Beadta a derekát a német kormány és beleegyeztek a német nehézfegyver-szállításba Ukrajna felé. Az igazán modern német fegyverekre azonban Hollandiától számíthatnak a háború sújtotta országban.
Nagyon nehezen, de a jelek szerint elindul a német nehézfegyver-szálllítás Ukrajna felé. A Bundestag csütörtökön megszavazta, hogy Ukrajnát "nehézfegyverekkel és összetett fegyverrendszerekkel látják el". A német kormány sokáig ódzkodott, hogy fegyvereket adjon az ukrán hadseregnek, emlékezetes, hogy a háború előtt közvetlenül 5 ezer sisakot ajánlottak fel, majd később egészségügyi felszerelést. Az orosz különleges művelet már fordulópontot jelentett és 1000 páncéltörő fegyver, 500 Stinger föld-levegő rakéta, valamint 2700 Strela légvédelmi rakéta átadásáról döntöttek. Ugyanakkor több bírálat érte Olaf Scholz kancellárt, mert nem akartak átadni német gyártású nehézfegyvereket.
A hét elején már voltak jelei annak, hogy mégis beadja a derekát a német kormány: a német Rheinmetall hadiipari vállalat hétfőn engedélyt kért 100 Marder (magyarul nyest) gyalogsági harcjármű, illetve 88 Leopard 1A5 harckocsi Ukrajnába szállítására, illetve kedden jelentették be, hogy hivatalosan is jóváhagyják 50 darab Gepard önjáró légvédelmi rendszer szállítását Ukrajnának.
Ezek az eszközök nem a legmodernebb haditechnikát jelentik, viszont a semminél ez is több egy háborús helyzetben. A németek tulajdonképpen az inkurrenciaraktárakat, vagyis a hadrendből már kivont eszközöket szabadíthatják fel Ukrajna számára – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a hvg.hu kérdésére.
Ugyanakkor a Gepardok használhatóságával kapcsolatban felmerült egy komoly probléma: a lőszereket egy svájci cég gyártja hozzájuk, a semleges Svájc pedig következetesen tartja magát ahhoz a szabályhoz, amely szerint nem hajlandó háború sújtotta területre fegyvert szállítani. Az utolsó hírek szerint ez nem is változik meg, a svájci Sonntagszeitung lapnak nyilatkozva az ügyben illetékes berni Gazdasági Államtitkárság (SECO) szóvivője elmondta, hogy két megkeresést kaptak Németországból lőszerek ukrajnai exportjára vonatkozóan, és mindkettőt elutasították az ország semlegességére és a hadianyagok kereskedelmével kapcsolatos jogszabályokra hivatkozva. A Business Insider szerint a megoldás Brazíliából érkezhet, ahonnan 300 ezer lőszert kaphat Ukrajna, ugyanakkor az még nem teljesen világos, milyen konstrukcióban, illetve kell-e hozzá bármilyen svájci engedély.
Pedig a Gepardok jól jönnének az ukránoknak. Ugyan a hatvanas években állították rendszerbe, de folyamatos elektronikai frissítéseket kapott, több átalakításokon is átesett az állomány. A radarrendszerét különösen jónak tartják szakemberek, Stinger rakétás (amiből szintén rengeteget küldtek Ukrajnába) egységekkel közösen kitűnő légvédelmet eredményeznek. A tűzgyorsasága kiemelkedő, elméletileg a 35 mm-es Oerlikon gépágyúk egyenként percenként 550 lövésre képesek. A pusztító tűzereje miatt földi célok ellen is bevethető, ahogy Kaiser Ferenc fogalmazott, lebont bármilyen házat. A Bundeswehr már kivonta a hadrendből, helyette a rakétákkal felszerelt Wieseleket használják.
Ahogy a Gepard, úgy a Marder páncélozott csapatszállító jármű sem egy mai fejlesztés, igaz, ezt is többször átalakították az évtizedek során. Kaiser szerint ki is lóg a klasszikus csapatszállítók közül, mivel a védelme és a tűzereje is jóval meghaladja az oroszok által használt BMP-1, illetve 2-esekét. Igaz, a legújabb BMP-3-as már a szakértő szerint felülmúlja a Mardert, amit a német hadsereg még jelenleg is használ, mivel a leváltására tervezett Pumákkal sok gond van.
A raktárakból előgurulhatnak a hadrendből rég kivont Leopard 1A5-ök is. Ez az 1965-ben szolgálatba állított harckocsi utolsó változata. A legnagyobb hátránya az orosz harckocsikhoz képest, hogy csupán 105 mm-es ágyúval rendelkezik, míg a szovjet/orosz T-72-esek 125 mm-essel. Ugyanakkor Kaiser arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háborúban nincsenek nagy „tankcsaták”, vagyis nem kell arra számítani, hogy több tucat harckocsi egymással szemben állna egy-egy offenzívakor.
A Leopard 1 utolsó változata, ami fel van szerelve lézeres távmérővel, éjjellátó készülékkel és infravörös képalkotó rendszerrel, több országban is hadrendben van még, többek között Görögország, Brazília és Törökország hadserege használja.
Az már más kérdés, hogy mekkora hatékonysággal tudnák használni az ukrán katonák a fenti eszközöket. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója azt mondta, hogy az ukrán katonákat néhány napon belül ki lehetne képezni a Leopard 1-re, persze csak abban az esetben, ha korábban már szolgáltak más típusú harckocsin. Kaiser Ferenc szerint ez lehetséges, de az már kétséges, hogy harci körülmények között is hasonló magabiztossággal tudnák-e használni a Leopardokat. Úgy fogalmazott, hogy vannak egyes beidegződések, reflexek, amelyek harc közben előjönnek és olyankor nem mindegy, milyen harckocsihoz szoktak a katonák. Az viszont már a legkisebb gond, hogy a NATO-szabvány harckocsikban nincs automata lőszeradagoló – mint pl. a T-72-esekél – , így egy fővel többen szolgálnak egy harckocsiban, aki a töltőkezelő, bár oda nem komoly szaktudás, hanem elsősorban izomerő szükséges.
Ukrajnában a Leopardokat a szakember szerint elsősorban mozgó lövegként tudnák használni, a gyalogságot támogatva. Az ukrán hadsereg előszeretettel használ drónokat nem csak támadáshoz, hanem célkereséshez, illetve tűzvezetéshez is. Egy jól álcázott, beásott harckocsi helyből is komoly csapásokat tud mérni drónokkal együttműködve – mondta a docens.
Egy német drón erre a feladatra egyébként különösen alkalmas lenne. A Quantum Systems által gyártott Vector kifinomult lézeres távolságmérővel rendelkezik, amely a tüzérségi tűz irányítására használható. Nagy felbontású kamerája képes titkosított videókat küldeni tíz mérföldre lévő helyszínekre. Ugyanakkor mindössze egyet használnak belőle, azt is Hennagyij Korban helyi üzletember és politikus (Igor Kolomojszkij zsidó oligarcha jobbkeze – a szerk.) vásárolta, és a Dnyipro Területi Védelem tagjainak adományozta, vagyis nem a német kormánynak köszönhető és ugye nem is a raktárból húznák elő.
A legutolsó hírek szerint viszont a legmodernebb német önjáró lövegből, a Panzerhaubitze 2000-ből is kaphat az ukrán hadsereg, igaz Hollandián keresztül. A Forbes szerint legfeljebb 21 darabot küldhetnek. A röviden csak PZH 2000 nevű tarackról a szakemberek leginkább szuperlativuszokban beszélnek. A löveg hatásos lőtávolsága hagyományos lövedékkel 30 km, rakétapóthajtású lövedékkel 56 km is lehet. Dicsérik a tűzgyorsaságát, a pontosságát, illetve azt is, hogy öndiagnosztizálásának köszönhetően alacsony a karbantartási igénye is. A Magyar Honvédség 24 darabot rendelt belőle, ebből idén január elején egyet már le is szállított a gyártó Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konzorcium.
Van olyan netes csatorna, amely felvetette, hogy vajon a magyaroknak szánt, alapvetően februárban már átadni tervezett eszközöket nem irányítják-e most inkább Ukrajnába, de ezt alapvetően semmi nem támasztja alá. Demkó Attila, a MCC Geopolitikai Műhely vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a PZH 2000-ek különleges magyar igények szerint készülnek, az első darabok június körül érkezhetnek. Ha ezek nem érkeznek meg, az komoly szerződésszegés lenne. A német hadseregnek egyébként több mint száz ilyen járműve van, tehát ha adni akarna Ukrajnának, akkor a sajátjából szánhatna erre, viszont a használatához komoly kiképzés kell.
(HVG nyomán)
Korábban írtuk: A Bundestag-többség nehézfegyverzettel is támogatja Amerika ukrajnai háborúját
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
