A Budapesten Egy a természettel címmel megszervezett vadászati és természeti világkiállításon való részvételről és további terveikről számolt be sajtótájékoztatóján Demeter János, a Székelyföldi Vadászati Múzeumot működtető Vadon Egyesület ügyvezető igazgatója. Elmondta: a világkiállításon a Kárpát-medence vadászati örökségét mutatták be, és ebből állandó tárlatot alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön, sőt, könyvet is kiadnak róla.
A Kárpát-medencei pavilont Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi képzőművész tervezte, Kinda István néprajzos muzeológus és Baróti Hunor gyergyószentmiklósi látványtervező rendezte be. Egy kereszt alakú faépületről van szó, amelynek szárnyai vadászkunyhóra emlékeztetnek, együttesen pedig a vadászok egyik védőszentjének, Szent Hubertusznak a jelére. A keleti szárnyban Erdély, a déliben a Vajdaság és a Drávaköz, a nyugatiban Szlovénia és az Őrség, az északiban Felvidék és Kárpátalja kapott helyet. Azt már Kinda István mondta el, hogy mennyi munka volt dokumentálódni, összeállítani, egységbe szervezni a tárgyakat, szövegeket, képeket, filmeket (csak az engedélyek beszerzésén 10–15-en dolgoztak) – ez a kiállítás ugyanis inkább a vadászati hagyományok, eszközök, jeles személyiségek, kulturális lenyomatok (például a csíki medvetánc) felmutatását tűzte ki célul, miközben a legtöbben trófeákat mutattak be. A Kárpát-medencében élőknek nagyon sokat adott a vadászat, gyönyörű vadászkastélyokat, pompás ételeket, jól használható ruhákat, míves eszközöket – sorolta. A muzeológus véleménye szerint a sepsiszentgyörgyiek által összeállított tárlat kis felületen sok, de jól emészthető információt nyújtott – a tárgyak melletti magyarázó szövegekkel, a természetet bemutató kisfilmekkel, és egy idős vadásszal, a múzeum volt kapusával készült interjúval, amelyet úgy tálaltak, hogy a nézők az őket érdeklő kérdésre tapinthattak rá egy érintőképernyőn, és erre kapták meg a választ Kiss Antaltól.
A kiállított tárgyak között Mátyás király számszeríja, medverajzos lőporszaru és két medvekoponya is volt, egy ezeréves barlangi medvéé (amit sokáig sárkánykoponyának hittek) és mai utódjáé. Mert nyilván a medvére építették a kiállítást, nem azért, mert most divatos, hanem mert évszázadokig ez volt a legértékesebb nagyvad. Több történelmi személyiség, például I. Rákóczi György is helyet kapott a tárlaton, de kisemberek is, például a zabolai hajtók és puskások, akik bizony nem egyszer mentették meg a főurak életét. A világkiállításra 615 ezren váltottak jegyet, ha csak egytizedük nézte meg a (főpavilon mellett elhelyezett) Kárpát-medencei tárlatot három hét alatt, már az is eléri a Székely Nemzeti Múzeum egyéves látogatottságát. Ugyanakkor a hatvani vadászati múzeumban egy hét alatt 12 ezren tekintették meg a Transnatura természetfotó-kiállítást, ami szintén rekordnak számít – mondta még Demeter János. A Kárpát-medencei vadászati kiállítást amúgy többfelé is elviszik majd, a pavilont pedig hazahozzák, és Sugásfürdőn vagy a Benedek-mezőn állítják fel.
Sugásfürdőn a Vadon Egyesület már nekilátott a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által vásárolt épület átalakításának – a majdani erdei iskolába egy pályázatból már jó néhány eszközt beszereztek (mikroszkópot, vetítőberendezést, biológiai szemléltetőanyagokat), és egy csillagvizsgáló szerkezetet is kivisznek – közölte Demeter János. A legközelebbi rendezvényük a visegrádi országok természeti értékeinek bemutatása lesz ma (a csíkszeredai magyar konzulátussal közösen), és az idei Transnatura fotópályázat anyaga is készen áll a kiállítására, de még nem tudják, hogy ennek megtartását a járványhelyzet megengedi-e, vagy pedig az idén is online megnyitóra és díjazásra kényszerülnek.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
