Hasznos a 112, vagy tényleg kárt okoz?

Tegnap írtunk róla, hogy infarktusos beteg mellett húzta az időt a 112-es segélyhívószám, amikor egy ügyeletes orvos mentőt akart hívni. Rögtön a helyi mentésirányítást kérte a vonalba, de a segélyhívónál nem kapcsolták át, inkább további kérdéseket tettek fel neki, ezzel több percet veszítve. Az Indexnek azóta több érintett is levelet írt, köztük 112-es operátorok is. Szerintük a helyzet nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik: ha ugyanis nem bizonyosodnak meg arról, hogy a betelefonáló nem szórakozik, akkor nem terhelhetik az irányítást.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete nemrég nyílt levelében tanácsolta azt az embereknek, hogy jobban teszik, ha inkább elmentik telefonjukba a lakóhelyükhöz legközelebbi tűzoltóállomás, rendőrség és mentőállomás telefonszámát, mert ott szakemberek fogják felvenni a telefont, nem úgy, mint a 112 civil operátorai.

Az Indexnek megszólalók az Egységes Segélyhívó Rendszerrel kapcsolatban több történetet is előadtak: például volt olyan, hogy a Szombathelyen és Miskolcon működő országos call-centerek munkatársai a kerület megadása nélkül nem fogadták el azt az egyszerű helyzetleírást, hogy „a Zugló vasútállomásnál a 7-es busz megállójában”, pedig azt joggal feltételezheti egy fővárosi hívó, hogy egyértelmű lesz a mentésirányításnak. De volt olyan, aki az autópálya mellől telefonált, és címet kértek tőle, ahogyan ahhoz is, hogy „Kálvin tér, villamosmegálló”.

A cikkben azonban megszólaltak olyan 112-es operátorok is, akik szerint rengeteg múlik a betelefonálókon is. Mint mondták, gyorsan tudnak cselekedni akkor, ha a hívó fél együttműködik velük, és nem okoskodik vagy méltatlankodik, hanem egyszerűen és érthetően elmondja, mit szeretne.

Azt mondják, az embereket nem készítették fel rendesen a 112-es rendszerre. Ezért összeállítottak egy kisokost, jelen esetben a mentők hívásához:

Mutatkozz be.

Közöld, hogy pontosan milyen címen van a beteg, akihez a mentő kell (település, utca, házszám, ha van, akkor emelet és ajtó, valamint kapucsengő/kapukód). Ha könnyen összekeverhető nevű a település, akkor az irányítószám is hasznos.

Egyetlen rövid mondatban mondd el, hogy miért kell a segítség. Pl. „Egy idős ember rosszul van”, „Betegszállításra van szükség”, „A terhes testvéremnek fáj a hasa” stb. Ne kezdj bele a komplett kórtörténetbe, azzal a 112-es operátor nem tud mit kezdeni, azt majd a mentősnek meséld el.

Várd meg, amíg létrejön a kapcsolás. Ez jellemzően Budapesten és Borsodban kicsit lassabb szokott lenni, egyébként általában gyors. Éjjel is lassabb lehet, ha alszik a mentős ügyeletes és a csengés ébreszti fel.

Ha orvos vagy (akár kórházban, akár ügyeleten vagy háziorvosként), akkor is a fenti lépéseket kövesd és ne játszd a primadonnát. Az „Azonnal kapcsolja a mentőket, ne is kérdezzen semmit” hozzáállással az operátort akadályozod a munkájában és lelassítod az ügymenetet.

Persze voltak olyan hibák is, amikor valóban a 112-nél ment félre valami. Ilyen volt például az, amikor az operátor a Pest megyei Tóalmás helyett a Nógrád megyei Tolmácsra küldte a tűzoltókat és a mentőket. A rendőrségi tájékoztatás szerint az operátor telefonon félreértette a település nevét, és a monitorján sem vetette össze a bejelentő térképen megjelenő helyzetével, mint ahogy azt tennie kellett volna. Ezt követően a tűzoltóknak és a mentőknek sem tűnt fel a hiba, a balesetben sebesült férfi pedig – talán emiatt, talán nem, de- elhunyt.

Ugyanakkor van előnye is a 112-nek, ez pedig a helymeghatározás, ami ugyan nem működik teljesen hibátlanul, de azért sokszor előremutató: vezetékes telefonról való hívásnál például rögtön kijelzi a rendszer a címet, mobiltelefonoknál pedig a cellainformációk alapján szűkítik le a területet, ezekre a helyi műveletirányítás nem képes.

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »