Húsvéti napló

A locsolókat már reggel korán puccba vágva várom, ők persze csak délelőtt kezdenek érkezni. Az osztálytársak és szomszéd fiúcskák érdekesebbek, mint a később betérő, enyhén már spicces rokon meg szomszéd bácsik, de azért mindenkivel kíváncsian végig ülöm a napot. Este még nagyon fent maradnék, amikor érkeznek az apa kollégái gitárral, és folytatódik az élet, de nekem takarodót fújnak. Mindegy, pizsamában már lehet számolgatni, hogy kik voltak aznap.

2. Kamasz vagyok. Illatok, sürgés-forgás a konyhában, nekem is már feladataim vannak. Nem nagyon élvezem, hogy diót és mákot kell darálni, majonézt keverni, és azt igen lassan, cseppenként hozzáadva az olajt, mert nagymama árgus szeme rajtam. Miközben nekem egészen máshol jár az agyam. Mi lesz a legmenőbb cucc, amiben pompázok, amikor érkeznek a locsoló fiúk? Akik közt mindig van egy szolgálatos szimpátia. Listát írok, hogy kikre számíthatok, és ez azért is fontos, mert másnap a barátnőkkel megbeszéljük, hogy a listán kinek ki lett kipipálva. Mármint ki kihez ment el, vagy nem… A rokon és egyéb bácsikkal már nem ülöm végig a napot, elvonulok. Kamasz vagyok, bocsánat! Az esti „buliban” már valamennyit maradhatok.

3. Fiatal felnőtt vagyok más városban. Hiányoznak az otthoni illatok, és bár nem vagyok egy konyhatündér, valahonnan, valahogy minden kikerül. Barátok, kollégák jönnek. Itt nincsenek rokon és szomszéd bácsik, nem is hiányoznak. Buli van.

4. Férjnél vagyok, továbbra sem konyhatündérként, bár már egészen jókat főzök. A sütemények terén továbbra sem én vagyok az ász, de az is kikerül. És lassan újabb tábor verbuválódik szomszéd és egyéb bácsikból is. A színes tojás továbbra sem kérdés. Este a barátainkkal, kollégákkal megy a buli. Gyermek nincs.

5. Szülő vagyok. Egy, majd két lánygyermeké. Illatok, sürgés-forgás a konyhában, már a süteményekkel is próbálkozom, de az igazi asztali sütis pompa mégis egy szolgálatos nagymama és kedves szomszéd nénik érdeme. Reggel korán a gyermekeim rángatnak ki mindent a ruhás szekrényből, mert most rajtuk a sor… Este takarodó annak, akinek nincs ott a kora, a másik még maradhat.

Hírdetés

6. Idősebb szülő vagyok. A lányaink lassan kinőtték az izgatott várakozás éveit. A színes tojásokkal, ünnepi ebéddel és valahonnan kikerült sütikkel elvonulunk egy csendes hegyi faluba. Nem jönnek locsolók, csak a patak zúg.

7. Korosodó felnőtt vagyok. Egy ideje másként csendesek az ünnepek. Nagyobbik gyermekem felnőttként, más városban a párjával ünnepel, ahogy nekik jó. A lassan másik felnőtt lányom sem fog átöltözni naponta többször, valahogy elmaradtak a régi izgalmakkal teli várakozások. Már nem „divat” a locsolás, vagy ez is a járvány hozadéka? De valami mindenképp kimaradt. Lesz színes tojás, ünnepi ebéd, és sütemény is. Sajnos, már nem a nagymamák és szomszéd nénik jóvoltából. Igazából nem hiányoznak a locsolók. De azért jók voltak azok a gyermekkori, konyhai illatokkal teli, családban töltött ünnepek. Az összes spicces rokon és szomszéd bácsival…

Áldott húsvéti ünnepeket mindenkinek!

 

Borítókép: Albert Levente


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »