Az ember szinte már várta. A valóságtól teljesen elrugaszkodott parlamenti viták a magyar demokrácia állásáról,{…}
{…} az Európai Bizottság által átengedett ostoba kezdeményezés szavazati jogunk megvonására és a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás megindítása mind előrevetítették, hogy a menekültügyi szabályozásunk is kiváltja az uniós balliberálisok haragját.
Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy e tárgyban indították az összehangolt támadássorozat újabb rohamát.
El tudom képzelni, mennyire reszket a kormány attól a pillanattól, amikor majd becsapódik az „indoklással ellátott vélemény” atombombája, amelyben arra szólítják fel, hogy biztosítson a világ bármely nyelvén beszélő tolmácsot a menedékkérők mellé, aki szót ért az önmagát szírnek hazudó pakisztánival is.
De vegyük komolyan a problémát! A legfőbb vád ugyanis, hogy a jogorvoslati lehetőség hiánya miatt gyakorlatilag lehetetlen nálunk menekültstátushoz jutni. A magyar álláspont pedig, amihez az eljáró bíróságok is tartják magukat, régóta közismert: nem menekült az, aki nem Magyarország határainál érte el elsőként az Európai Uniót, hanem több, biztonságosnak számító országon keresztül vándorolt ide.
A délszláv háború idején konkrét segítséggel, az ukrajnai fejleményeket egyre nagyobb aggodalommal figyelve pedig határozott állásfoglalással bizonyította hazánk, hogy teljességgel alaptalanok azok a vádak, miszerint nem vagyunk emberségesek, szolidárisak, befogadók, segítőkészek a rászorulókkal, a valóban üldözöttekkel szemben. Már ma is sokan serénykednek annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok egyáltalán életben tudjanak maradni szülőföldjükön, de egyetlen ukrán anyanyelvűt sem utasítanánk vissza, ha nálunk keresne oltalmat a szomszédban bármikor újra elharapózó erőszak elől. Különösebb jogi felkészültség, patvarkodás nélkül kijelenthetjük tehát, hogy a legfőbb vád hamis. De nyilvánvaló, nem ez az igazi probléma.
Sokkal inkább az, hogy a népvándorlás kezelésének magyar módja egyre népszerűbb szerte Európában. Miközben Orbán Viktor a fekete hátsójú patás ördög az uniós politikusok egy jelentős hányadának szemében, addig a politikailag korrekt süketelések mákonyából lassacskán ébredező népei Európának egyre hangosabban követelik a magyar miniszterelnök megoldásainak bevezetését saját hazájukban. Ezt persze az elvakult idióták szokásukhoz híven minden erejükkel igyekeznek populizmusnak, nacionalizmusnak, fasizmusnak beállítani.
De ezzel, hogy inverz populistákként, akiknek semmi kapcsolata nincs már azokkal a választópolgárokkal, akik a hatalomba segítették őket, rajtunk kérik számon a szolidaritást, csak azt érik el, hogy kontinensszerte leradírozzák magukat a politikai palettáról. Ezzel a politikával ugyanis európai polgárok tömegei szorulnak ki a testvériségből, akik féltik családjukat, otthonaikat, kultúrájukat. Azokat fogják választani, akik, mint Magyarországon, megvédik, vagy legalábbis megígérik azt, hogy megvédik őket. Az, hogy invázió idején a határokat védelmezők fejét követelik a folyamat haszonélvezői, egyszerűen agyrém. És ezt napról napra többen látják Budapesttől Berlinen, Tallinnon át Londonig.
Aki tehát különféle kvóták, mechanizmusok, sunyi háttéralkuk alapján tervszerűen ide akar telepíteni ki tudja honnan, milyen szándékkal érkezett, idegen kultúrájú, beilleszkedni nem akaró embertömegeket, az szembefordult azokkal az európai milliókkal, akik ezt egyáltalán nem akarják. Mondjuk ki bátran, felrúgták velünk a szolidaritást. Márpedig amíg ezt nem hozzák helyre Európa bevándorláspárti vezetői, ne várják, hogy egy picit is komolyan tudjuk venni a saját bűneiket rajtunk számon kérő eljárásaikat.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
