Fókuszban a rászorulók: jótékonyság és közösségi kezdeményezések Nagymegyeren és Izsapon Kürthy Judit2025. 12. 22., h – 18:22 Nagymegyer/Izsap |
A Lakásbizottság megalakulásával nagyobb figyelem irányul a város marginalizált családjainak lakhatására, illetve a rászorulók helyzetére. Az utóbbi hetekben a város szociális munkásai adományokat vittek hozzájuk. Az Eper utcai lakosokkal szemben kifejezetten kritikus vélemények fogalmazódtak meg közösségi oldalukon, de a szakemberek azt mondják, továbbra is az a dolguk, hogy segítsenek.
Lapunk korábban beszámolt arról, hogy a nagymegyeri szociális és bérlakások helyzetének és kiosztásának részletesebb kidolgozásához Estergajošová Mária, az önkormányzat Szociális Bizottságának elnöke, alpolgármester javaslata alapján még a szeptemberi plénumon megszavazták az új Lakásbizottság megalakulását, amelyhez a novemberi képviselő-testületi ülésen tagokat is választottak.
A szeptemberi ülésen tárgyalták a marginalizált családok helyzetét, akik az Eper utca lakhatásra alkalmatlan épületeiben élnek. Ezek az ingatlanok ugyanis nem szerepelnek a városi tulajdonú lakáscélú ingatlanok hivatalos listáján, amelyek a lakosok rendelkezésére állnak.
Az öttagú Lakásbizottság tagjai
Akkor Lapos Ildikó képviselő kérdezett rá, hogy hogyan biztosítja a város az alapvető szociális szolgáltatásokat, például fizetnek-e a lakosok a szemét elhordásáért, vagy vannak-e egyáltalán működő szociális helyiségek.
E kérdéseket akkor hosszas diskurzus követte, az önkormányzat most a Lakásbizottság együttműködésére számítva várja a megoldást. Tagjait a novemberi plénumon 6 jelölt közül választották meg:
Elnök: Estergajošová Mária (alpolgármester)
Tagok: Bognár Jana, Fitos Andrea, Krascsenics Romana, Papp Iveta.
Rászorulók segítése Nagymegyeren és Izsapon
Számel Balázs szociális munkás egy Európai Uniós projekten keresztül dolgozik az önkormányzatnak. Helyileg az Izsap településrészen lévő Izsapi Közösségi Központban és Nagymegyeren teljesíti feladatait. Munkaköri kötelességük közé tartozik a település és a lakosok ismerete mellett a szociálisan rászorulók segítése.
A hideg hónapok és a karácsony közeledtével megnövekedett azoknak a száma, akik a segítségükre szorultak.
Kapcsolódó cikkünk Nagymegyer |
Az utóbbi év képviselő-testületi üléseinek ismétlődő témája Nagymegyeren az Eper utcai bérlakásokban élő, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság helyzete. A városvezetés figyelme ezen belül is egy olyan „elfoglalt”, városi tulajdonú házra összpontosult, ami hivatalosan nem lakóépület, ma már mégis három család lakik benne.
A legutóbbi plénumon Lapos Ildikó képviselő rákérdezett a városi lakáskezelő vállalat főellenőri jelentésére, mégpedig a 184-es általános érvényű rendelet kapcsán, azon belül is a lakhatónak minősített ingatlanok listájára, amiben pontosan megjelölik, melyek azok a városi tulajdonú lakáscélú ingatlanok, amelyek a lakosok rendelkezésére állnak.
Nincs a listán
A képviselő hiányolta róla az Eper utcai régi építésű, 2452/3-as szám alatti lakásegységet.
„Aki nyitott szemmel jár a városban, az látja, hogy életvitelszerűen tartózkodik ott nem kevés lakos”
– mutatott rá. Kíváncsi volt arra is hogy ha mégis laknak ott emberek, akkor hogyan biztosítja számukra a város az alapvető szociális szolgáltatásokat, a például fizetnek-e a szemét elhordásáért, vagy vannak-e ott egyáltalán működő szociális helyiségek.
Lakhatásra alkalmatlan
A Nagymegyeri Városi Lakáskezelő Vállalat, az MPBH Kft. igazgatója, Uhrovič Peter reagált elsőként a képviselő kérdésére. Válaszában megerősítette, hogy nincs lakáskezelési szerződésük ezzel az épülettel. Ismeretei szerint 7-8 évvel ezelőtt a város megpróbálkozott azzal, hogy lebontassa vagy más módon hasznosítsa, ám a statikai vélemény ekkor nem nyilvánította hivatalosan lakhatatlanná.
Lapos Ildikó rámutatott arra, hogy ez az épületrész pontosan azért nem került bele az általános érvényű rendelet listájába már akkor sem, mert nem volt biztonságos, ezért lakhatásra sem alkalmas.
Többszöri felszólítás
Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere vette át a szót, aki elmondta, hogy már többször küldtek felszólítást a lakóknak a várostól, konkrét dátumok feltüntetésével, hogy hagyják el az ingatlant, de ez nem történt meg. Volt olyan alkalom, hogy a megjelölt határidő előtt a városi rendőrséggel együtt vonultak ki a hivataltól, nyomatékosítva a szándékot, újra kihangsúlyozva, hogy hamarosan ki kell költözniük, ám ez sem vezetett eredményre.
„Heti szinten foglalkozunk a kérdéssel, úgy két-három családról beszélünk”
– húzta alá a polgármester. A városi hivatal munkatársa megerősítette, hogy körülbelül fél éves ciklusokban járnak ki hozzájuk, hogy személyesen is felszólítsák őket. További probléma, hogy nem tudják, hová helyezzék át a családokat. Újra felmerült az épület teljes lebontásának lehetősége, de ez is akadályba ütközik, ugyanis az épület nem teljesen a városé, egy része még mindig a Kálnoky grófi család birtokában van.
Kint járt a gyámügy
Csémi István képviselő, az önkormányzati Építészeti, városfejlesztési és környezetvédelmi szakbizottság elnöke az épület tulajdoni lapját idézve pontosította, hogy az elfoglalt épületrész és az udvar, ahol egy kezdődő szemétdomb alakul, a város tulajdonában van, a hátsó rész viszont, aminek egy részét már elbontották, a grófi családé. A képviselő elmondta, hogy tavaly decemberben is felhozták ezt a témát a testületi ülésen, már akkor, amikor az első család beköltözött oda, akiket aztán egy második, majd egy harmadik család is követett.
„Szemtanúja voltam annak is, hogy három hete a magyarországi gyermekvédelem jött elvinni az egyik gyereket vissza a nagymamájához. Ekecsi illetőségűek laknak itt. Nagymegyer városának semmi kötelessége ellátni őket, azt kell megoldani, hogy ne képezzenek semmilyen kiadást a városnak”
– mutatott rá.
A hivatal szociális részlegén dolgozó munkatárs megosztotta a testülettel, hogy ők maguk keresték fel a magyarországi családot, hogy értesítsék őket arról, itt van az unokájuk, de az, hogy a magyarországi gyámügy lett volna itt, az nem valós információ, a helyi gyámügy intézkedett.
A város felelőssége
Lapos Ildikó kiemelte, hogy a bent tartózkodók ma sem tudtak semmiféle dokumentumot felmutatni arról, hogy bármikor is engedélyt kaptak volna az itt lakásra.
„Ha bármi történik itt, a tulajdonos felel érte, ha rájuk dől a ház vagy felgyullad az épület, mert tüzelnek benne. A villanyt bevezették hosszabbítón keresztül, a közvilágítást használják. Ki kell őket onnan lakoltatni, nem megvárni a telet!”
– vélekedett a plénumon a Csémi István, mire a hivatal megerősítette, többször is próbálták, volt, hogy el is mentek, majd amint kitették a lábukat, újra ott voltak a házban.
Ami kell: egy lyuk, tető és víz
Estergajošová Mária alpolgármester, a Szociális és egészségügyi bizottság vezetője ragadta magához a szót, aki kifejtette, hogy már most hónapokat, éveket foglalkoztak ezzel a helyzettel, amit az elődeik sem tudtak megoldani, vannak például olyan minisztériumi dokumentumok, amiket nem is találnak. A város nevében embereket kilakoltatni nem tudnak, de várja a javaslatokat arra, hogy hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet.
„Együtt dolgozunk a lakáskezelővel, a gyermekvédelemmel a járási szervekkel is. A törvény miatt nem akarják a gyerekeket elvinni, mert tele vannak a gyerekotthonok. A gyermekvédelem képviselői azt mondják, hogy a három dolog, ami itt megvan, elég nekik: egy lyuk, tető a fejük felett és víz”
– jelentette ki a biztosság vezetője. Hozzátette, hogy a marginalizált lakosok köréből is egyre többen szeretnének „rendes” lakáshoz jutni, de most még nincs pénz erre, talán 2027-re lehet majd új szociális lakások építéséről beszélni, ahová áthelyezhetnek embereket.
Lakható épület kell
A hivatal munkatársa hozzátette, hogy nem tavaly december óta, hanem már legalább 4 éve laknak a problémás lakrészben. Korábban abban a helyiségben laktak, amit most már vécéként használták. Mivel kiskorúak is vannak ott és a gyámügy megelégszik nagyon szerény feltételekkel, komolyan össze kell dolgozniuk, hogy megoldást találjanak. Lapos Ildikó levonva a következtetést végül úgy nyilatkozott, hogy mindezek fényében olyan, akár rossz állapotban lévő épületeket kellene keresniük, amiket lakhatóvá tudnak tenni. A fent említett főellenőri jelentés ezeknek az ingatlanoknak a listáját is tartalmazza.
Cipősdoboz akció: „Mennyi szeretet fér egy cipősdobozba?”
Tevékenységeik mellett idén először becsatlakoztak a „Mennyi szeretet fér egy cipősdobozba?” jótékonysági akcióba, melynek helyi koordinátora Sobek Dorina képviselő.
Idén már saját maguk is regisztráltak, megjelölték, hogy mennyi női és mennyi férfi csomagra van szükségük, ennek köszönhetően 80 ajándékdobozt kaptak, melyeket egyedül élő nyugdíjasok, illetve nehezebb anyagi helyzetben élők kaptak meg. További 8 darab érkezett a Nordic Walking Csallóköz Egyesülettől, akik azért jelentkeztek náluk, mert látták, milyen aktívak a közösségi oldalukon.
Helyi vállalkozások, szervezetek támogatásai
„Már a harmadik éve szponzorál minket is a Banchem, s.r.o., az izsapi drogériatermékeket gyártó cég. Kértünk tőlük is csomagokat, 108-at kaptunk, ezeket osztottuk ki Nagymegyeren, az Eper utcában, Izsapon is, szépkorúaknak és fiatalabbaknak, nehezebb sorsú gyerekes és nem gyerekes családoknak is”
– osztotta meg lapunkkal Számel Balázs.
Az átadásról fotók is készültek, amelyeket közzétettek a közösségi központ Facebook-oldalán. A legtöbben tetszésüket fejezték ki, de olyan hozzászólások is érkeztek, amelyekben kritizálják az Eper utcai lakosokat, életkörülményeiket, és megkérdőjelezik munkaképességüket.
A hozzászólásokat ugyan már kikapcsolták a bejegyzés alatt, de többen személyesen is megjegyezték a szakembereknek, minek segítik őket. Számel Balázs és kollégái azt vallják, a rászorulókon segíteni kell – ha ők nem tesznek értük, attól tartanak, senki más nem fog.
Parkosítás és zöldítés az Eper utcában
Számel Balázs vállalt céljai közt szerepel továbbá a települések zöldítése. Ennek keretében pályázatot adtak be a Dan Slovakiahoz, akiknek köszönhetően az Eper utcát parkosítják jövőre, 4-5 fát ültetnek és sövénykerítésnek való cserjék telepítenek.
A projekt sikere a helyi lakosok együttműködésén múlik.
Közösségi kertészkedés az Izsapi Közösségi Központban
További közösségi kezdeményezés keretében az Izsapi Közösségi Központ udvarán 3-5 magaságyást helyeznek el, melyekben zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek majd a gyerekekkel közösen.
Az ágyások gondozását egyfajta közösségi tevékenységként végzik a helyi gyerekekkel, aminek jutalma a megérett termés lesz – melyet minden gyerek hazavihet, és a családjával együtt fogyaszthat el.
Amennyiben sikeres lesz ez a projekt, Nagymegyerre is szeretnének hasonlót.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
