A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László péntek esti gellei fóruma a pulóveres országjárás keretében valódi közösségi találkozóvá vált: kötetlen, őszinte beszélgetés a felvidéki magyarság legsürgetőbb kérdéseiről. Mindezt nem kinyilatkoztatás-formátumban, hanem valódi párbeszédként.
Forradalmat nem lehet öltönyben csinálni, az pulóveres műfaj…
A fórum elején Gubík részletesen elmagyarázta a pulóveres körút ötletét, amely a bársonyos forradalom évfordulóján, egy vágsellyei emlékkonferencián született. Öllős László politológus mondta akkor, hogy azért nem öltönyben és nyakkendőben érkezett az emlékkonferenciára, mert „forradalmat öltönyben és nyakkendőben nem lehet csinálni, az egy pulóveres műfaj”. A felvidéki politikusoknak és közszereplőknek pulóvert kell ölteniük, mert olyan kihívások előtt állunk, hogy az emberekhez el kell menni – kultúrházba, focipályára, falunapra, akár házról házra.
Gubík kiemelte:
A pulóveres mozgalmárlét nem sérelmekről szól, hanem pozitív jövőképről. Nem kinyilatkoztatni jött, hanem vitatkozni, erőt meríteni egymásból. A péntek esti részvétel a Csallóközben azt mutatja: van remény az összekovácsolódásra.
80 éves seb: a lakosságcsere-egyezmény és a mai demográfiai válság
Gubík a dátum szimbolikájával kötötte össze a múltat és a jelent: február 27-én, 80 évvel ezelőtt írták alá a lakosságcsere-egyezményt, melynek következtében 100 ezer felvidéki magyar kényszerült elhagyni szülőföldjét.
Az elűzöttek ma hiányoznak az iskolákból, falvakból, választóként. A demográfiai válság már nem küszöbön áll: Komáromban 2025-ben csak 142 gyerek született (korábban 300 felett), ebből fele magyar. Székelyudvarhelyen 1100 születés, 90%-ban magyar. Kérdés: mennyi ideig tartható fenn az óvodák, iskolák száma?
„És akkor tegyük föl a kérdést, hogy az a 100 ezer ember, aki a bizonyos lakosságcsere-egyezmény folytán kénytelen volt elhagyni a szülőföldjét, az most mennyire hiányzik a 21. században a mi világunkból?”
A demográfiai válságnak nemhogy a küszöbén állunk, hanem ezt a küszöböt már át is léptük.” A megoldás azonban nem a búsulás és a feladás, hanem a pozitív jövőkép.
Vége a testvérháborúnak: egyetlen magyar párt maradt, de a tudatosítás hiányzik
Az elmúlt másfél évtized testvérháborúja után egyetlen magyar párt maradt: a Magyar Szövetség, amely jövőképet kínál 450 ezer felvidéki magyarnak.
„Ha felvidéki magyar politikumról beszélünk, akkor az elmúlt másfél évtized testvérháborúja után, amikor a felvidéki magyar emberek már ott tartottak, hogy nem is feltétlen tudják a pártok neveit megjegyezni, vagy adott esetben csak legyintenek egyet, hogy jó, hát most már nem követem a történetet, előállt egy olyan helyzet, hogy egyetlen egy magyar pártja maradt ennek a 450 ezres nemzetközinek. Ez szerintem minden ínség dacára egy áldásos állapot, amit egyébként a felvidéki magyar ember kíván. Hogy ne kelljen választania, elég legyen szavaznia.”
De ha megkérdezik az utcán, tízből kilenc és fél nem vágja rá a párt nevét. A 2009-es megosztottság vezetett az MKP kieséséhez 2010-ben, a Most-Híd Trianon 100. évfordulóján szűnt meg. Most kell tudatosítani: ez a korszak lezárult. Most az jön, hogy bele kell állni a munkába. Elég csak megnézni az erdélyi példát. Ott az egyházak, civilek aktívan kampányolnak. Nem finomkodva, áludvariaskodva, semlegességet színlelve, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy a román tenger által ostromolva mi a tét.
„Ott az eltartott kisujj elképzelhetetlen.”
A 13 pont…
Kassán, április 5-én – Beneš kassai programjának évfordulóján – fogadták el a 13 pontot, ellentéteként a 13 kollektív jogfosztó dekrétumnak.
„Ebben olyan dolgok vannak, mint egy olyan jogállási törvénynek a megalkotása, amit még a szlovák alkotmány is ír, csak 1993. január 1. óta mégse sikerült soha átvinni a törvényhozáson.”
Tartalma: nemzetiségi tanácsok (mint Szerbiában), kultúrafinanszírozás, iskolahálózat törvénye, kölcsönös bocsánatkérés Magyarország és Szlovákia között, önkormányzatok finanszírozásának átalakítása (diszkrimináció ellen), régiófejlesztés (R7 befejezése, komáromi elkerülő, gömöri kórház).
„13 olyan pont, ami egyetlen egy szlovák pártnak sincs a programjában, 13 olyan pont, ami nemcsak magyar szempontból nyújt jövőképet egy félmilliós nemzeti közösségnek, nemzetrésznek, hanem egyébként egymillió embernek is, akik velünk együtt ebben a 16 járásban, plusz a két nagyvárosban élnek, beleértve szlovákokat és beleértve nemzetiségeket.”
A pártot érő támadásokról a pártelnök azt mondta, művileg próbálják szítani az ellenségeskedést, „ez a játék része, de ha tudod, hogy ez a játék része, akkor így kell a pályára menned”.
Ebből a higgadt, megfontolt hozzáállásból érdemes meríteni. „A magyarok mindegy, hogy hogy hívták az adott pártot, vagy milyen volt az adott párt, azért mindig a tisztességes politikai kultúrát képviselték.”
A béke oldalán
A háborús helyzetről is szó esett természetesen. A pártelnök leszögezte: nem kérdés, hogy a béke oldalán állnak. A 13 pont ugyan nem foglalkozik explicit módon külpolitikával, mert azokra az ügyekre fókuszál, melyekre van vagy lehet ráhatása, de álláspontja egyértelmű: szuverenitás, és nem Európai Egyesült Államok…
„Ha valaki azt hiszi, hogy a Magyar Szövetség egy olyan kormánynak a tagja lenne, ami mondjuk katonát küldene a keleti frontra, akkor óriásit téved. Ilyen nem lesz.”
Ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a PS akcióját rafinált húzásnak látja, de segített: láthatóvá tette a Beneš-problémát…
Koalíciós lehetőségek
Gubík László itt is megerősítette, amit a párt kapcsolatainak építése terén következetesen képviselt: a párt ügyek mentén választ partnert: civilizációs ügyekben kormánypártiak, kultúretikai kérdésekben kereszténydemokraták, kisebbségvédelemben liberálisok.
„Ezért tudunk csak a sorskérdéseinkben a program mentén politizálni és ügyek mentén partnert választani.” Nincs természetes szövetséges, csak kutyaszorító.
Családpolitika és demográfia: a magyar minta követendő
„A demográfiai kihívások ellen eszköze mindenkinek van, de ezt a hálószobában kell használni…” – oldotta a hangulatot a pártelnök, noha tényleg ez a demográfiai hanyatlás megállításának egyetlen hatékony módja. De amit az állam, illetve az azt vezető pártok tehetnek:
„Olyan fajta családpolitikát kéne letenni az asztalra, amit megint csak egyébként nem képvisel egyetlen szlovák párt sem. És erre van egy tökéletes minta Magyarországon.”
Motiválni a fiatalokat: itthon maradás, gyerekvállalás. Amilyen egyszerűen hangzik, annyira összetett kérdés. De egy biztos:
„A jövőképből nem lehet kihagyni a családpolitikát, mert nincs fontosabb terület ennél.”
A választási rendszer igazságtalansága
Európában nincs példa arra, ami Szlovákiában a magyarok esetében a valóság: képviseletük a második legerősebb párt a polgármesterek számában, de a parlamentben nincs jelenlét.
„Sehol a világon nincs ilyen anomália. Ez is egyébként fölvet olyan kérdéseket, hogy igazságos-e az a választási rendszer, ami érvényes Szlovákiában.”
Nemzeti öntudat erősítése: példaképek, sikeresség, szülői szerep
Hogyan erősítsük a magyarságot? Gubík anekdotával példálózott: a katalánoknál Johan Cruyff tette menővé a Barcelonát, így erősítve az identitást.
„Ha a 21. századi választ kéne adnom a kérdésre, akkor jó példaképek és sikeres menő emberek kellenek a sport világához, a vállalatok világához.”
És ezt kell végiggondolni a politikát tekintve is. A fiatalok életérzés alapján szavaznak, lázadást keresnek – a választ is itt kell tehát megadni, alternatívát kínálni TikTokon, Instán stb. A szülői példa kulcs, de a globalizáció nagyon komoly ellenség. És nagy probléma az is, hogy a fiatalok motiválatlanok: már egészen kicsi korban elrontják (mindent megkapnak), aztán késői érés, késői házasság, influenszerkedés.
Saját kezünkben a sorsunk, de munka kell hozzá
A gellei fórum végén Gubík László és Nagy József is hangsúlyozta: a felvidéki magyarság talpra állítása nem magától történik, nem jönnek a sült galambok. A pulóveres körút lényege éppen ez: nem kinyilatkoztatás, hanem közös gondolkodás, személyes találkozás, üzenet hordozása faluról falura, házról házra.
„Ha minden faluban, minden utcában egy ember elhiszi és elmondja a szomszédjának: figyelj barátom, csak egy magyar párt van, és ha ez neked fontos, akkor csak ebben bízhatsz – akkor tudunk eredményt elérni.”
A Csallóköz kulcspozícióban van: itt él a felvidéki magyarok harmada, innen indulhat a lendület, amely az egész közösséget magával ragadhatja. Az októberi önkormányzati választások nem csupán helyi ügyekről szólnak, hanem alapot adnak a 2027-es parlamenti áttöréshez…
szd/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
