Henry Ford öröksége az ötnapos munkahét is

Henry Ford öröksége az ötnapos munkahét is

A munka a 21. században az időkorlátok közé szorított pénzkeresetet, jövedelemszerzést jelenti, amelyet országonként törvényileg szabályoztak. A munka több ezer éves történelméhez képest a 40 órás munkahét igen fiatal, még százéves sincs: pont 91 éve, 1926. szeptember 25-én vezették be először Henry Ford gyáraiban azt, hogy csak hétfőtől péntekig dolgozhatnak a munkások.

A nagy ipari forradalmak korában még másfélszer annyit dolgozhattak a gyári munkások, mint napjainkban: egy brit tanulmány adatai szerint a viktoriánus korban dolgozó brit munkás (főként férfiak) napi 9-10 órát dolgozott, nem ritkán 6 napot is a hétből, ami együttesen akár 60 munkával töltött órát is eredményezhetett számára a heti 168-ból.

Akik esetleg háztartásban dolgoztak, mint cselédek (főleg nők), ők még ennél is többet, szó szerint reggeltől késő estig kellett dolgozniuk.

Ezt a megterhelést azonban az emberi szervezet sokáig nem bírja baleset vagy betegség nélkül, ezért már a tömegtermelés korának hajnalán megjelentek az első olyan kezdeményezések, leginkább az Atlanti-óceán túlpartján, hogy csökkentésék a munkásokra nehezedő terhelést.

Nem sokkal az amerikai polgárháború káosza után, a National Labor Union (Nemzeti Munkás Unió – Híradó szerk.) nevű szervezet már benyújtott egy törvényjavaslatot a washingtoni Kongresszusnak a nyolcórás munkanapról.

Ez végül sikertelennek bizonyult, de ez a javaslat utat nyitott más kezdeményezéseknek, aminek első részsikere már három évvel később, 1869 májusában megtörtént, amikor Ulysses S. Grant elnök elrendelte, hogy a szövetségi kormányzatnál dolgozók meghatározott fizetéséért csak napi nyolc órát dolgozhatnak.

A mai szóhasználattal versenyszférának nevezet gazdasági szektorban jóval később, csak a századforduló után nyert polgárjogot a napi nyolcórás munkaidő: elsőként két nyomdaipari cég vezette be azt, 1906-ban, majd végezetül az Egyesült Államok I. világháborús szerepvállalásának évében, 1917-ben emelték az amerikai alkotmányba.

1925-ben már napi 9-10 ezer Ford T-modell gurult le a gyártószalagról, ami akkoriban abszolút világrekordnak számított, igaz, a márka körüli érdeklődés már korántsem volt akkora, mint 1908 után. De még ebben a helyzetben is meglepetés volt sokak számára, hogy Henry T. Ford minden nagyobb előzmény nélkül bevezette az addig példa nélküli, 5 napos munkahetet.

Hírdetés

Azt, hogy csak öt napig kell dolgozniuk a munkásainak, nem csak az irántuk érzett szeretettől vezérelve rendelte el az autóipar első mágnása a legenda szerint: ugyanis rájött, hogy a munkásai több szabadidőben többet kirándulhatnak, és ha többet kirándulnak, akkor autóval mehetnek kirándulni, ezért tőle fognak autót venni, ezzel pedig az eladásokat növelheti.

Hogy ennek a legendának mennyi az alapja, nem tudni, de az tény, hogy amikor 1927-ben befejeződött a T-modell gyártása, az ötnapos munkahét maradt, sőt: 1940. október 26-tól életbe lépett a Fair Labor Standard Act (A méltóságteljes munkavégzés törvénye – Híradó szerk.), és ettől kezdve minden egyesült államokbeli munkásra, dolgozóra, munkavállalóra érvényes lett a Ford által bevezetett ötnapos munkahét (igaz, bő egy évvel később az Egyesült Államok is belépett a II. világháborúba, és átállt a hadigazdaságra.)

36 éve ötnapos a magyar munkahét

Magyarországon 1981. április 27-én fogadták el azt a kormányrendeletet, ami az ötnapos munkahetet lehetővé tette. Habár ekkor még a szocialista államgazdaság igényelte a pluszmunkát, ugyanis a heti munkaidő még 42 óra volt, ezt csak 1984-ben csökkentették 40-re – itthon 33 éve dolgozunk annyit, amennyit Ford gyárában már 91 évvel ezelőtt dolgoztak a munkások.

De még ezzel a késlekedéssel is igazán nagylelkű volt a szocialista Magyarország, hiszen 1951-ben 48 órás munkahét lett előírva a dolgozóknak, míg 1967 és 1975 között hetente 44 órát kellett dolgozni, ezt csökkentették 1975 után 42-re, és ezt osztották szét 1981 és 1984 között öt napra.

Korábban már történt próbálkozás az ötnapos munkahétre: egy Wikipedia-szócikk szerint az 1960-as években a magyar középiskolákban már próbálkoztak az ötnapos hét bevezetésével, azonban akkoriban ezt egy nap termelőmunkában való részvételnek kellett követnie, a “politechnikai képzés” jelszavával. A szócikk szerint azonban ezt később feladták, és a termelőnap helyett inkább új tantárgyakat vezettek be.

(Híradó)

Kötelező olvasmány: A nemzetközi zsidó, a világ legfőbb problémája – letölthető Henry Ford közérdekű alapműve – újratöltve


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »