Greer Jarrett régész egy kis vitorlással járta be Norvégia partjait, hogy feltérképezze a viking kereskedelmi útvonalakat.
Egy svéd kutató 5000 kilométert tett meg egy viking hajó másolatával. Útja során új kikötőket is felfedezett Norvégia partjainál. Jarrett úgy gondolja, ezeket a vikingek több mint 1000 évvel ezelőtt használták.
A kísérlet során kiderült, hogy a hajó a nyílt vízen közlekedett legjobban, ami arra utal, hogy a vikingek tengeri kereskedelmi útvonalai a szárazföldtől távolabb vezettek, mint azt korábban feltételezték.
„Sokszor csak a viking korban zajló kereskedelem kezdő- és végpontjairól tudunk. Olyan nagy kikötőkről, mint Bergen és Trondheim Norvégiában, Ribe Dániában vagy Dublin Írországban. Engem viszont az érdekelt, hogy mi történt az ezen központokon kívül eső utakon. Az a hipotézisem, hogy a kis szigeteken és félszigeteken található kikötőknek ez a decentralizált hálózata fontos szerepet játszott abban, hogy a kereskedelem hatékony legyen” – mesélte Greer Jarrett, a svédországi Lund Egyetem régész doktorandusza.
Jarrett három éven át egy klinker hajóval – hasonló jellegű, mint amit a vikingek használtak egy évezreddel ezelőtt – vitorlázott, hogy a kereskedelmi útvonalakat vizsgálja. A közép-norvégiai Trondheimből a partvidéken felfelé utazott a sarkkörig, majd vissza kis legénységével.
„Ez a típus jól vitorlázik nyílt vízen, kemény körülmények között, de a szárazföldhöz közel és a fjordokban való navigálás olykor kihívást jelent. Például a víz alatti áramlatok és a hideg hegyoldalakról lefelé jövő, úgynevezett katabatikus szelek miatt” – fejtette ki Jarrett.
5000 km-t tettek meg a hajóval
A vikingek térkép, iránytű vagy szextáns használata nélkül navigáltak. Ehelyett „mentális térképekre” támaszkodtak, amelyeket emlékeik és tapasztalataik alakítottak – ezért Jarrett is sokat beszélgetett norvég hajósokkal és halászokkal, hogy többet tudjon meg a történelmi útvonalakról. Ezeket az információkat, valamint saját tapasztalatait felhasználva rekonstruálta a lehetséges viking vitorlás vízi pályákat. Emellett a különböző part menti tájékozódási pontokhoz kapcsolódó mítoszokat is számításba vették.
„Ilyenek például a Torghatten, Hestmona és Skrova szigetekről szóló viking legendák. Ezek a krónikák arra szolgáltak és szolgálnak ma is, hogy emlékeztessék a hajósokat a veszélyekre, illetve a mondákban szereplő helyek navigációs jelekként is igen fontosak” – magyarázta a régész.
Ezen információk és egy térkép alapján – amely a norvég partokat és a tengerszintet ábrázolja a viking korban – , Jarrett négy lehetséges menedéket azonosított. Ezek arra utalnak, hogy a vikingek ilyen, a szigeteken és hegyfokokon lévő, védett, könnyen megközelíthető kikötőkre támaszkodtak.
A régész eddig még nem végzett feltárásokat, hogy megerősítse feltevését. „De ha találnánk bizonyítékokat mólókra, ballaszt kövekre, főzőgödrökre és ideiglenes menedékekre, azok megerősítenék, hogy a vikingek ezeket a helyeket köztes kikötőként használták – írta tanulmányában Jarrett, amelyet a Journal of Archaeological Method and Theory című folyóiratban publikált.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
