Időnként előfordul, hogy jóval szárazabb a bőrünk, előtérbe kerülnek a bőrproblémák, a viszketés, a kiszáradás és a krónikus bőrbetegségek is fellángolnak. A kórosan száraz bőr azonban kezelhető.
Mivel a bőrünk típusát alapvetően a genetika határozza meg, vannak, akik születésüktől fogva hajlamosabban a bőr kiszáradására. Ez bizonyos esetekben extrém mértéket ölthet: a bőr nemcsak tapintásra száraz és húzódó, de erőteljesen viszket, kisebb-nagyobb sebek, hasadások lehetnek rajta (melyek a vakarózással még jobban elfertőződhetnek), a bőr felszíne foltosnak tűnik, pikkelyszerű képződmények láthatóak rajta. Ezt az állapotot már nem lehet egy-egy krémezéssel megoldani, körültekintőbb és mélyebbre ható kezelésre van szükség – írja a Házipatika.com.
Mint említettük, a bőr típusa alapvetően genetikailag meghatározott, így a szárazságon (vagy az arra való hajlamon) nem nagyon tudunk változtatni. A környezeti is erősen befolyásoló tényező: a a szeles idő vagy az alacsony páratartalom mind hozzájárulhatnak a bőr extrém kiszáradásához. Az életkor előrehaladtával szintén egyre szárazabb lesz a bőr. Ez egyrészt a természetes biológiai folyamatok miatt van, az emberi bőr egyre kevesebb „zsírozóanyagot”, faggyút termel, ahogy öregebbek leszünk, de az is szerepet játszhat a bőr kiszáradásában, hogy az idősebbek kevesebbet isznak, kevesebb folyadék jut a szervezetükbe.
Nemcsak az elégtelen folyadékfogyasztás, de az egyoldalú táplálkozás és a vitaminhiány is hat a bőrünkre: kiszáradást okozhat például az A- vagy a D-vitamin hiánya, de a szép, egészséges bőrhöz a B-vitaminok és a C-vitamin is elengedhetetlenül szükségesek. Betegségek, gyógyszerek és gyógykrémek (például azok, melyeket pattanások ellen írnak fel) is okozhatnak bőrszárazságot. A nem megfelelően megválogatott bőrápoló termékek, a túl sokszori kézmosás, fürdés, a kémiai vagy fizikai hámlasztók és egyes kozmetikai kezelések nem kívánatos eredménye is lehet az extrémen száraz bőr. A mosó-, öblítő- és tisztítószerek, valamint a kemény víz is irritálhatja, egyúttal kiszáríthatja a bőrt.
Ezek a tényezők – együttesen vagy külön-külön – felborítják a bőr külső védő rétegeinek egyensúlyát, és nemcsak a faggyútermelésben okozhatnak zavarokat, de a bőr víztartalmát is jelentősen csökkentik, hozzájárulnak a dehidratáltság kialakulásához. Ez irritációval, viszketéssel, feszülő érzéssel és kipirosodással jár. A bőr érzékenyebbé és védtelenebbé válik a külső hatásokkal szemben, ennek következtében sérülések, sebek alakulhatnak ki rajta, és a kórokozók is könnyebben megtalálják az utat a szervezetünkbe.
Szerencsére, az esetek nagy részében az extrém száraz bőr múló állapot, kezelni is viszonylag könnyen lehet – arra azonban érdemes felkészülni, hogy akinél egyszer jelentkeztek a tünetek, annál valószínűleg később is kialakulhat!
Elsősorban a kiváltó okot kell megszüntetni: bár az időjárás ellen nem tehetünk túl sokat, a bőrünk meghálálja, ha elég folyadékot iszunk, ha párologtatással tesszük kellemesebbé a szoba vagy az iroda klímáját és azt is, ha lecseréljük az irritációt okozó kemikáliákat. Ha azt gyanítjuk, hogy betegség vagy gyógyszer okozza a panaszainkat, mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal!
A következő lépés a bőr visszazsírozása, rehidratálása kell, hogy legyen. Ezt elérhetjük krémek, kenőcsök, testápoló tejek segítségével. A sűrű kenőcsök nagyon hatékonyak lehetnek, de könnyen elzárhatják a pórusokat, ezért melegben nem ajánlott ezeket használni, mert megakadályozhatják az izzadtság elpárolgását, így az még jobban irritálhatja a bőrt. A híg krémek túl sok vizet tartalmazhatnak, így a párolgás miatt tovább száríthatják a bőrt. A legjobb választásnak a természetes zsírozóanyagokat (például ureát) tartalmazó krémek bizonyulhatnak, ám érdemes ellenőrizni vásárlás előtt, hogy van-e bennük irritáló adalékanyag. A krémeket naponta több alkalommal kell felvinni a bőrre. Természetesen, ha a tünetek rövid időn belül nem enyhülnek, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni!
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
