Halálra ítéljük a magyar méheket?

Halálra ítéljük a magyar méheket?

Magyarország 120 napos eseti engedélyt kapott három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használatát az Európai Unió korlátozza – adta hírül nemrég a Greenpeace. Az agrártárca szerint csak pánikkeltésről van szó, a szakemberek között nincs konszenzus az anyagok veszélyességéről.

A neonikotinoidos rovarölő szerek korlátozását az Európai Unió 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, amelyet 2015-ben ideiglenesen meghosszabbított. Véglegesen azután döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) témába vágó jelentése – idézte fel közleményében a Greenpeace. Úgy vélik, ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a tilalom alól.

A vizsgálatok szerint a kérdéses szerek – az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin – jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelentenek a mézelő és vadon élő méhekre, teszik hozzá.

„Követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot

ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák”

– hangsúlyozták. A kezdeményezőkhöz később több szakember is csatlakozott.

Jogos aggodalom vagy hisztéria?

A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor az Index kérdésére válaszolva leszögezte, hogy szerintük pánikkeltésről van szó, és a Nébih elővigyázatosan járt el, amikor két év moratórium után nagyon korlátozott területen lehetővé tette a csávázott magok használatát. „A készítmények az engedélyezésük óta eltelt másfél évtizedben rendeltetésszerű használat mellett nem okoztak méhpusztulást Magyarországon” – közölték. A nem rendeltetésszerű használat problémás lehet a méhekre nézve, de ilyen esetekben a méhészek kártérítésre számíthatnak – fűzték hozzá.

A Greenpeace azonban úgy látja: ők nem pánikolt keltenek, hanem elővigyázatosságra intenek, és azt követelik, hogy az élővilág veszélyeztetése nélkül termeljük meg élelmiszereinket. „Azt várjuk a hatóságoktól, hogy a méhekre veszélyes vegyszerek használatának eseti engedélyezése ne titokban történjen, hanem előzetesen tájékoztassák róla a méhészeket” – közölte honlapján a Greenpeace.

Bonyolult ügy

„A kérdés rendkívül összetett, hiszen bármely vegyszer, amelyet a mezőgazdaságban alkalmaznak, nemcsak a méheket, hanem az egész élővilágot, így az embert is veszélyeztetheti. A kulcs az, hogy az adott szert milyen mértékben, milyen módon és mely időpontban használja fel a növényvédelem” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MNO-nak.

A neonikotinoidok esetében az okozza a legfőbb problémát, hogy ezek nagyon különleges fajtái a vegyszereknek. A mérget ugyanis a mag köré teszik, ezt a növény felszívja, így a kártevőket elpusztító anyag a növényt egész életében végigkíséri. Az vita tárgya, hogy ehhez a hasznos szervezet hozzáférhet-e, a talajban mennyi marad az anyagból, és mikor bomlik le annyira, hogy például a humánegészségügyben ne okozhasson problémát – magyarázta az OMME elnöke. „Végül – mint sok más területen – a politika fogja eldönteni, hogy a neonikotinoidok felfüggesztése végleges lesz, vagy újra engedik, hogy rovar porozta növényeket is lehessen csávázni” – jelentette ki.

Van, ahol tiltják, és kész

A nagyüzemi mezőgazdaságot persze nem lehet vegyszerek nélkül fenntartani, a kérdés az, hogy a neonikotinoidokat mivel lehetne pótolni.

Franciaországban például az uniós ukáztól függetlenül úgy döntöttek: 2018 szeptemberétől tilos ilyen vegyszerekkel csávázni. Tehát közel két és fél éves intervallum áll a gyártók rendelékezésére, hogy valamilyen hatásos szert adjanak a gazdálkodók kezébe. Ugyanakkor hazánkon kívül több ország is eseti engedélyt kért, Romániában például már majdnem az egész ország területén alkalmazható az anyag.

Delphine Batho korábbi francia környezetvédelmi miniszter beszél egy tüntetésen. A neonikotionidos növényvédő szerek alkalmazása ellen tiltakoztak 2016. március 15-én Párizsban Fotó: Lionel Bonaventure / Europress/AFP

Kutatások kezdődhetnek

„A méhészeket illett volna tájékoztatni a döntésről, ez elhangzott a növényvédelmi bizottság ülésén is, és ezért az illetékesek elnézést kértek” – mondta Bross, hozzátéve: a tájékoztatás most már maximális szintű, így pontosan tudni fogják, mely területek érintettek. Így kutatásokra is lehetőség lesz, a méhészek megfigyelhetik, hogy a méhcsaládok állapotában milyen változások állnak be.

Megkerestük azt a szövetséget is, amely kezdeményezte a neonikotinoidos szerek engedélyeztetését. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a csávázó anyagok előnye, hogy sokkal kevesebb hatóanyaggal lehet célt érni, mint másfajta technológiákkal, így összességében kisebb a környezeti terhelés.

A kérelmük kukoricára és napraforgóra vonatkozott. Polgár hangsúlyozta: arról, hogy a szer a méhekre nézve veszélyes-e, jelenleg is vita folyik, így nem tudják egyértelmű tényként elfogadni, hogy a pusztulások egyedüli oka a hatóanyag használata lenne.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »