Hullarablási ügy a Harvard Egyetemen: elítélték a volt bonctermi vezetőt Vrabec Mária2025. 12. 17., sze – 14:46
Nyolc év börtönbüntetésre ítélte az amerikai bíróság a Harvard Egyetem egykori bonctermi igazgatóját, amiért orvosi kutatásra adományozott emberi maradványokkal kereskedett.
Eladta a testrészeket
Az 55 éves Cedric Lodge éveken át rendszeresen részt vett hullarablásban, amelyben felesége, Denise Lodge is közreműködött. A nőt egyéves szabadságvesztésre ítélték.
A bíróság megállapította, hogy a házaspár 2018-tól legalább 2020 márciusáig adományozott holttesteket darabolt fel, majd az egyes testrészeket – köztük agyakat, bőrt, kezeket és preparált fejeket – értékesítette.
A maradványokat Lodge munkahelyéről, a Harvard boncterméből vitték el, majd részben saját otthonukban, a New Hampshire állambeli Goffstownban, részben más massachusettsi és pennsylvaniai helyszíneken tárolták.
A nyomozók szerint mindezt a munkáltató, a donorok vagy azok hozzátartozóinak tudta és engedélye nélkül tették. A testrészeket később más államokban élő vásárlóknak postázták. Cedric Lodge a tárgyaláson bűnösnek vallotta magát lopott áruk államhatárokon át történő szállításában. Több vásárlót már elítéltek, mások esetében még folyamatban vannnak a perek.
Az egyetem is felelős
A Harvard Egyetem 2023 májusában bocsátotta el Lodge-ot, és igyekezett elhatárolódni az ügytől. Ennek ellenére a bíróság idén májusban úgy döntött, hogy az egyetem az ügyben jogi felelősséggel tartozik. Az ítélet szerint a felperesek kellően alátámasztották állításaikat, miszerint a Harvard nem járt el jóhiszeműen az emberi maradványok kezelése során, és az „elhunytakkal való szörnyű és méltatlan bánásmód éveken át folytatódott”.
A bíróság helyt adott a Harvard anatómiai adományozási programjának igazgatója elleni követeléseknek is. A 12 perben összesen 47 hozzátartozó vádolta gondatlansággal az egyetemet, azt állítva, hogy a Harvard éveken át szemet hunyt Lodge visszaélései felett egészen a 2023-as vádemelésig.
Egy korábbi bírói álláspont szerint az egyetem széles körű mentességet élvezhetett volna, amennyiben jóhiszeműen betartja az Egységes Anatómiai Adományozási Törvényt, amely az emberi testek kutatási és oktatási célú felhasználását szabályozza. Kafker bíró azonban arra a következtetésre jutott, hogy a perek bizonyítékai szerint a Harvard nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az intézmény nem alakított ki olyan ellenőrzési rendszereket, amelyek megakadályozták volna a holttestek feldarabolását, külső személyek bejutását a boncterembe testrészek vásárlása céljából, illetve az emberi maradványok eltulajdonítását.
A bíróság hangsúlyozta: az egyetemnek jogi és erkölcsi kötelessége lett volna az emberi maradványok méltóságteljes kezelése, amelyben – a Harvard saját elismerése szerint is – súlyos kudarcot vallott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
