Minden évben árgus szemmel figyeljük az iskolai beíratások számadatait, statisztikáit, mert az elmúlt esztendők eredményeivel összevetve nem kevés folyamat, jelenség következménye vagy „tünete” magyarázható vele számszakilag, azonban ezek a helyi „mozaikdarabok” gyakran csalókák lehetnek, mert nem tükrözik a teljes képet, ahhoz ugyanis sokszor a járás összes iskolájának statisztikája sem elegendő.
Hogy miért? Mert a számadatok mögött sokszor a kisördög bujkál(hat), ami lehet egy környékbeli kisiskola megszűnése, egy megoldatlan szociális, közlekedési probléma, identitászavar vagy akár földrajzi „jelenség”. Ki gondolná például, hogy nem egy bősi gyerek például Somorjára vagy Pozsonyba jár magyar alapiskolába, ki gondolná, hogy tallósi gyerekek csoportja jár az eperjesi magyar iskolába? Elég csak ezt a két példát felhozni annak bizonyítására, hogy bizonyos esetekben nemcsak a lokális, de még a járási statisztika sem tud kielégítő adatokat szolgáltatni a magyar alapiskolákba beíratott tanulókról, és még csak nem is amiatt, mert nem lenne pontos.
Ahogy megtudtam, az sem mindegy, hogy a polgármester és a falu vezetősége mennyire támogatja a magyar iskolát, mennyire áll ki mellette. Fontos-e neki a jövő magyarsága? Előfordulhat ugyanis olyan eset, ha például a polgármester nem magyar (érzelmű) és a képviselő-testület is elszlovákosodik, akkor a község (esetlegesen „ráfizetéses”) magyar iskoláját koloncnak fogják gondolni és egyszerűen megszüntetik, más esetben pedig megpróbálják meggyőzni a szülőket, hogy a szlovák tanítási nyelvű intézményt válasszák, ezáltal lassú halálra ítélve a magyar iskolát. Ezért sem mindegy, kiket választunk meg helyi szinten!
Több helyről is hallottam, hogy a Rákóczi Szövetség példaértékű munkájának, illetve iskolaprogramjának (a magyar óvodát, iskolát választó tanulókat anyagilag, az elsősöket pedig többek között iskolatáskával is támogatják) fontos hatása van az ingadozó szülők döntését illetően. Sok szülőt ugyanis nem lehet azzal – a legtöbbünk által természetesnek gondolt érveléssel – meggyőzni, hogy a magyar gyereknek magyar iskolában a helye, hanem elvárnak valamilyen pluszt, valami olyan többletet, ami az ingadozó döntési mutatójukat valamelyik irányba billenti. Tetszik vagy nem tetszik, ennek lehet anyagi vetülete is, de ha az ingadozó szülők gyereke végül magyar iskolába kerül, nemcsak a gyerek, hanem közösségünk is nyer az ügyön.
Dunaszerdahelyen négy magyar alapiskola várja a magyar ajkú gyerekeket. Masszi János, a Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója elmesélte, hogy ők már évekkel ezelőtt elérték a „plafont”, ami 85 új elsőst jelent évente (ebből általában 10-12 tanuló halaszt, akiknek helyére utólag még érkeznek tanulók). Többet egyszerűen nem tudnak felvenni, mert nincs rá kapacitásuk, s ezt a számot minden évben gyakorlatilag két nap alatt el is érik, tehát olyan kellemes helyzetben vannak, hogy nem kell „lasszóval fogni” a gyerekeket. Végül is ez lokális szinten örvendetes eredmény, ami az iskola renoméja szempontjából nem elhanyagolható.
Nagy Árpád, a Szabó Gyula Alapiskola igazgatója kifejtette, hogy idén 76 a beíratott tanuló és van kihelyezett osztályuk is a Barátság téri óvoda épületében, ahova jövőre 12 elsős jár majd, így összesen 4 osztályt (3+1) tudnak nyitni. Tavaly ugyan 85 volt a beíratott elsős, de akkor kihelyezett osztályt nem nyitottak, mert nem volt akkora az érdeklődés. Mivel az említett óvodában két osztály van fenntartva a Szabó Gyula Alapiskolának, így idén másodikosok és harmadikosok látogatják, jövőre viszont újra nyílik az első osztály, így az elsősök mellett (idén még másodikosok) a harmadikosok maradnak ott, akik negyedikben már az „anyaiskolában” tanulnak tovább. Igaz, hogy idén kicsit alacsonyabb a beíratottak száma, de az utóbbi évek statisztikája alapján az évfolyamok létszáma nagyjából 67 és 75 fő körül mozog, ami az ötödik osztályban a környező kisiskolák tanulói jóvoltából „megduzzad”. Egyébiránt az alapiskolában 28%-ot tesz ki a környező falvakból érkezők aránya.
A járás további városaiban kiegyensúlyozott képet mutat a beíratott magyar elsősök száma, Bősön stagnál, Somorján csökkent, Nagymegyeren azonban nőtt. A bősi Amade László Alapiskolában 55 tanulót írattak be, ezek közül várhatóan 6-8-an halasztanak, tavaly ez a szám 54 volt 5 halasztó mellett, azaz lényegi változás nem tapasztalható a tavalyi adatokhoz képest.
Somorján, a Corvin Mátyás Alapiskolában a beíratottak száma 69 tanuló (ebből heten halasztanak), a tavalyi adat 92 beíratott (ebből 16 halasztó), tavalyelőtt 81 tanulót írattak be (15-en halasztottak), ezt megelőzően pedig a 85 beíratottból 7 volt a halasztó. Idén tehát kevesebben lesznek, de bíznak benne, hogy jövőre visszaáll a „rend”. A nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolában 79 új beíratott gyermek van, tavaly ez a szám 70 volt, azaz „javultak” az adatok (a halasztók száma később lesz ismert).
Érdekességképpen tavaly csupán 16 tanulót írattak be, s közülük is nyolcan halasztottak. A háromszoros növekedés egyedülállónak számít (ennek több oka is lehet: például lakásprogram, jó iskolapolitika, kisiskola megszűnése), s valószínűsíthetően csak az idei esztendő mutatói lesznek ilyen „kiugróak”, ennek ellenére ezek a magas számok kisebb csodának számítanak.
Ekecsen, az Arany János Alapiskolában is jók a mutatók, a 39 beíratott tanuló közül 12 halaszt, de így is két osztály nyílhat (tavaly 32 beíratott volt 10 halasztó mellett). Az alsó tagozaton és a 7-8. évfolyamban végig dupla osztályok vannak, az 5. és 6. és a 9. évfolyamban csak egy osztályba járnak a gyerekek. A vásárúti József Attila Alapiskolában jövőre 26 elsős lesz (ebből 3-an halasztottak). Tavaly ez a szám 18 volt 1 halasztó mellett, de azt tudni kell, hogy szemptemberben megszűnt a felsővámosi alapiskola, így az ott élő leendő elsősök is Vásárútra mentek. Sajnos 3 színmagyar család gyermeke a szlovák iskolát választotta, holott az nincs is a községben, így ráadásul még utazniuk is kell. Üröm az örömben, hogy jövőre, az óvodai felmérések alapján, csak 14 tanuló lesz a várható beíratottak száma. Az alistáli Corvin Mátyás Alapiskolába idén 20 tanulót írattak be (ebből 4 halaszt), tavaly 15-en voltak, az áltag 15-17 tanuló körül mozog. Légen a 11 beíratottból 3 halaszt, tavaly 9 beíratott mellett 1 halasztó volt, de ketten még érkeztek, így ez a szám alapjában véve nem változott.
Pozsonyeperjesen nagyjából 20 körül van a beíratottak száma, ami az elmúlt évekhez képest nem rossz adat. A csallóközcsütörtöki alapiskola igazgatójától, Hajtman Bélától megtudtam, hogy idén 11 leendő elsőst írattak be, akik közül csupán egy tanuló halaszt. Ez az utóbbi évek legjobb száma, tavaly például csak hat tanuló volt egy osztályban (azt azonban nem felejthetjük el, hogy Illésházán a közelmúltban megszűnt a magyar alapiskola). Az igazgató azt is elárulta, hogy a 21. században az iskolák esetében is fontos a jó marketing, továbbá az sem mellékes, ha a község, a képviselők és a polgármester az „ügy” mellé áll. Így sikerült meggyőzni például egy „ingatag” családot, hogy a magyar iskolát válasszák.
Ne feledjük azonban, hogy szeptemberig még minden változhat, így az itt közzétett adatok sem véglegesek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
