A Párkapcsolati kultúra és demográfia című konferenciába a Felvidékről Pásztor Csaba, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének egyik alapító tagja is bekapcsolódott.
A Párkapcsolati kultúra és demográfia című konferencia május 28-án, pénteken az online térben valósult meg. A kárpát-medencei szakmai előadások előtt a magyarországi szakemberek tartottak előadást és kerekasztal-beszélgetést.
Ezt kiegészítve még egy küldetéssel, amely a fiatalokra való ráhatást illeti. „Látjuk, hogy a tudomány megállapításai és a teológia kinyilatkozásai kezdenek összeérni, s ezt szeretnénk átadni a fiataloknak” – mondta Nagy Péter, a Pécsi Egyházmegye, Családi Életre Nevelés és Életstratégia Program koordinátora, közoktatási munkatárs, a Családtudományi Szövetség alelnöke.
Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke szerint az iskolákra is vigyázni kell, s nem lenne szabad a gender-ideológiákat beengedni, s erről a szülőket is tájékoztatni kellene.
Bedó Imre, a Férfiak Klubja alapítója hozzáfűzte, hogy az igazi prevenció nem mehet végbe az interneten.
„Korábban a vallás minden vasárnap egy felnőttképző intézetbe regulázta be az embereket. A kulturális gyökereket ismét meg kell erősíteni, s erre a rendszerre kell ráakasztani a gyerekeket. Hetente kell megérinteni őket, hogy ne essenek szét” – szögezte le.
A délelőtti előadás-sorozatba és a kerekasztal-beszélgetésbe bekapcsolódott mások mellett Szőke Etelka református lelkész, család- és párterapeuta, a Gyökössy Lelki-gondozói és Szupervízori Szolgálat munkatársa; Szőke Attila református lelkész, családi szak-lelkigondozó; Botos Katalin a Professzorok Batthyány Körének tagja, az Antall kormány volt minisztere; Ujlaki-Győri Anna fogorvos, mentálhigiénés szakember, a ReMa Alapítvány előadója. Mindannyian megállapították, hogy a gender-ideológia ellen a civil szervezetek csak közös összefogással léphetnek fel.
A meghívottak közt találtuk Felvidékről Pásztor Csabát, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének elnökét, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alapító tagját; Erdélyből Gergely Orsolya szociológust, egyetemi oktatót, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékéről és Tiboldi Beátát, a Csíki Anyák Egyesületének elnökét, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége erdélyi régiófelelősét; Kárpátaljáról Palojtay Mártát mentálhigiénés lelkigondozót, a Család és Élet Egyesület vezetőjét. Az online-konferenciát Csabai Tiborné, Margit, a Családtudományi Szövetség elnöke vezette.
Családba születünk, s ezzel adottak lesznek rokonaink, nem válogathatjuk meg őket, de nem mindig adják a legjobb társaságot. Ám barátkozásra képessé tettek bennünket, s barátaink segítségével viszont könnyebbé válik az útonjárás – véli Pásztor Csaba.
Életünk során a foglalkozásunknak rabjai leszünk, ha nem vigyázunk. De mint mondta, az igazán bölcs ember leginkább más kárán tanul. Szükséges, hogy magunkat fejlesszük, mindamellett, hogy a szabadidőnk a hobbinkra fogy el.
Születésünkkel a nemzetnek is tagjai lettünk, ahol nem elegendő nagyot alkotni a nemzet oltárán. Kijelenthető, hogy az egyén akkor hoz maradandót létre, ha gyermeket nevel és példás családban él – szögezte le.
A gyermek szembesül azzal, amikor a szülőnek nincs pénze. A kamaszkor hozadéka, hogy az a gyerek, aki gyűjtésre van sarkallva, előbb-utóbb megpróbál pénzhez jutni becsületes vagy kétes módon. A szülőknek a gyermek bizalmába kell férkőzni, s a gazdasági dolgokat egyeztetni kell. Ilyenkor felvetődik bennük az a kérdés is, hogy lesz-e miből megélni.
Ha mindenki az Evangélium útját követi, s nem az önzés útjára lépnek, akkor rajta és családján áldás lesz – véli Pásztor Csaba.
Kidomborította, hogy a gazdálkodás lényege, hogy tanuljunk meg lemondani. Felhívta a figyelmet a Biblia példázatára, hogy az okos és a balga szűznek egy árban mérik az olajat.
Lelki értékeink között a keresztség – egy felekezet tagjává válás; gyermekkori Isten-kép modell kialakítása; bérmálkozás – konfirmálás; tanúságtétel, hivatás vagy küldetés; felszabadulásunk és függetlenedésünk szerepel.
„Minden ember tudata, ha bővül, s az egyházi, családi és nemzeti értékek megerősödnek benne, akkor az az identitás is megerősödik benne, amely védi az életet, s ezzel a legjobb úton fogunk haladni, hogy a mi életünk is életvédő út legyen” – zárta előadását Pásztor Csaba, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alapító tagja.
Erdélyből Gergely Orsolya és Tiboldi Beáta a gyermekvállalásról szólt Székelyföldön, s ismertette a tényeket és trendeket. Azt a kérdést boncolgatta, mit tehetnek a helyi (erdélyi) civil- és családsegítő szervezetek a hagyományos vonalak megőrzéséért?
Erdélyben is változnak már a tradicionális szerepek, de még mindig jellemző, hogy a nőnek a tűzhely és a fakanál mellett van a helye. A családbarát szociálpolitikára nagy szükség lenne, hogy a GYES – kiszámítható és kalkulálható legyen, a költségtámogatások, az apák bevonása előbbre hozná a gyermekvállalás kérdését – véli Gergely Orsolya.
Az előadók hangsúlyozták, a közösségi támogatás nem elkerülhető, olyan fórumok szükségesek, ahol lehet beszélni arról, hogy milyen problémák vannak, ahol a közbeszéd tárgyává válnak a fontos kérdések.
Tiboldi Beáta kifejtette, akik nehezen tartják el magukat, nincs idejük a liberális eszméken töprengeni. Erdélyben megmaradt a falusi közegekben a kaláka, az emberek eszmeisége, hitvallása különbözik Románia többségi lakosaitól. Ezt az teszi, hogy archaikusabb környezetben élnek, s ragaszkodnak a szülőföldhöz.
Kárpátaljáról Palojtay Márta azt a költői kérdést ismételte meg, amit nagyon sokan tettek fel szervezetüknek az elmúlt 12 év alatt: Miért nem mondta senki? – az átélt abortusz hatása a nőre és a családra.
Az anya a fájdalmat elássa magában, s ez a csomag úgy működik, mint egy időzített bomba, amely ha felrobban, nagyon súlyos problémákat okoz. Hiszen a nő robot üzemmódban kezd működni, s ez nagyon komoly hatással van a családra, s rajtuk keresztül az egész társadalomra.
Komoly kutatások is igazolják, hogy a depresszió, az öngyilkosság nagy arányban előjön azoknál, akik abortuszon mentek át. A nők 84%-ánál poszttraumás tünetek jelennek meg – mondta az előadó.
A döntést olyan nehéz állapotban, mintha saját magán kívül hozná meg. Aki valamilyen jellegű nyomás alatt cselekszik, komoly esélyei vannak, hogy mentális problémái legyenek.
Sok esetben a szabadságra hivatkozva veszik el a nő szabadságát, s erre törvény ad lehetőséget. Sokszor az anya nem kapja meg a megfelelő segítséget. Ezért ez közös társadalmi felelősség, hogy a szakszervezetek minél szélesebb körű tájékoztatást adjanak.
A konferencia további programja az alábbi linken érhető el, s a jó gyakorlatok bemutatásával folytatódik, s ITT tekinthető meg az élő adás majd még két hétig. Az esti kerekasztalban felkért hozzászólóként Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke is megosztja gondolatait.
https://csaladtudomany.hu/wp-content/uploads/2021/05/ParkapcsDemogKonf_MeghProgr_2021_maj_27-29.pdf
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
