Hétfőn késő este számos kérdésben sikerült kompromisszumot kötni Brüsszellel – derül ki a kedd reggeli magyar sajtóból. Pont került az Ukrajnának nyújtott közös EU-s segítség körüli vita végére, a globális minimumadóról zajló ellentét is lezárult, sőt, a hírek szerint sikerült megegyezni a Magyarországnak járó uniós pénzekről is.
Az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este Twitteren jelentette be, kompromisszumra jutottak a Magyarország által blokkolt kérdésekben, ráadásul az EU-s pénzek ügyében is megegyezés született.
Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítség
A vita lényege dióhéjban: Brüsszel közös uniós hitelfelvételből származó pénzből, míg Magyarország (véleményét egyedül felvállalva) már rendelkezésre álló forrásokból kívánt segíteni Ukrajnának. Nem arról volt szó tehát, hogy a magyar kormány ne akart volna anyagi támogatást adni Ukrajnának (ezt Orbán Viktor számtalan alkalommal kihangsúlyozta), a segítség módja szült vitákat. Budapest is ugyanis pontosan látja, a közös hitelfelvétel nem csak Ukrajnáról szól. Az a közös EU-s pénzügyi politika, ezzel a föderális Unió felé vezető igen fontos lépés.
Cikkünk írásakor, kedd reggel még nem ismertek az Ukrajnának szánt pénzekkel kapcsolatos megegyezés részletei, annyit tudni csak, Magyarország végül feladta a vétóját. Várhatóan kétoldalú szerződések formájában nyújt támogatást Ukrajnának.
Globális minimumadó
A globális minimumadó lényege, hogy az egyezményhez csatlakozó tagországok egy előre meghatározott, minimális adókulcsot vetnének ki a náluk tevékenykedő iparvállalatokra. Teljesen nyilvánvaló, hogy mindez rontaná a Magyarországhoz hasonló, alacsony adókulccsal kedvező befektetési környezetet teremtő országok versenyképességét.
Jelenleg 137 OECD tagállam tervezi beépíteni saját adótörvényeibe a minimumadót.
Ebben a kérdésben Magyarországnak végül egy igen kedvező egyezséget sikerült kiharcolnia. Az MTI kedd hajnali jelentése szerint elérték, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba. Cserébe Budapest közölte, nem fogja megvétózni azt a Tanácsban, a csütörtökön esedékes EU-csúcson.
Mindez azt jelentené, a globális minimumadó ugyan életbe lépne Magyarországon is ,de a társasági adó nem emelkedne.
A magyar társasági adó 9% körül van, a globális minimumadó viszont 15% lenne, nem csoda, hogy Orbán Viktor korábban „munkahelygyilkos intézkedésnek” nevezte a globális minimumadót. A magyar gazdaság sikerének egyik titka éppen az, hogy alacsony az adószint, tehát megéri idejönniük a külföldi cégeknek – foglalta össze a probléma lényegét a Világgazdaság egy korábbi cikkében.
A Helyreállítási Alap pénzei
Összesen mintegy 5,8 milliárd eurónyi uniós pénz várt jóváhagyásra, miután az Európai Unió visszatartotta az érvényes szerződések szerint Magyarországnak járó támogatást. Hétfőn erről is döntés született, Budapest, bizonyos feltételek mellett, a teljes összeget megkapja – az Unió tagállamai közül utolsóként. A koronavírus-járvány által okozott szociális és gazdasági károk enyhítésére létrejött Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) végül eljut Magyarországra. Budapest korábban közölte, milyen fejlesztéseket szeretne végrehajtani az RRF pénzekből: többek között naperőmű-parkok, tanári bérmelés, iskolafejlesztés, egészségügyi beruházások szerepelnek a listán.
Az Európai Unió által szabott feltételek listája korábban ismertté vált (a sokat emlegetett 27 „szupermérföldkő”), ezekről a magyar kormány már jelezte, kész őket betartani, sőt, néhány feltételt időközben már teljesítettek is.
A jogállamisági eljárás
A Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás részeként az Európai Bizottság azt javasolta korábban (majd pénteken újra jóváhagyta), hogy az országnak a rendes költségvetésből járó uniós pénzek egy jelentős részét függesszék fel, amíg nem sikerül garantálni azok korrupciómentes felhasználását. A nyilvánvalóan politikai indíttatású eljárás során az EB a kohéziós források 65%-ának, azaz 7,5 milliárd euró befagyasztására tett javaslatot.
Hétfőn Magyarországnak ebben az ügyben is sikerült előrelépést elérnie!
Kiharcolták, hogy a felfüggesztés a teljes összeg 55%-ára vonatkozzon, így 7,5 helyett 6,3 milliárd eurónyi támogatást tart majd vissza az Európai Unió.
A Tanács honlapján megjelent közleményben azt írják, értékelik és tiszteletben tartják a magyar kormány által tett vállalásokat, de azokat még mindig nem tartják elegendő garanciának arra, hogy az uniós pénzek felhasználása rendben zajlik majd.
A brüsszeli Politico beszámolója szerint Svédország és Hollandia amellett kardoskodott, hogy a bizottság eredeti javaslatának megfelelően a támogatások 65%-át tartsák vissza, de végül francia és német nyomásra figyelembe vették a magyar ellenérveket is. Jelen megegyezés értelmében Magyarország megkapja a teljes támogatást, amennyiben két éven belül teljesítik az Unió által elvárt feltételeket. Érdemes kiemelni, hogy a maradék, fel nem függesztett összeg kifizetése is várat magára, ehhez még újabb megegyezésre lesz szükség az Európai Bizottsággal.
Mi jön most?
A fenti kérdésekben egyelőre az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek (COREPER) jutottak elvi egyezségre. A cseh soros elnökség bejelentése alapján a magyar helyreállítási terv elfogadásáról már kedden (egy ún. írásbeli eljárással), a minimumadóról és az Ukrajnának szánt támogatásokról várhatóan csütörtökön dönthetnek az uniós kormány- és államfők.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
