6,7 millió lejes finanszírozást hagyott jóvá a fejlesztési minisztérium a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítésére – közölte a hírt az RMDSZ honlapja. A munkálatot két év alatt szeretnék befejezni.
Kép: Pinti Attila
„A helyieket dicséri leginkább ez az eredmény, akik összefogtak, és polgármestert választottak. A kormányzati csapat a fejlesztési minisztériumon keresztül támogatja a vár megújulását” – mondta Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes. Az egykori határon fekvő várrom történelmi jelentőséggel bír az erdélyi magyarok számára, ezt a fontos műemléket, történelmünk egy darabját újjáépítjük – idézi Cseke Attila fejlesztési minisztert az rmdsz.ro.
Oltean Péter gyimesbükki polgármester korábban kérdésünkre elmondta, véglegesítették és aktualizálták a kiviteli terveket, és a végéhez közeledik az építkezési engedély kiadásához szükséges összes szakhatósági jóváhagyás beszerzése. A finanszírozási kérést a tervek birtokában nyújtották be, a terv áfával együtt 6 millió 750 ezer lejes költséget irányzott elő az újjáépítésre. A becsült költség jelentősen emelkedett az építőipari árrobbanás miatt – egy tavaly készült előtanulmány például 4,8 millió lejjel számolt.
Az ezeréves határnál lévő Rákóczi vár újjáépítését Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató kezdeményezte, az első építkezési engedélyt 2016-ban kapta meg a község a várrom helyreállítására Bákó Megye Tanácsától. Miután közbeszerzési eljárást írtak ki kivitelezésre, 2017-ben kiderült, hogy az építkezési engedély érvényessége lejárt, mert az illetékes elfelejtette azt meghosszabbíttatni. Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt újra kellett igényelni, de már nem kapták meg. A felújítási munkálatok során az épületet korhű építőanyagokból helyreállítják, és egy kiállítótermet, illetve egy kávézót rendeznek be benne a látogatók számára. Az újjáépítést 2023 végéig kell elvégezni.
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A vár hármas szerepet töltött be, egyrészt őrhely volt, másrészt vámszedőhelyként használták, 1710 után pedig vesztegzárként is.
Kovács Attila
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
