Az Eximbank volt vezérigazgatója, egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi helyettes államtitkára is gyanúsítottja annak a büntetőeljárásnak, amit a pénzintézet ingatlanbérleti szerződése miatt folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda – értesült a Magyar Nemzet. Nátrán Roland az állami tulajdonú bank vezetőjeként írta alá a Lánchíd Palota kibérlésére kötött megállapodást, ami miatt a pénzintézet új vezetése tett feljelentést. Az ügyben tavalyelőtt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indult nyomozás. Az eljárásnak két másik gyanúsítottja is van, a HVG.hu múlt heti beszámolójában az jelent meg, hogy egyikük Nobilis Kristóf nagyvállalkozó, akinek az érdekeltségébe tartozik az a patinás Duna-parti ingatlan, amit az állami intézmény kibérelt.
Nátrán panasszal élt a gyanúsítás ellen
Nátrán Roland védője a Magyar Nemzet megkeresésére megerősítette, hogy ügyfelét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók. Fülöp Tamás ugyanakkor közölte azt is, hogy az Eximbank egykori vezérigazgatója nem követett el bűncselekményt, és panasszal élt a gyanúsítás ellen a Fővárosi Főügyészségnél. Az ügyvéd álláspontja az, hogy a rendőrség egy alapvető büntetőjogi tévedésre alapozza a gyanúsítást. Hozzátette, védence részletes vallomást fog tenni, és tisztázni fogja, hogy nem követett el semmi törvénybe ütközőt.
Nátrán Roland Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
Hasonló állásponton volt Nobilis Kristóf ügyvédje is, aki „jogi abszurdumnak” nevezte az üzletember gyanúsítását, ami ellen panasszal éltek. Papp Gábor azt mondta, a büntetőeljárás alapját olyan állítások képezik, amelyekről már a magyar bíróság első fokon tényszerűen kimondta, hogy nem igazak.
Egy polgári per is folyamatban van
Utalva ezzel arra, hogy az ügyben egy polgári per is folyamatban van, amelyet első fokon elveszített az Eximbank. Papp Gábor ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy „a kezünkben van egy részletesen megindokolt bírósági ítélet arról, hogy a Lánchíd Palota bérleténél szó sem volt közpénzek hanyag kezeléséről”.
A Fővárosi Törvényszék tavaly év végén hozott nem jogerős ítéletet az ügyben, ebben alaptalannak találta az Eximbank keresetét. A korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium, jelenleg pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő pénzintézet azért perli a Nobilis érdekeltségébe tartozó társaságot, mert álláspontja szerint feltűnően értékaránytalan módon adta számukra bérbe a Duna-parti ingatlant. Úgy vélik, Nátrán vezérigazgatósága idején Nobilis Kristóf közbenjárhatott annak érdekében, hogy az Eximbank az új székhelyéül – tízéves futamidő mellett – a Clark Ádám téri épületet válassza, miután azt cége más bankok hiteléből vásárolta meg.
Banki pénzből finanszírozva?
Azonban a megállapított bérleti díj meghaladja a törlesztőrészleteket, tehát a milliárdos vállalkozó úgy szerzi meg a palotát, hogy ezt nem a saját, hanem az exportbank pénzéből finanszírozza – derült ki a bank ügyvédjeinek érveléséből. Mindez azt jelenti, hogy az Eximbank jelenlegi vezetése azt sejti a háttérben, hogy a korábbi döntéshozók lepaktáltak Nobilisékkal, hogy az üzletembert hozzásegítsék egy csillagászati értékű műemléki irodaházhoz.
Ehhez képest a vállalkozó és jogásza a bíróság előtt tagadta, hogy feltűnő értékaránytalanság állt volna fenn a szerződés megkötésekor. Érvelésükben a felperes egy bank, amely a perben is hangoztatta, hogy jártas az ingatlanpiacon, s maga is finanszíroz nagy ingatlanberuházásokat, így ha értékaránytalanság állt volna fenn, azt fel kellett volna ismernie a vezetőségnek – hangoztatták Nobilisék.
A Fővárosi Törvényszék végül első fokon elutasította az Eximbank keresetét. A bíró szóbeli indoklásában elmondta, nem lehet összemosni a jó erkölcsbe ütközés tilalmát a feltűnő értékaránytalanság tilalmával. Kifejtette azt is, a szakértői vélemény nem támasztotta alá, hogy a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég és az Eximbank közti bérleti díj valóban feltűnően értékaránytalan volna. A Magyar Nemzet információi szerint a pénzintézet fellebbezett az ítélet ellen, így az másodfokon folytatódhat. Az eljárás fontos kérdése lehet, hogy az államot megelőzve miért Nobilis Kristóf cége szerezhette meg az ingatlant, noha előbbinek elővásárlási joga lett volna rá.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 24.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
