Bemutatták az érdeklődőknek Timothy Keller Hivatás és elhívás – Hogyan kap értelmet a mindennapi munkánk Isten tervében? című könyvét. A Harmat és a Kálvin Kiadó gondozásában megjelent kötetről Baritz Sarolta Laura OP, Lovas András református lelkipásztor, Somody Imre üzletember és Stumpf Kata világbajnok szinkronúszó beszélgetett Süveges Gergő moderálásával szeptember 24-én Budapesten.
Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Süveges Gergő szerkesztő-műsorvezető arról kérdezte a jelenlévőket, mikor találkoztak először a munka fogalmával. Ő maga elmondta, neki erről az jut az eszébe, hogy az apukája nincs otthon.
Lovas András református lelkipásztor szülei révén a munkavégzés szép és jó oldalát tapasztalta meg először; számára a munka az élet kreatív oldalához tartozik. Somody Imre üzletember a fizikai munkát említette, kiemelve, hogy ez fontos része az életünknek. Stumpf Kata, a Konnekt Egyesület társalapítója élsportolóként szembesült először a munka mibenlétével.
Baritz Sarolta Laura OP közgazdász, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusának első munkatapasztalata nem volt éppen felemelő: diákkorában avart kellett söpörnie a Margit-szigeten, amikor is egy néni kivette a kezéből a seprűt: „majd én megmutatom neked, hogyan kell ezt csinálni”. Az építőtáborokban is inkább a munka kellemetlen oldalával találkozott. Ez az alapélmény csak az első munkahelyén változott meg – mondta el a domonkos szerzetesnővér.
A beszélgetőtársak rámutattak: a fiatal számára a munka fogalma először az elhelyezkedés problémájához kapcsolódik. A világi munkafelfogás elsősorban az anyagiakról szól, emellett az önkiteljesedés racionális szempontjai is megjelennek. A megtért hívő viszont az elhívás oldaláról tekint rá.
Felmerül az a kérdés is,
Baritz Sarolta Laura OP kiemelte: ő először a kreativitás és a haszon oldaláról közelített a munkája felé, a céltudatosság kialakulásával azonban kiderült számára, azért kell dolgoznia, hogy segítsen a világ nyomorán. Munkája most már az apostoli élet jellemzőit viseli magán, domonkos szerzetesként a cikkírásra, a tanításra, az előadásra is egyfajta prédikációként tekint.
Somody Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy sokszor kell olyan munkát végezni, ami terhet jelent. Van olyan munka, aminek nem lehet megtalálni a jó oldalát, hiszen
Azt is tudomásul kell venni, hogy manapság az emberek óriási része végez olyan munkát, ami nem építi a személyiségét, amiben nem tud kiteljesedni, ami tönkreteszi, ami károsítja az egészségét.
Lovas András kiemelte: a könyvben is fontos szerepet kap az a gondolat, hogy a munkában együtt van jelen a teremtettség és a megtörtség. Sokszor érezzük úgy, hogy hiábavaló az, amit teszünk, főleg az ismétlődő és unalmas munkafolyamatoknál. A keresztény embernek ugyanakkor nem az a feladata, hogy kiteljesedjen a munkában. A megváltott munka azt jelenti, hogy felismerjük: minden munka Isten szolgálata. Vagyis az lesz a kérdés, hogy át tudjuk-e keretezni az egyébként nem szeretett munkánkat. E mellett képessé kell válnunk arra, hogy elismerjük mások munkájának méltóságát.
Az is kérdés, hogy meglelem-e az örömöt a mindennapi tevékenységemben, meglátom-e a hétköznapi elfoglaltságokban Isten tervét. Baritz Sarolta Laura OP arra is rámutatott, hogy
A munkavégzés nem csak egy gazdasági tényező, értékorientáltnak kell lennie.
A könyvről szólva a megszólalók kiemelték: Isten olyan világot teremtett, amely arra vár, hogy az ember kibontsa. A szerző összeköti a mindennapi tapasztalatokat a világ megtört voltával, ugyanakkor a Biblia világából kiindulva közelít a munka felé. Az értelmetlen, üres és hiábavaló tevékenységet is a bibliai történeteken keresztül értelmezi. A munka nem abszolút, csak egy eszköz, van eszkatologikus dimenziója, vagyis csak az öröklétben kapja meg a végső értelmét. Timothy Keller könyvéből kiderül, hogy
És ha valaki jól szereti az embereket, ha van a munkájában minőségi elem, akkor azzal már evangelizál. A munkavégzés során az ember kultúrát is teremt.
A beszélgetőtársak azt is hangsúlyozták, hogy a munka bálvány is lehet, könnyen egyfajta identitássá válik, amikor mindenben a tevékenységünk, a foglalkozásunk határoz meg minket. A kérdés akkor így hangzik: mi vagyok a munkám nélkül?
Timothy Keller és szerzőtársa Hivatás és elhívás – Hogyan kap értelmet a mindennapi munkánk Isten tervében? című kötetében gyakorlati megközelítéssel érvel a munka keresztény szemlélete mellett: ha azért dolgozunk, hogy másokat szolgáljunk, az egy virágzó szakmai karrier és kiegyensúlyozott magánélet alapja lehet. A kötet nemcsak azoknak jelenthet segítséget, lelki erőforrást és hétköznapi útmutatást, akik a munkával kapcsolatban keresnek választ a kérdéseikre, hanem azoknak is, akik szeretnék megélni a hitüket a hivatásukban.
Fotó: Merényi Zita
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
