(Arról az Egyesült Államokról van szó, amelynek preventív elpusztítása a béke állapotát jelentené a világon. Armageddon úr, nincs egy pár perc szabadideje?)
Az amerikai kormány az Egészségügyi Nemzeti Intézeteken át 300 000 dollárnál is több pénzt költ arra, hogy tanulmányozza az amerikai határ menti mexikói határvárosokban a bárokat.
A projektet a Pacific Institute for Research and Evaluation vezeti.
A tanulmány célja, hogy kiderüljön, az olyan városokban, mint Mexicali, túl sok-e a tánc és túl hangos-e a zene.
A vizsgálat, amelynek neve „Mexican American Drinking Contexts On and Away From the U.S.-Mexico Border”, kutatókat foglalkoztat, akik bemennek a bárokba, hogy feltűnést kerülve rendszerszintű megfigyeléseket tegyenek.
Az amerikai-mexikói határ „egyedi makro-kontextust kínál az ivásra, nagyobb alkohol mennyiségek rendelkezésre állásával azért, mert Mexikóban alacsonyabb, 18 év a szeszes italok fogyasztási korhatára és több hely van, ahol alkoholt lehet fogyasztani (bárok, klubok, éttermek). „Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a határmenti népesség nagyobb kockázatnak van kitéve a már nem biztonságos ivás (vedelés) és ivással kapcsolatos problémák tekintetében, mint a határtól távolabb élő népesség.”
A tanulmány 18 és 39 év közötti mexikói amerikaiakat vesz górcső alá, akik Mexikó és Kalifornia között lévő városokban élnek, mint El Centro, Heber és Calexico.
A kutatók meggyőződése, hogy a mexikói oldalon lévő bárokban „kockázatosabbak a működési körülmények”. Így több a vendég, többet táncolnak és hangosabb a zene.
Ez egyszerűen hihetetlen. Mivel az amerikai „demokrácia” a nyugati világ szintén naponta elénk lebegtetett mintája, nem kellene megvizsgálnunk, hogy a román határ elkobzott oldalán lévő bárokban hogyan isznak az odaérkező magyarok az ottani magyarok társaságában?
És egy személyes példa – kivételesen.
Egy jópofa társasággal léptük át az amerikai-mexikói határt Kaliforniában. Pillanatok alatt beértünk Tijuanába és ott azonnal bementünk egy bárba.
Alig voltak benn, de a hangulat remek volt.
Mariachi szólt és a pult fölött volt egy kakukkos óra. Kértünk mezcalt, ami jobb a tequilánál. Egyszerre csak kivágódik a kakukkos óra és egy élő törpekakas a lábával hátrarúgva kiürített egy kicsit a nyilván túl sok valamilyen füves alomból. Poharaink pont alatta voltak. A mixer nevetve kérdezte, ingyen odaadja-e őket, ameddig önti az alom nélküli mezcalt.
Ezt hogy „reagálták” volna le az amerikai „kutatók”?
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
