A magyar-román együttélés megerősítése érdekében Hunyadi János szobrot kíván ajándékozni Marosvásárhelynek a magyarországi Professzorok Batthyány Köre. A szobor elfogadásáról csütörtökön döntenek a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők. Hunyadi János, Belgrádban felállított szobra. Marosvásárhely is kapna egy hasonlót, amennyiben elfogadják
A marosvásárhelyi városháza honlapján olvasható határozattervezet értelmében a Sótonyi Péter által vezetett Professzorok Batthyány Kör egy Hunyadi Jánost ábrázoló bronzszobort szeretne adományozni Marosvásárhelynek. Az adomány része lenne a talapzat is, amire majd el lehet helyezni az alkotást. Az adományozók azt kérik, hogy a városvezetés egyeztessen Bocskay Vince szovátai szobrászművésszel a szobor felállításának helyszínével kapcsolatban.
A tervezet szerint a Professzorok Batthyány Körének tagjai úgy látják, hogy a magyar és a román közösség is nagyra értékeli Hunyadi Jánost, akinek nevéhez fűződik a déli harangszó hagyománya is, s ezért megérdemli, hogy Marosvásárhelyen is szobra legyen.
Mint írják: „a szobor hozzájárulhat ahhoz, hogy a helyi közösség is jobban megismerje és megértse Hunyadit és családját és javíthat a magyar-román kapcsolatokon is.” A határozattervezet értelmében az önkormányzati képviselők felhatalmazzák Soós Zoltán polgármestert, hogy fogadja el a Hunyadi-szorbot és annak talapzatát, és kösse meg az adományozásról szóló szerződést. A döntés a csütörtöki soros tanácsülésen születik majd meg.
A Professzorok Batthyány Köre 2019-ben szinten egy Hunyadi-szobrot adományozott a Belgrád melletti Zimonynak, a nándorfehérvári csata emlékére. Az ottani Hunyadi-szobor megosztotta a közvéleményt, egyesek szerint inkább képregényhőshöz hasonlít, mint a törökverő hőshöz.
Hunyadi János
Hunyadi János Kolozsváron született 1407-ben, és Zimonyban hunyt el 1456. augusztus 11-én. Magyarország kormányzója volt 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet, annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel végződött. (forrás: Wikipédia)
Simon Virág
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
