak köztük, akik ennek ellenére gerincesen védik mindazt, ami az önazonosságuk része és nemzeti érték, de ez egy másik téma.
Másodszor, az adatok egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben azokon a népszámlálásokon, ahol ezt mérték, a magyar anyanyelvűek száma mindig meghaladta a magyar nemzetiségűek számát.
Ez a különbség rendszerint 40-50 ezer fő volt a magyar anyanyelvűek javára, ami százalékban 1-1,5 százalékpontot jelentett az összesített arányban.
Ha a Most-Híd-módszertannak megfelelően hozzáadjuk a magyart második nemzetiségként megjelölőket a 422,1 ezres magyar lélekszámhoz, akkor a magyar anyanyelvűek előnye már csak 6 ezer fő. És pontosan ez az adat, ami rámutat a kettős identitás statisztikai mérésének politikai torzítására. Nem több bűvészmutatványnál, az igazság eltagadásával, nehogy felelőssé lehessen tenni egy bukott vegyespárti ideológiát – no, meg a képviselőit.
Ha megnézzük, hogyan alakul a kettős identitás nélkül a trend, akkor azt látjuk, hogy a 422,1 ezer fős magyar lélekszám és a 462 ezres magyar anyanyelvű száma jobban illeszkedik az eddig tapasztaltakhoz, magyarul, életszerűbb képet fest, mint amit a vegyespárti propagandisták erőltetni próbálnak.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most már feketében kell látni a világot. De tisztában kell lennünk a helyzetünkkel, hogy annak megfelelően lépjünk előre, alkossunk stratégiát (mert ennek is ideje lenne már). És főleg, nem szabad hagynunk, hogy liberális olvasztótégely-propagandával elaltassák túlélési ösztöneinket.
Ami pedig Rigó Konrád adatelemzési képességeit illeti, általában akkor ragadtatja magát egy politikus ilyen átlátszó és gyermeteg húzásokra, amikor erőtlennek érzi magát és retteg, hogy politikai süllyesztőbe kerül. Pedig, ha jobban megnézzük, valójában ez a dolog már eldőlt, de még kemény politikai csatát kell vívni az igazság felismeréséig és elfogadásáig.
Addig pedig azt hallgathatjuk tőlük, hogy a Most-Híd hozzájárult (Ficoval való lepaktálása által is) a szlovák-magyar megbékéléshez, enyhítette a magyarellenességet. Sőt. Míg a Most-Hídnak soha nem volt különösebb gondja az agyelszívással, hiszen kritikátlanul tette magáévá a nyugati mainstream irányadó elveit, most Sólymos László OT-elnök a közös sajtótájékoztatón mégis azt találta mondani, hogy túl nagy az agyelszívás, amit Magyarország okoz. Nem Csehország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország vagy Ausztria. Nem. Magyarország.
És még csak az év elején járunk…
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
