Az ukrajnai háború következményei – különösen a határok erőszakos megváltoztatásának precedense – egyre erősebben jelennek meg a szlovák közgondolkodásban. Ez a bizonytalanság és történelmi tapasztalatokból táplálkozó szorongás a szlovák–magyar viszonyra is kivetül, amit jól példázott a szlovák közszolgálati televízió esti publicisztikai műsora, a Do kríža (Keresztbe) január 28-i, friss adása.
A vitát vezető Jaroslav Daniška konzervatív újságíró arra kereste a választ, hogy a jelenlegi „transzatlanti mozgások”, az ukrajnai háború, valamint a Magyarországon várható politikai változások – különösen Magyar Péter esetleges hatalomra kerülése – milyen hatással lehetnek a szlovák–magyar kapcsolatokra. A kérdés érzékenységét növeli, hogy Magyar (egyesek szerint) nacionalista hangütése a Beneš-dekrétumok ügyében sokakban történelmi félelmeket ébreszt Szlovákiában.
A műsorban megszólaló Vladimír Palko szerint a viharos geopolitikai idők különösen veszélyesek a kis országokra. Úgy vélte, Szlovákiának nem konfrontációra, hanem óvatosságra és regionális együttműködésre van szüksége, elsősorban Csehországgal, de lehetőség szerint Magyarországgal is. Hangsúlyozta: a közép-európai összetartás lehet az egyetlen ellenszere annak, hogy a nagyhatalmi mozgások nyomást gyakoroljanak a térségre.
A vita egyik legérzékenyebb pontja az volt, hogy az ukrajnai háború és az esetleges területi veszteségek felélesztették-e a szlovák történelmi félelmeket Magyarországgal szemben. Daniška emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor korábban – 2002-ben – hasonló módon vetette fel a Beneš-dekrétumok európai szintű rendezését, mint ahogyan azt ma Magyar Péter teszi. A kérdés így nem pusztán magyar belpolitikai vita, hanem szlovák szemszögből potenciális biztonságpolitikai kockázatként is megjelenik. Jaroslav Daniška műsorvezető arra is rákérdezett, hogy a globális és regionális „nagy mozgások” idején elképzelhető-e, hogy Közép-Európában is megjelenik a nyomás a határok megváltoztatására, és hogy ez a feszültség akár súlyosabb konfliktusba is torkollhat-e. Például úgy, hogy Magyarország területi igényeket jelent be Szlovákiával szemben.
A kérdésre Vladimír Palko, volt kereszténydemokrata belügyminiszter rövid, de sokatmondó választ adott: éppen ezért kell minden lehetséges szövetséget megerősíteni, hogy ezek a nyomások ne tudjanak valódi veszéllyé válni. Palko szerint a kis országok számára a legnagyobb kockázat a kiszolgáltatottság, amelyet csak regionális együttműködéssel lehet ellensúlyozni.
Miroslav Lajčák, korábbi külügyminiszter és csúcsdiplomata ennél határozottabban fogalmazott. Szerinte ő maga sem el tudja és el sem akarja képzelni, hogy Közép-Európában határokat rajzoljanak át. Mint mondta, Szlovákia és Magyarország között nincs vitatott határ: azok nemzetközileg és kétoldalúan is elismertek. Ehhez – hangsúlyozta – „valóban óriási kataklizmának” kellene bekövetkeznie.
Ugyanakkor Lajčák figyelmeztetett: éppen ezért veszélyes precedens, ha a világ más részein vagy Európában elfogadottá válik a határok erőszakos megváltoztatása. „Minden precedens” – hangsúlyozta –, amely később akár a stabil régiókat is utolérheti.
Daniška erre rámutatott: Ukrajnában éppen ez történik, hiszen az orosz–ukrán háború következményeként a határ realitása a terepen már megváltozott. Lajčák válaszában elismerte, hogy ez az egyik legérzékenyebb pontja a háborút lezáró esetleges tárgyalásoknak, de szerinte a nemzetközi közösségnek nem szabad könnyelműen elfogadnia határmódosításokat az érintett felek beleegyezése nélkül.
A vita ezt követően Magyarország felé fordult. Daniška az Orbán–Magyar összevetéssel a Szlovákiában különösen érzékeny nacionalizmus kérdését hozta be, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor már 2002-ben is az EU elé vitte a Beneš-dekrétumok ügyét. A kérdés így szólt: Péter Magyar felemelkedésével valóban erősödik-e a nacionalizmus Budapesten, vagy ez csupán a közösségi média torzító hatása.
A műsor „amerikai vendége”, Rod Dreher szerint Péter Magyar népszerűsége elsősorban belpolitikai okokra vezethető vissza: sok választó egyszerűen belefáradt Orbán Viktor hosszú kormányzásába. Úgy vélte, Magyar a Fideszből érkezve azok hangja, akik dühösek a kormányra, de nem akarnak baloldalra szavazni. Ugyanakkor Dreher szerint a magyar társadalom többsége nem akar kockázatos geopolitikai kalandokat, különösen nem konfliktust a szomszédos országokkal.
A műsor tanulsága egyértelmű: az ukrajnai háború nemcsak katonai konfliktus, hanem mentális és politikai határkérdés is. Szlovákiában pedig mindez régi történelmi félelmeket ébreszt, amelyek – különösen Magyarországgal kapcsolatban – most újra képernyőre kerültek.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: rtvs, reprofoto
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
