Hogyan lett Gyimesi Taraba tanácsadója, és mit szól ehhez a Magyar Szövetség? Az érintettek válaszolnak Török Máté2024. 11. 15., p – 13:28
Gyimesi György a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba tanácsadójaként folytatja. A dél-szlovákiai csatornahálózat kiépítéséért lesz felelős. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót ebben, a párt elnöke csak a kommunikációt és az időzítést kifogásolja. Gyimesi és Gubík László is nyilatkozott lapunknak.
Gyimesi György elmondta, hogy már régóta együttműködik a tárcavezetővel:
„Még akkor kezdtünk együttműködni, amikor ő ellenzéki képviselő volt, én pedig koalíciós. Támogatott, amikor az ún. Csemadok-törvényt fogadtunk el. Én cserébe közös megegyezés alapján benyújtottam a Matica Slovenskáról szóló törvényt. Jó baráti viszonyt ápoltunk azután is, hogy a Magyar Szövetség nem jutott be a parlamentbe. A miniszter úr segíteni szeretne Dél-Szlovákiának.”
Állítása szerint az SNS által nominált Taraba egyáltalán nem magyarellenes, és még véletlenül sem akarja diszkriminálni a dél-szlovákiai járásokat.
Kifejtette, hogy a kinevezésében – a jó személyes kapcsolaton túl – a helyismerete és kapcsolati tőkéje volt fontos szempont.
„Ismerem a régiókat. Nagyjából feltérképeztem már az országjárásom során, hogy az ország déli részén hol van kanalizáció, hol van vízvezeték és hol nincs. Valamint, hogy hol égető a probléma. De a kapcsolataim az adott térség polgármestereivel is szerepet játszanak, ezt szeretném kamatoztatni. Ami fontos, hogy van a fejlesztésekre keret, és ha a polgármesterek is segítenek, akkor ez egy elég szép történet lehet.”
A környezetvédelmi tárca az idén 300 millió eurót fordított a csatornázással kapcsolatos fejlesztésekre, szeptember elején Árván hirdettek meg egy programot, 75 millió euró értékben. A magyarok lakta régiók közül Gyimesi a Lévai járás déli részét jelölte meg prioritásnak.
„Itt több mint 20 falunak nincs vízvezetéke, úgyhogy ezzel kezdem a munkát.”
A tanácsadó elsősorban egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között. Példának okáért segíthet a dokumentációban, az adminisztrációban, összegezve: segíteni hivatott a megfelelő modell beállításában.
Arra a kérdésre, hogy van-e tapasztalata ilyen projektek kivitelezésével, úgy nyilatkozott:
„Én a kivitelezésbe nem kívánok beleszólni, sem a közbeszerzésbe. Az én munkám ott ér véget, amikor megtaláljuk azt a modellt, ami megfelelő, és a kormány jóváhagyja az összeget.”
Gyimesi a Magyar Szövetség csicseri alapszervezetének tagja a párt tisztújítása óta, tehát nem tölt be úgymond kiemelt funkciót az országos struktúrában. Az elnökséggel nem is egyeztetett a kinevezés kapcsán, azt viszont magától értetődőnek nevezte, hogy az érintett régiók alapszervezeteivel felveszi a kapcsolatot.
Én nem fogok senkitől engedélyt kérni arra, hogy segíthessek a választópolgároknak, a Dél-Szlovákiában élő magyaroknak.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy nincs ellenére Gyimesi kinevezése.
„Ha valakinek lehetősége van segíteni a déli településeken, adott esetben ilyen tisztséghez tud jutni, akkor az üdvözlendő. Csak az elgondolkodtató, hogy miért kell ezt másokkal szembe fordulva kommunikálni, amikor ez sikertörténet is lehet”
– nyilatkozta az Új Szónak a pártelnök.
Felmerül viszont a kérdés, hogy a kommunikáció intenzívebbé válik-e most az elnök és párttag között, illetve, hogy megpróbálják-e kamatoztatni Gyimesi pozícióját.
Minden párttaggal kommunikálok. Van, akivel ez gördülékenyebben megy, van, akivel kevésbé
– fogalmazott Gubík. Arra a kérdésre, hogy Gyimesi esetében melyik verzió áll fenn, azt válaszolta a párt elnöke:
Kiderül.
Gubík szerint az időzítés vet fel kérdéseket.
„Mindez egy időben történik azzal, hogy ugyanehhez a kormánypárthoz tartozó tárca a nyelvtörvény egy olyan munkaváltozatát teszi le az asztalra, ami – legyen bármilyen a tálalása – komoly hátrányokkal bírhat a kisebbségi, ezen belül a magyar nyelvhasználatra.”
Gyimesi szerint a Magyar Szövetség és az SNS között nincs rendszeres kapcsolat, így a két párt viszonyát nem lehet általánosan megítélni. Ő maga Martina Šimkovičovával, a kulturális tárca vezetőjével is tartja a kapcsolatot. Vele és Tarabával a nyelvtörvény tervezetéről is egyeztettek.
Szerinte a módosítás nem fogja korlátozni a nemzetiségek nyelvének használatát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
Gyimesi csak pánikkeltésnek tartja a médiában megjelenteket.
„Még a Magyar Szövetség fellépését is felelőtlennek tartottam. A politikusok munkáját nem téveszthetjük össze az aktivizmussal. A politikus dolga a problémát megoldani, az aktivistáé felhívni valamire a figyelmet.”
Hangsúlyozza, hogy ezért kezdett inkább tárgyalásba a kulturális tárcával.
A javaslatban vannak olyanok, amiket én nem tennék bele. Ez nem azt jelenti, hogy ellehetetleníti a kisebbségi nyelvek használatát, hanem hogy nehezebbé teszi, vagy újabb feladatok elé állít.
A nyelvtörvény tervezetével kapcsolatban már a kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos is tolmácsolta aggályait a kulturális miniszternek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Először vont be külső szakértőt a kulturális minisztérium a nagy port kavart államnyelvtörvény tervezett módosításának előkészítésébe. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos hétfőn találkozott a szaktárca képviselőivel, hogy a legmagasabb szinten egyeztessenek a javaslatról.
Hogyan reagáltak a kulturális tárca képviselői a kisebbségügyi kormánybiztos javaslataira;Van -e oka az aggodalomra az országban élő kisebbségeknek;Mikor dönthet a kormány a nyelvtörvény módosításáról;
Nagyjából egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy a kulturális tárca a nyelvtörvény módosításának előkészítésén dolgozik. A kisebbségügyi kormánybiztos, Horony Ákos akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy „nem érte teljesen váratlanul a hír”.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– mondta az Új Szónak Horony, aki egyúttal jelezte, lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. A kormánybiztos akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
„Ezt úgy értékeltem, hogy még nincs kidolgozott javaslatuk. Amikor azonban megjelent a tervezet a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon, újra felvettem a kapcsolatot a szaktárcával, és közöltem, jó lenne, ha még a tárcaközi egyeztetés előtt bevonnának a folyamatokba. Ezt követően kaptam meghívást a kulturális minisztériumba” – magyarázta Horony Ákos, aki azt is hozzátette, az egyeztetés rendkívül magas szinten zajlott. A 10 tagú delegációban a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt), Lukáš Machala, a minisztérium hivatalvezetője és Mário Maruška államtitkár is helyet kapott.
Nyitottak a kompromisszumra
A kisebbségügyi kormánybiztos korábban nem kapta meg a tervezet szövegét, a minisztériumban azonban átnyújtották neki, így pontról pontra végigmentek a dokumentum tartalmán.
Az egyes javaslatok kapcsán több észrevételt, kifogást is megfogalmaztam. Úgy tűnt, nyitottak egy kompromisszumos megoldásra, így abban egyeztünk meg, hogy jövő hét szerdáig írásban összegezzük az észrevételeink
– mondta Horony, aki az általa látott változattal kapcsolatban érdeklődésünkre annyit árult el, hogy „a tartalma sokban hasonlított a sajtóban megjelent tervre”, de szerinte „ez egy újabb verzió volt”. A kormánybiztos azonban közölte, hogy a minisztérium képviselői jelezték jelen állás szerint minden dokumentum csak egy munkaterv.
Horony Ákos tájékoztatása szerint a kétórás tárgyalás során számos kérdést megnyitottak.
„A részletekről egyelőre nem szeretnék beszélni, mivel a tárgyalás továbbra is folyamatban van, így abban maradtunk, addig nem kommunikáljuk nyilvánosan a konkrétumokat, amíg az egyeztetés le nem zárul, de nyilván kisebbségi szempontból értékeltem a módosításokat” – jegyezte meg Horony.
Nem a kisebbségek ellen lépnének fel
A kisebbségügyi kormánybiztossal folyatott egyeztetés során a minisztérium tisztségviselői megismételték korábbi érvüket, mely szerint a módosítás nem a kisebbségek ellen irányul, az amerikanizmusok és anglicizmusok használatát szeretnék visszaszorítani.
Horony ugyanakkor tolmácsolta a tárca képviselőinek azokat az aggályokat, amik bizonyos pontok kapcsán a sajtóban is megjelentek.
„Elmondásuk szerint céljaik között nem szerepel sem a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása, sem a betiltása, így arra figyelmeztettem őket, rendkívül fontos, hogy pontosan legyenek megfogalmazva az egyes rendelkezések, hogy ne kerüljön sor félreértésekre” – közölte Horony, aki arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a szankciók kibővítése és emelése szembemenne Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ezt az érvét tudomásul is vették.
A szankciók összegének emelése kapcsán a kormánybiztos arra hivatkozott, hogy a szigorítás már 15 évvel ezelőtt, 2009-ben is komoly felhördülést okozott, még az Európa Tanács, a Velencei Bizottság is elmarasztalta.
A terv hamarosan a kormány elé kerülhet
A megbeszélés maga konstruktív volt, és abban maradtunk, hogy azt egyeztetések tovább folytatódnak, ha megkapták és kiértékelték az írásban továbbított észrevételeinket
– közölte Horony, aki azt is elárulta a minisztérium legkésőbb január végéig szeretné a kormány elé terjeszteni a módosítást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
