A budapesti Musica Historica régizenei együttes július második felében a Felvidéken lép fel. A július 23-ai kassai majd a július 24-ei eperjesi koncert kiváló lehetőséget nyújthat a V4-es szellemiség, közös múlt felmutatására.
A budapesti MusicaHistorica együttes 1988 óta működik, s Európa számos országában adott már koncerteket Magyarország és Közép-Európa régi zenéjéből.
A nagy európai zenetörténeti stílusok mindenütt ötvöződtek a helyi zenei hagyománnyal, térségünkben a magyar, szlovák és lengyel dallamvilággal, de voltak török, horvát és román kölcsönhatások is. Ebből a gazdag zenei örökségből válogattak a muzsikusok szerelmi és mulatódalokat, a vitézek énekeit és táncdallamokat, főként a felvidéki (a mai Szlovákia területén keletkezett) kottás gyűjtemények, az 1670 körüli Vietoris-kódex, az 1730-as évekbeli Apponyi-kódex és a Szirmayné Keczer Anna álnevén fennmaradt kézirat nyomán.
Külön színfolt néhány népies dallam, amelyeket Georg Daniel Speer sziléziai származású toronyzenész tanult az 1650-es években, városról városra vándorolva, majd e régi emlékeit 1688-ban kiadta. A programban számos korhű hangszer és azok élő népzenei rokonai szólalnak meg, felidézve a régi emberek örömét, bánatát és felszabadult, táncos jókedvét.
„Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra a kassai és eperjesi koncert. Kassán egyetlen alkalommal léptünk fel (még az 1990-es években), Eperjesen pedig első ízben fogunk muzsikálni” – mondta Csörsz Rumen István, a Musica Historica együttes művészeti vezetője.
A két város a magyar és közép-európai kultúrtörténet fontos helyszínei, nemcsak a műemlékek, hanem a régi zenetörténeti emlékek miatt is. Kassáról a középkor végétől ismerünk hangjegyes emlékeket, e városban kapott polgárjogot Tinódi Sebestyén, a legismertebb magyar históriásének-szerző (XVI. század).
Eperjesről mindenkinek az itteni evangélikusok kéziratos dallamtára, az ún. Eperjesi graduál (1630-as évek) jut eszébe, de ugyanígy G. D. Speer kalandos életregénye, a Magyarországi vagy erdélyi Simplicissimus(1683), melyben leírja, miként kóborolt itt és a környező városokban fiatal toronyzenészként 1653 táján. Az általa megörökített táncdallamokból is játszanak néhányat a koncerteken.
A térségben összetalálkozó 17–18. századi magyar, szlovák és lengyel dallam- és verskultúra sok kutatni valót rejt még, hiszen a közös múlt sokféle rétegét rejti. A kapcsolatháló Bartók Béla népzenegyűjtéséig ível, hiszen a régi dallamcsaládok némelyike népdalként folytatta útját az itt élő népek körében, párhuzamos „ágakat” növesztve.
A régizenei együttes július 23-án, pénteken 19.00 órai kezdettel a kassai MaJel Rovás Központban, július 24-én, szombaton 19.00 órai kezdettel pedig az eperjesi Megyei Múzeum épületében ad koncertet.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
