A Becket Szent Tamás-emléknapot idén nem Esztergomon rendezték meg, hanem Szegeden. A február 24-én tartott eseményen felszólalt Kiss-Rigó László püspök, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, aki a Rudnay Sándor Alapítvány kuratóriumának elnöke, az ünnepség elején felhívta a figyelmet, kivételes alkalom, hogy Szegeden kerül megrendezésre a Becket Szent Tamás-emléknap, amelyet 1994-ben alapítottak az alapítvánnyal Esztergomban és azóta mindig ott tartották.
Ismertette, a covidjárvány miatt két év kimaradt, ezért ez a 28. emlékünnepség, amely mindig az európai identitásra és a keresztény gyökerekre irányítja rá a figyelmet. A megyéspüspök úgy fogalmazott, most különösen fontos megemlékezni és őrizni az európai keresztény gyökereket, mert Európa egyre inkább elhagyja az igazi identitását.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter beszéde elején kiemelte, hogy Szent Tamás és bennünk közös, hogy mindannyian ugyanazzal a dilemmával küzdünk, mégpedig, hogy hogyan éljünk: Isten városának vagy az ember városának szabályai szerint. Mint mondta, Szent Tamás a maga személyében össze tudta egyeztetni a kettőt.
A miniszter kiemelte, nemzetállamunk 1100 éve jött létre és a cél, hogy 1100 év múlva is létezzünk. Hozzátette: hiszünk a keresztény, katolikus szubszidiaritás elvében, hiszünk abban, hogy az itt élő emberek el tudják dönteni, hogyan akarnak élni.
A mai világban zűrzavar uralkodik. Egyenesen el akarják törölni azt a világot, amit Platón, Szókratész, Szent Ágoston vagy Becket Tamás ránk hagyott. Mint mondta, a mai világ olyan, hogy mindenki először ítél és véleményt mond, még azelőtt, hogy tudása lenne, és megtagadja a nyugati kultúra legfontosabb alapját, a következetességet és a logikát.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában kifejtette, a kereszténység vált Európa legfontosabb összetartó erejévé. Olyan jelentős és mélyreható változásokat indukált, amelyek a mai napig formálják és összetartják életünket. A kereszténység szakított a törzsi, vérségi elvvel. Azt mondja, kereszténynek nem születni kell, kereszténynek lenni választás, elkötelezettség kérdése. A kereszténység univerzális vallás, mindenkinek szól, a legyőzöttekkel, elesettekkel is foglalkozik, erkölcsi forradalmat hirdetett: minden ember Isten képmása, mindenki szabad, mindenki üdvözülhet – mondta a történész.
Európában a 20. században két pogány rendszer is volt: a kommunizmus és a nemzeti szocializmus. A két pogány diktatúra bukása után az üldözéseket elszenvedő egyház és a hit is sokkal erősebben tért vissza, mint annak előtte volt – hangsúlyozta.
Az új pogányok, akikkel ma találkozunk, úgy gondolják, érdemes átvenni ezeket a kereszténységet tagadó eszmeáramlatokat. Támadják az európai emberek identitását, a nemzetállamokat, a vallást pedig a kommunistákhoz hasonlóan a magánszférába űznék – fogalmazott. Az Európai Unió ma egyre inkább ennek a keresztényellenes világnak a képviselőjévé vált, holott létrejöttekor határozottan keresztény irányultságúnak ígérkezett.
A történész leszögezte, mindezek ellenére úgy látja, a kereszténység ebből a „harcból” is győztesen fog kikerülni, mert egyetemes, teret ad a különbözőségnek, a szabadság vallása, a hátrányos helyzetűek felkarolását hirdeti, erkölcsi törvényeit pedig a szívünkbe írta.
Forrás: Szegedma.hu; MTI
Fotó: Kovács György/Szegedma.hu; Ujvári Sándor/MTI
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
