Ahogy emelkednek a napi hőmérsékletek, Szlovákiában is lassan véget ér a fűtési szezon. Ennek következtében csökken a földgáz iránti kereslet, és ezzel együtt apadnak az ország tárolóiban lévő tartalékok. Jelenleg Szlovákia gáztárolóinak töltöttsége 35,9%, ami messze elmarad a tavaly áprilisi értéktől, amikor ez az arány több mint 71% volt. Ez Szlovákia számára komoly kihívás lesz (sok más európai országgal együtt), mert jóval alacsonyabb szintről kell majd felduzzasztania 90 százalék fölé tárolóinak feltöltöttségét. Nem véletlen, hogy az EU (az árak csökkentése érdekében), lebegteti a tárolók szinten tartására vonatkozó szabályok enyhítését.
Szlovákia most azon kevés európai országok közé tartozik – Lettország, Dánia és Bulgária mellett –, ahol a készletek kismértékben, 0,09 százalékponttal csökkentek. Az európai átlag eközben enyhe növekedést mutat, ami a melegebb időjárásnak és a csökkenő keresletnek köszönhető.
Az energiatárolási arány önmagában azonban csalóka lehet: Szlovákia éves földgázfogyasztása mintegy 48,3 TWh, miközben a hazai tárolók maximálisan csak 35,2 TWh-t képesek befogadni. Ez azt jelenti, hogy még 100%-os töltöttség mellett is csak a fogyasztás 73%-a lenne fedezhető. A különbséget folyamatos importból kell pótolni.
A tárolás lényege ugyanis nem a céltalan felhalmozás, hanem a nyári és téli időszak gázfogyasztása közötti különbség áthidalása, miközben a gázimport érdemben nem növelhető. Vagyis ez egy szűk keresztmetszet, ami az ukránok az év elején tovább szűkítettek a gáztranzit leállításával.
Tranzitválság Ukrajna felől – új útvonalak a fókuszban
2025 elején teljesen megszűnt a földgáz tranzitja Ukrajnán keresztül. Ez a korábban is csökkenő forgalom teljes leállását jelentette, miután Kijev nem hosszabbította meg a Gazprommal kötött szállítási szerződését. A döntés mögött gazdasági és politikai szándékok egyaránt felfedezhetők: Ukrajna nem kívánt tovább hozzájárulni az orosz állami költségvetéshez, és nem fogadta el a Gazprom új szerződéses feltételeit.
Valójában azonban inkább a szlovák és a magyar álláspont felpuhítása volt a lépés célja Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása kapcsán. Ukrajna ugyanis most is orosz gázt vásárol: Nyugat-Európa által megvásárolt LNG-t vezetékes gázzá alakítva. Kijev indoklása tehát igencsak sántít és ezt Robert Fico szlovák kormányfő meg is próbálja felhasználni a vita során.
A Szlovákia számára szükséges gázmennyiség azonban továbbra is biztosítva van – új útvonalon. Törökország felől induló Turkstream (vagy más néven Balkan Stream) vezeték Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra, onnan pedig Felsőzellő belépőpontjain át jut el Szlovákiába.
A Postoj szlovák lap ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tranzit itt már korábban is működött, de a kapacitás bővítését a közelmúltban jelentette be az Eustream (szlovák) és az FGSZ (magyar) gázhálózat-üzemeltető. A bővítéssel a jelenlegi 3,5 milliárd köbméteres éves kapacitást 4,38 milliárdra emelik, ami elméletileg több mint 95%-át fedezheti Szlovákia éves földgázfogyasztásának.
Bár a bejelentés nem tartalmazott konkrét részleteket az időzítésről vagy költségekről, annyi biztos, hogy nem új vezeték épül, hanem a meglévő rendszer kap új, nagyobb teljesítményű kompresszorokat. Ez technikailag lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű gáz szállítását ugyanazon az útvonalon.
Politika és háttéralkuk
Érdekes módon a kapacitásbővítés nem kapott különösebb figyelmet a szlovák politikai kommunikációban – pedig Robert Fico miniszterelnök rendszeresen foglalkozik az energiabiztonság kérdésével. Lehetséges, hogy a projekt magyar kezdeményezésre indult el, és a szlovák fél inkább csak óvatos támogatást tanúsít.
Mégis, ha a háttérben valóban létezett egy Fico-Orbán alku, amelynek eredménye ez a bővítés, az fontos diplomáciai és gazdasági eredménynek számít. Az viszont tény, hogy a gázimport Magyarország felől rövid távon nem növekedhet drasztikusan – az áprilisi napi nominális adatok 80–90 ezer MWh között mozognak, ami a korábbi időszak szintjén van.
Gázpiaci ármozgások: nem csak Ukrajna befolyásoló tényező
A tranzit leállításával kapcsolatban Fico korábban azt állította, hogy az egész EU súlyos gazdasági kárt szenved, és az árak drasztikusan megugranak. Ez átmenetileg be is következett.
Április elején a gáz ára már csak 42,5 euró/MWh körül mozgott, majd Donald Trump bejelentett globális vámintézkedései után hirtelen 33 euróra esett. A kereskedelmi háborús fenyegetettség és a világgazdasági aktivitás várható visszaesése hűti a keresletet, és ezzel együtt az energiaárakat is.
A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy egyre több gázpiaci szereplő rebesgeti az orosz gáz importjának újraindítását. Méghozzá a legnagyobb európai energiavállalatok képviselőiről van szó, mint például a francia Total Energie-ről. Az ilyen irányú terveket korábban az ING Bank lengette be. Ezek az információk árletörő hatásúak, mert a vezetékes gáz importjának újraindításáról szólnak.
A fentiekhez társul a kőolaj világpiaci árának esése is, melynek oka részben a szaúd-arábiai Aramco által végrehajtott termelésnövelés volt. A szaúdiak így próbálják nyomás alá helyezni versenytársaikat, például Oroszországot, amely kénytelen olcsóbban eladni olaját az ázsiai piacokon.
Lehetőségek a jövőre nézve
A Turkstream folyosóján nemcsak az orosz gáz, hanem a cseppfolyósított gáz (LNG) is perspektíva lehet, különösen, ha Görögország irányából sikerül megfelelő mennyiségeket szállítani. Bár Azerbajdzsán is szóba került lehetséges „ugródeszkaként”, egyelőre nem rendelkezik elég kapacitással ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon Európa ellátásához.
Szlovákia ugyanakkor új stratégiát dolgoz ki: az SPP létrehozott egy leányvállalatot, amely a földgázt már az orosz oldalon megvásárolja, így az ukrán határt már „szlovák tulajdonú” gázként lépi át. Ez elméletben lehetőséget teremthet a tranzit újraindítására Ukrajnán keresztül, és ezzel az ország is bevételhez juthatna.
Persze, az EU és Ukrajna más alternatívákban gondolkodik. A legutóbbi hírek szerint Brüsszel és Kijev azt szeretné, ha Szlovákia Törökországon és Görögországon keresztül érkező, papíron nem orosz gázt vásárolna úgy, hogy ahhoz az ukrán gáztárolókon keresztül férne hozzá. Hogy ez mekkora tranzitdíjat jelentene, nem tudni. De Szlovákia kiszolgáltatná magát a nem túl barátságos keleti szomszédjával szemben.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: ASEK TBZ
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
