Az ünnepi időszakban visszatér a képernyőre a Szabó Magda regénye alapján kétszült Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat, amely nélkül sokaknak már nem lenne teljes a karácsonyi televíziós kínálat. Hogyan épült a nosztalgiából hagyomány, és milyen kevésbé ismert történetek lapulnak a sorozat mögött? A vetítés kapcsán olyan érdekességeket olvashatnak a sorozatról, amelyek még a régi rajongóknak is újként hathatnak.
A karácsony évtizedek óta összefonódik Abigél különleges történetével. Az 1977-es bemutatása óta töretlenül népszerű tévésorozat generációkon átívelő rajongással nőtte ki magát valódi kulturális jelképpé. Mindez az 1970-ben megjelent regénnyel kezdődött, amely az alapját adta a későbbi filmsikernek: az alkotók kivételes összhangja időtálló és hiteles adaptációt hozott létre. A hagyománnyá vált karácsonyi ismétlések során az Abigél az ország egyik legmeghatározóbb közös emlékévé vált — egy történet, amelyhez minden évben jó visszatérni.
A Duna december 24. és 27. között, délelőtt 9:30 után tűzi idén műsorra az epizódokat, a vetítés kapcsán a Nemzeti Archívum segítségével idézünk fel néhány kevésbé ismert történetet a kultikus sorozatról.
Az író és a rendező közösen alkották a részeket
Az Abigél sorozatként került filmvászonra. A rendező, Zsurzs Éva és a szerző, Szabó Magda szoros együttműködésével született meg a cselekmény beosztása: az eredeti szövegen dolgozva a fejezetekből négy részt alkottak. Zsurzs Éva osztotta be, hogy mikor mi kerüljön az egyes epizódokba, majd az írónő újra átnézte, saját stílusában igazította a szöveget. Így alakult ki a végleges négyrészes felosztás.
Több, mint ifjúsági sorozat
Eredetileg ifjúsági kategóriába sorolták az Abigélt, részben azért, mert a regény főhőse, Vitay Georgina (Szerencsi Éva) egy kamaszlány, részben pedig azért, mert így engedélyezték a sugárzást az akkori szabályok szerint. A történet azonban nem egy könnyed ifjúsági történet, ami tele van romantikával és kalanddal, hiszen annál sokkal mélyebb és összetettebb témákat jelenít meg: felnövést, felelősséget, erkölcsi döntéseket és a háború sújtotta Magyarország mindennapi küzdelmeit is bemutatja.
A híres Abigél-szobor valójában nem iskolai emlékmű
A sorozatban és a regényben is fontos motívum a titokzatos Abigél-szobor, amelyhez a főhős is segítségért fordul. A felvételeken nem egy speciálisan az Abigélhez készített műalkotás szerepelt: valójában egy régi, Budapest V. kerületében álló szobor, a Korsós nő volt az, amelyet a forgatásra áthelyeztek – a sorozatbéli iskola, a Matula kertjébe, amelynek helyszínét a Vácrátóti Arborétum biztosította.
A sorozat rekordnézettséget hozott
Az első rész bemutatója 1978. április 14-ére esett — a sugárzást követően a második epizódot már több mint 3,5 millióan látták, ezzel a korszak legnagyobb televíziós közönségsikerei közé tartozott. Az Abigél ekkor nemcsak a képernyőn lett népszerű, hanem a könyv új kiadásait is elindította: az eredeti regény hamar a kiadási listák élére került.
MTVA
Nyitókép: MTVA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
