Forró lemondott tanácsadói tisztségéről Koleszár Linda2025. 12. 23., k – 16:08
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség volt elnöke lemond a nemzetiségi tanácsadói tisztségéről. Miután Peter Pellegrini államfő aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását, Forró azonnal benyújtotta neki a lemondását.
Forró a döntéséről egy Facebook-bejegyzésben tájékoztatott.
„A mai döntés után nem is dönthettem volna másként”
– írta.
A volt pártelnök lemondását azzal indokolta, hogy a Btk. módosítása nem áll összhangban az elveivel: „Ma benyújtottam lemondásomat a köztársasági elnöknek nemzetiségi tanácsadói tisztségemről. Számomra a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha minden körülmények között összhangban marad az elveimmel: jogbiztonság, tisztelet és a közösségünk méltósága. ”
A bejegyzésben megköszönte mindenkinek a közös munkát, akivel együtt dolgozhatott. „A munkát nem hagyom abba: továbbra is kiállok a felvidéki magyarok és minden nemzeti közösség mellett – tisztán, nyíltan, következetesen. A tisztség elmúlik, az elvek maradnak” – zárta Forró.
Kapcsolódó cikkünk
Bár korábban módosító javaslatokat helyezett kilátásba, Peter Pellegrini államfő kedden végül eredeti formájában írta alá a Büntető törvénykönyv módosítását a Beneš-dekrétumokat érintő paragrafussal együtt.
Az államfő a Facebook-oldalára posztolt videóban kijelentette, hogy a módosítás tartalmáért teljes mértékben a javaslatot kidolgozó kormánynak, valamint az azt jóváhagyó parlamenti többségnek kell vállalnia a felelősséget.
Javaslatokról beszélt, végül aláírta
Pellegrini kedden délelőtt arról beszélt, hogy nem fogja teljes egészében megvétózni a parlament által megszavazott Büntető törvénykönyv módosítását, azonban a törvény bizonyos részeihez javaslatokat fűz majd.
„Nincs ambícióm, sem tervem arra, hogy a törvényt egészként vétózzam meg”
– mondta a köztársasági elnök.
Közölte: azzal is egyetért, hogy azokat a területeket, amelyekre a módosítás kiterjed, szabályozni kell.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini köztársasági elnök nem tervezi a teljes a böntető törvénykönyvet módosító csomag megvétózását. Közlése szerint döntését még ma meghozza, és legfeljebb pontosításokat javasol a kormánynak.
Ez azt jelentené, hogy csak egyes paragrafusohoz fűzne észrevételeket. „Nincs ambícióm és tervem arra, hogy a törvényt egészében visszaküldjem” – jelentette ki az államfő.
Ebben az esetben a parlamentnek az elnök konkrét kifogásairól kellene döntenie: vagy elutasítaná azokat és felülírná az elnöki vétót, vagy beépítené a módosításokat az elfogadott szövegbe.
Beneneš- dekrétumok: a bíróságon lehet tagadni
Az elnök két lehetőséget mérlegel. Vagy teljes mértékben azonosul a kormány által előterjesztett szöveggel – ebben az esetben a kormány viselné a felelősséget, ha valaki az Alkotmánybírósághoz fordulna –, vagy alapvetően egyetért a javaslattal, de egyes részek pontosítását, módosítását kéri.
Pellegrini összességében támogatja a javaslatot, beleértve új bűncselekménytípusok bevezetését is. Ilyen például a Beneš-dekrétumok tagadásának büntethetősége, valamint az idegen hatalom által folytatott kampány akadályozása.
Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta:
a Beneš-dekrétumok tagadásával kapcsolatos bűncselekmény esetében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben valaki bírósági úton védekezik ezekkel szemben, az nem minősül azok tagadásának.
Az elnök és a bűmbánó tanúk
Pellegrini a hétvégén azt mondta, nem izsgálhatja a törvény bűnbánó tanúkra vonatkozó cikkelyeit aszerint, hogy az segít-e például Tibor Gašparnak. A koalíció a Büntető Törvénykönyv módosításában azt is elfogadtatta, hogy az úgynevezett megbánó tanúk vallomásai gyakorlatilag ne legyenek felhasználhatók, ha a tanú egy másik – akár nem kapcsolódó – eljárásban hazudott, vagy nem mondott el minden releváns információt. Ilyen esetben a vallomás automatikusan irrelevánssá válna más eljárásokban is.
Ugyanakkor ismeretes, hogy Pellegrinivel kapcsolatban éppen két bűnbánó tanú – František Imrecze és Michal Suchoba – vallotta azt, hogy a pénzügyminisztériumi államtitkárként 150 ezer euró kenőpénzt vett el az eKasa adózási projekt támogatásának fejében. A pént állítólag Miroslav Výboh adta át neki egy pezsgődobozban.
Pellegrini ellen nem emeltek vádat az ügyben, de most, a Btk. módosításával kapcsolatban is azt nyilatkozta, hogy neki szintén bűnbánó tanúk hamis vallomásával kellett szembenéznie, ezért nem várható, hogy a törvény rájuk vonatkozó részét kifogásolná.
A törvénymódosítást végül mégis abban a formájában írta alá, ahogyan azt a parlament decemberben elfogadta, arra hivatkozva, hogy annak tartalmáért teljes mértékben a javaslatot kidolgozó kormánynak kell vállalnia a felelősséget.
„Úgy döntöttem, hogy ezt a javaslatot nem küldöm vissza egészében újratárgyalásra a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsához, nem élek vétójogommal, hanem aláírom abban a formában, ahogyan azt a parlament elfogadta” – mondta Pellegrini. Emlékeztetett arra, hogy aláírásával nem sérülnek mindazok jogai, akik az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy más jogi eszközöket vesznek igénybe.
Vitatott elemek: maradnak a dekrétumok
A módosítás eredetileg a növekvő bűnözés kezelését célozta, visszavezetve a kisebb lopásoknál a „háromszor és elég” szabályt. A jogalkotási eljárás során azonban több vitatott elem is bekerült a Büntető törvénykönyvbe, például az együttműködő terheltek („megbánók”) szerepének gyengítése, valamint a háború utáni berendezkedés – különösen a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezésének büntethetősége.
„Ez egy komoly téma, amelyet egy ellenzéki politikai párt nagyon ügyetlenül nyitott meg, és amely nagy indulatokat váltott ki a területünkön élő szlovákok és magyarok között”
– mondta ezzel kapcsolatban Pellegrini.
A törvénymódosítás kimondja, hogy amennyiben valaki bizonyítottan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, az akár fél év szabadságvesztéssel is sújtható.
Az államfő szerint e rendelkezés nem sértheti azt a jogot, hogy bárki bírósági úton védekezhessen vagyonelkobzás esetén. „Az állampolgár bírósághoz forduláshoz való joga ezzel nem sérül, ugyanakkor elutasítom, hogy bárki nyilvános fórumokon polgári elégedetlenséget szítson pusztán olyan történelmi események megkérdőjelezésével, amelyek nemcsak Szlovákiát, hanem Csehországot is érintik” – szögezte le az elnök.
A törvénymódosítás szigorítja a választásokkal kapcsolatos bűncselekmények megítélését is: büntethetővé válik a választások befolyásolása vagy akadályozása külföldi hatalmak, szervezetek vagy külföldi pénzek révén.
„A választások eredményének a Szlovák Köztársaság polgárai által hozott autonóm döntésnek kell lennie, ezért egyetértek azzal, hogy bűncselekménynek minősüljön a választások meghiúsítása vagy harmadik országok, illetve más hatalmak, és külföldről származó pénzek általi befolyásolása is” – jelentette ki Pellegrini.
A hírt frissítjük.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
