Tény, hogy a mostanság jubiláló őszödi beszéd valóban megvalósította az alkotmánysértést. Jogi következményeknek kellett volna követniük, ám ezek elmaradtak.
Gyurcsány sokat köszönhet ennek a beszédnek, ettől lett belőle igazán „valaki”, aki azóta is lassabban ereszt le, mint sok-sok „baloldali” kollégája – írja Öszöd örök című cikkében Galló Béla. A politológus publicistát kérdezte a Gondola.
– Galló úr, a gyurcsányi beismerés szerint az akkori miniszterelnök alkotmányt sértett. Ugyanis rögzítette: végighazudtuk az utóbbi másfél-két évet, tudtuk, hogy amit mondunk, az nem igaz. Az akkori alkotmány szerint a közérdekű adatok megismerését elő kellett volna segítenie a végreható hatalom fejének. Ha titkolja ezeket az adatokat, alkotmányt sért. Ha hazudik is róluk, ez eggyel súlyosabb fokozat. Miért nem lépett a busás fizetésért dolgozó akkori legfőbb ügyész?
– Mélyebbek az okok, mint a busás fizetés. Ha a neolib főáramnak manapság a jogállamisági kritériumok a kedvenc paripái, akkor ezeket most visszamenőleg is megnyergelhetnék. Nem az utólagos jogi felelősségre vonás végett – hiszen létezik elévülési idő –, hanem a logikai koherencia és a politikai hitelesség kedvéért. Az tudniillik tény, hogy a mostanság jubiláló őszödi beszéd valóban megvalósította az alkotmánysértést.
Jogi következményeknek kellett volna követniük, ám ezek elmaradtak. Nyilvánvaló lett, hogy az ügyészi funkciót nem a jogállamisági kritériumoknak megfelelően gyakorolják. Sérült a hatalmi ágak szétválasztásának tartalmi lényege: a legfőbb ügyész a politika – ez esetben a kormány – érdekeinek rendelődött alá, mégpedig korántsem szégyenkezve, hanem magától értetődően. „Jogállamban a pénz a fegyver”– írta egykor József Attila. Meg a hatalom, tehetjük ehhez hozzá. Írjuk fel tehát az illetékes ajtófélfákra: mindig az erősebb kutyáé a jog.
– A gyurcsányi család egyik tagja ma azt mondja, hogy büszke a családtagjára azért az alkotmánysértést beismerő beszédért. Miért könyvelhetjük el, hogy véleményszabadság van, ezzel a hazugsággal más állampolgár személyiségi jogát nem sérti, tehát nyugodtan sulykolhatja?
– Őszöd nem a véletlen, még csak nem is egy dupla W műve. Koncepció. Csináljunk itt egy „k… jó országot”, mondta annak idején nem egyszer a beszéd elkövetője. Persze „k…jó országon” ő – és széleskörű brancshálózata! – a saját érdekeiknek megfelelő átalakítást értették, ezt csomagolták a nyugatosság, a progresszivitás second hand hacukájába. Ha mi vagyunk a haladás, akkor hozzánk képest minden vélemény másodlagos, a miénket muszáj sulykolni, s ennek megfelelően járhatunk el a másként gondolkodókkal szemben: ha kell keményen, ha pedig megengedi a helyzet, akkor körmönfontabban. Jelige: „A múltat végképp eltörölni, progresszor-had indulj velünk!” Ismerős, nem? Régi trükk ez.
– Az őszödi beszédnek hatalmas méretű irodalma van, és ez egyre duzzad, például ezzel az interjúval is. Ma hasonló irodalom hízik egy szélsőséges politikus angoltudása körül. Elképzelhető-e és miért, hogy ezt az extrém figurát is ezzel barkácsolja „valakivé” a hazai közírás?
– Az „extrém-figura” csak egy eszközember a hálózati brancs kezében. Gyúrható, s attól függően, ki gyúrja, annak az alakját veszi föl. Persze azért a brancson belül is létezik érdektagoltság, ezt látni kell. Nem mindenki bízik annyira az őszödi főszereplőben, amennyire ő azt szeretné.
A Karácsony Gergely mögé szerveződő (nyugati koppintású) 99 mozgalommal a politikai tévedésekre mindig hajlamos progresszor-értelmiség azt akarja a választóknak üzenni, hogy Gyurcsány ugyan ott található a nagy összetapadásban, de se nem tréner, se nem csapatkapitány már, csupán egyike a kormányváltást ambicionáló aktoroknak. Ha mi, azaz a 99 mozgalom állunk Karácsony mögött, akkor egyszersmind csiszolunk is az ő szerény politikai felületén, tőlünk sokkal fajsúlyosabb lesz. Hiszen akit ennyi többé-kevésbé fontos ember támogat, az mégsem lehet akárki. Meglátjuk. Enyhén szólva, nem venném fix tippre, hogy ez bejön.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
