Fukuyama, a szélkakas

Fukuyama, a szélkakas

Világhírű filozófus – olvasom valahol Francis Fukuyama japán származású amerikai ideológiai aktivistáról, aki köztudomásúan megjövendölte a történelem végét. Fukuyama a múlt század végén nem kevesebbet állított, mint hogy a liberalizmus győzött a világon, és véget ért a történelem. Ugye, milyen ismerős? Ezt hallgattuk és tanultuk négy kemény évtizeden keresztül: ha a szocialista forradalom (amit a Föld minden országába exportálni akartak a kommunisták) győz, megvalósul az emberek teljes egyenlősége, és eljön a Kánaán.

Fukuyama az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember című könyvével vált világhírűvé. Akkor, a kilencvenes évek elején az állította, hogy a Szovjetunió felbomlásával a kapitalizmus és a liberális demokrácia minden versenytársa megszűnt, s ezzel az ideológiák közötti harc véget ért a liberalizmus dicsőséges győzelmével.

Az amerikai gondolkodóra jellemző, hogy korábban neokonzervatív volt, aztán eltávolodott az amerikai jobboldaltól.

A politikai rend eredete című könyvében már homlokegyenest más nézeteket vallott, többek közt azt állította, hogy egy-egy ország sikere azon múlik, hogy az államhatalomnak sikerül-e centralizálni a hatalom gyakorlását.

Ezt követően, a liberalizmus ölébe hajolva az Orbán Viktor-féle illiberalizmust kezdte ekézni.

A budapesti liberális értelmiség által szeptemberben tartott Budapest Forum nevű konferencián – amelyet a budapesti városháza, a Political Capital és a Budapestről rútul elüldözött CEU Demokrácia intézete szervezett – például betoncölöpök határozottságával tárta a nagyérdemű hallgatóság elé azt az öt pontot, amelyek szerinte Orbán Viktor hatalmát jelentik.

Szerinte az illiberális demokrácia lényege, hogy „demokratikus felhatalmazással le lehet rombolni a liberális demokráciák liberális intézményeit”.

Hírdetés

Magyarán: az illiberalizmus nem a demokrácia egyik fajtája, csak eltér a liberalizmustól, de Fukuyama és eszmetársai szerint igyekszik azt lerombolni és megszüntetni.

Így kell a demokráciának a liberálisokétól eltérő modelljét egyfajta militáns kontextusba helyezni, és természetesen szélsőségesnek kikiáltani. A nyugati civilizáció alapját, a keresztény kultúrát Fukuyama természetesen lenézi, szerinte az európaiság lényege a felvilágosodás, a kereszténység meghaladása. Orbán Viktor ezért a vallás és a kereszténység felvállalásával úgymond a felvilágosodás előtti időkbe megy vissza ideológiai alapokért.

Említést érdemel még Fukuyama ötödik pontja, amely szerint a jobboldali vezetők Trumptól Le Penig azért szeretik Putyint, mert „felnéznek az abszolút hatalmára”, arra, hogy ez a hatalom nincs alávetve a bíróságoknak és a fékek, ellensúlyok rendszerének.

Íme a fennhéjázó megbélyegzés eklatáns példája, ami még egy zsurnalisztától is merészség lenne, nem egy filozófustól.

Mint látjuk, Francis barátunk a széljárások szerint sűrűn váltogatja a nézeteit. De miért is foglalkozom ebben a jegyzetben becses személyével? Nemrég azt nyilatkozta a Szabad Európa Rádió ukrán nyelvű adásának adott interjúban: „Nem értem, hogy az olyan országok, mint például Magyarország, hogyan lehetnek még mindig EU-tagok. Hiszen ezek már nem demokráciák.”

Ennyit a nyugati gondolkodás nagy ikonjáról, aki szemmel láthatóan a mainstream politikai áramlatok farvizén szörfözgetve mond ki olyan szentenciákat, amelyek köszönőviszonyban sincsenek napjaink valóságával.

„Ukrajna sokkal demokratikusabb ország, mint Magyarország” – tette fel a koronát mélyenszántó filozófiai értekezésére. Mellesleg, ha történelmi párhuzamokat keresünk, ebben az értelemben nagy filozófusnak kell tartanunk Marxot, Engelst, Lenint és Lukács elvtársakat is. Amennyiben mégis komolyan vennénk az állítását, hogy Magyarország nem demokrácia, Fukuyama portréja is némi korrekcióra szorul. Ez az úriember nem filozófus, hanem egyszerű propagandista, aki az éppen divatos, a neoliberális, újmarxista világhatalom rozzant motorjából előgomolygó mérges gázok egyik ünnepelt, valójában kormos kipufogócsöve. Hozzá képest még Soros Gyuri bácsi is szellemóriás a maga eszelősen nyomatott, nem kevésbé mérgező hatású, nyitott társadalom-féle elméncségével.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »