Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Berlinben tárgyal az orosz-ukrán háború lezárásáról nyugati partnereivel. A látogatás során egy történelmi jelentőségű kompromisszum körvonalazódott. Kijev jelezte, hogy kész feladni NATO-csatlakozási ambícióit. Cserébe az ország szilárd biztonsági garanciákat kér nyugati szövetségeseitől.
Az ukrán vezetés a NATO-tagság helyett az Egyesült Államoktól és európai partnereitől vár kötelező érvényű biztosítékokat. Ez a lépés jelentős fordulatot jelent az ország eddigi politikájában. A csatlakozási szándékot ugyanis korábban az ukrán alkotmányban is rögzítették. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a garanciáknak jogilag kötelező erejűnek kell lenniük.
A mostani döntés Moszkva egyik legfőbb háborús céljának teljesülését jelentené. Ugyanakkor az ukrán fél továbbra is határozottan elutasítja területek átengedését Oroszországnak. A berlini tárgyalások célja a békefolyamat előmozdítása egy kritikus időszakban.
Amerikai garanciák a NATO-cikkely mintájára
Az Axios információi szerint az Egyesült Államok kész komoly biztonsági garanciákat nyújtani. Ezek a NATO 5. cikkelyéhez hasonló védelmet biztosítanának Ukrajnának. A terveket az amerikai Kongresszusnak is jóvá kellene hagynia, hogy azok jogi erővel bírjanak.
Egy amerikai tisztviselő szerint a cél egy „erős” garanciarendszer kidolgozása. A tervek szerint három különálló megállapodás születne a békéről, a biztonságról és az újjáépítésről. A tárgyalások a gazdasági csomagról is sikeresen haladnak. Ez a csomag segítené az ország háború utáni helyreállítását.
A jelenlegi javaslat alapján Ukrajna megőrizné szuverenitását területének 80 százaléka felett. Emellett az ország megkapná történetének legerősebb biztonsági garanciáját is. A tárgyalásokon részt vesznek Donald Trump küldöttei, Steve Witkoff és Jared Kushner is. Ők korábban fájdalmas engedményekre ösztönözték Kijevet.
A frontvonalak befagyasztása és az orosz nyomás
Zelenszkij igazságtalannak tartja az ukrán csapatok egyoldalú kivonását a keleti területekről. Az elnök szerint a „tűzszünet” lényege, hogy a felek ott állnak meg, ahol jelenleg tartózkodnak. Ezt követően diplomáciai úton kellene rendezni a vitás kérdéseket.
Oroszország azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donbasz területéről. Moszkva azzal fenyeget, hogy ellenkező esetben katonai erővel foglalja el a régiót. Zelenszkij szerint méltánytalan lenne, ha csak az ukrán erőknek kellene visszavonulniuk egy ütközőzóna kialakításakor.
Körkép-vélemény:
Valójában Oroszország nem fogadja el a tűzszünetet, mert nem bízik a Nyugatban. Arra számít, hogy tűzszünet esetén a nyugat-európaiak erősítést, haditechnikát küldenek Ukrajnába, ma zátonyra viszik a tűzszünetet, és jobb pozícióból folytatják a harcot. Az oroszok gyanakvása nem alaptalan – a németek, franciák és britek elég nyíltan céloztak erre az eshetőségre…
A diplomáciai egyeztetések hátterében Oroszország fokozta a légicsapásokat. Az elmúlt héten több mint 1500 drónt és több száz bombát lőttek ki Ukrajnára. A támadások célja a civil lakosság moráljának gyengítése és a tárgyalási pozíciók javítása. Zelenszkij szerint nem engedhetik meg, hogy a békefolyamat kudarcot valljon.
Körkép.sk, Reuters, Ukrajinszka Pravda
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Manuel Balce Ceneta
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
