Robert Fico (SMER) miniszterelnök nem fogadta örömmel az Alkotmánybíróság döntését, amely felfüggesztette a Büntető Törvénykönyv koronatanúkra vonatkozó módosítását. A kormányfő vasárnapi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy nem várnak a taláros testület végleges ítéletére, ami akár évekig is elhúzódhat. Helyette inkább újra átírnák a vitatott szabályozást, mert a kormány szerint a jelenlegi rendszer a gyakorlatban tarthatatlan.
A miniszterelnök éles kritikával illette az alkotmánybírókat és a főügyészt is.
„Úgy gondolom, ha az Alkotmánybíróság bírái a saját bőrükön tapasztalták volna azt, amit mi 2020 és 2023 között, soha nem hoztak volna ilyen döntést”
– fogalmazott Fico. Szerinte Maroš Žilinka főügyész politikai harcba bocsátkozott azzal, hogy megtámadta a törvényt, és ezzel az ellenzék oldalára állt, ami Fico szerint „nagyon veszélyes”.
A vallomások hitelessége a célkeresztben
A kormányfő egy 2021-es titkosszolgálati jelentésre hivatkozva állította, hogy korábban manipulálták a korrupciós ügyek nyomozását. Kiemelte, hogy senkit sem szabadna pusztán egy együttműködő gyanúsított vallomása alapján megvádolni vagy letartóztatni. Példaként František Imrecze volt pénzügyőr-igazgató esetét említette, akit szerinte a hatóságok szinte rávezettek a válaszokra a kihallgatások során. Erre vonatkozóan hanganyagokat és képeket is bemutatott a sajtótájékoztatón.
Ezek az (állítólagos) bizonyítíkok azt mutatták be, hogyan változott meg a rendőrség nyomására Imrecze vallomása. Azt is elmondták, hogy az egyik vallomást maga a nyomozó írta meg, majd tolta Imrecze elé, hogy írja alá. Az elvileg ezt elutasította, mert a vallomás tele volt „politikai” állásfoglalásokkal. Ficoék azt is kifogásolták, hogy a sajtó mindezt úgy tálalta, hogy Imrecze „nem tagadta” a vallomásban lévő állításokat, csak nem írta alá (ez valóban kifogásolható jelenség, a sajtó egy részének politikai elfogultságát jelzi, de ebben nincs semmi új – a szerk.). Mindez persze a Smer interpretációja a történésekről.
A kormány most azt fontolgatja, hogy teljesen új jogszabályt alkot a bűnbánó tanúk intézményének rendezésére. Tibor Gašpar parlamenti alelnök megerősítette, hogy Boris Susko igazságügyi miniszter feladata lesz az együttműködés feltételeinek újradefiniálása.
„A hazugság bizonyíték lehet, vagy az alkotmányos jognak van elsőbbsége a tisztességes eljáráshoz?”
– tette fel a kérdést Gašpar a TA3 televízió műsorában.
Alkotmányos aggályok és a módosító javaslat
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a módosítás azonnali hatálybalépése veszélyeztetné a folyamatban lévő büntetőeljárásokat és a sértettek jogait. A koronatanúk vallomása ugyanis gyakran kulcsfontosságú bizonyíték a súlyos bűncselekmények felderítésében. A bíróság szerint biztonságosabb a hatálybalépés megakadályozása, amíg nem születik végleges döntés az alkotmányosságról.
A vitatott passzus eredetileg nem volt része a kormányjavaslatnak, azt Tibor Gašpar csatolt módosító indítványként nyújtotta be a gyorsított eljárás során. A mostani alkotmánybírósági döntés értelmében a folyamatban lévő ügyekben – mint például a Norbert Bödör elleni eljárásban – a bíróságok egyelőre kivárnak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Robert Fico hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
