Feszült kezdés, nyílt párbeszéd – Dr. Pásztor Bálint a Magyar Péterrel történt találkozóról

Dr. Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában kedden elmondta, a találkozó eleinte kifejezetten feszült hangulatban zajlott. Ennek okaként azt említette, hogy a VMSZ az országgyűlési választási kampányban a Fidesz mellett állt ki, a vajdasági magyar közösség meghatározó politikai erejeként. A beszélgetés azonban a kezdeti feszültség ellenére nyílt és egyenes volt. Mindkét fél megfogalmazott a másik számára kellemetlen, vitatható álláspontokat, amit a VMSZ elnöke szerint a későbbi jó együttműködés elengedhetetlen feltételének tartanak. Úgy fogalmazott: először „a múltat kell helyretenni”, és utána lehet „normális kapcsolatokon alapuló együttműködést” építeni.

Magyar sajtó Vajdaságban: ellenzék a képernyőn és az újságban

A találkozón szóba került a vajdasági magyar sajtó helyzete is. Dr. Pásztor Bálint szerint Magyar Péter elvárásként fogalmazta meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumokban az ellenzéki megszólalások is jelenjenek meg. A VMSZ elnöke azt mondta: pártja „nem foglalkozik médiaszerkesztéspolitikával”, de az elvárást továbbította az MNT elnökének, Fremond Árpádnak, aki ezt követően egyeztetett az MNT által alapított sajtóorgánumok vezetőivel. A VMSZ elnöke szerint a vajdasági magyar polgárok már most is láthatják, hallhatják, hogy az ellenzéki közlemények megjelennek a médiumokban, azonban ettől nem vár érdemi változást a közéletben.

Intézményháló és autonómiaépítés: nem „az elmúlt 16 év terméke”

Dr. Pásztor Bálint hangsúlyozta: a vajdasági magyar intézményháló több évtizedes autonómiaépítési folyamat eredménye, nem csupán az utóbbi 5–16 év fejleménye. Mint mondta, vannak 80, 35, 30, 20 éves intézményeik is, és a Magyar Nemzeti Tanács – országos kisebbségi önkormányzatként – számos oktatási, művelődési és tájékoztatási intézmény alapítója. Ezt a struktúrát a VMSZ politizálásának három évtizedes eredményének tekinti.

„Nincs takargatnivalónk” – átvilágítás jöhet

A gazdaságfejlesztési program és a Prosperitati Alapítvány működése is napirendre került. A politikus kiemelte: büszke a gazdaságfejlesztési programra, amely Magyarország kormányának támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. Magyar Péter a beszélgetésen jelezte: az elmúlt tíz év támogatáspolitikáját teljes körűen át fogják világítani. A VMSZ elnöke erre reagálva azt mondta, a VMSZ-nek „semmiféle takargatnivalója nincs”, és ha rajtuk múlik, nem csak tíz, hanem több mint tíz évre visszamenőleg is elvégezhető az ellenőrzés. Úgy fogalmazott: a magyarországi adófizetők pénzéből érkező támogatások valóban az intézményrendszer működéséhez és a gazdaságfejlesztéshez járultak hozzá.

Állampolgárság, szavazati jog, támogatások: mi marad meg?

A levélszavazatok rendszere és a külhoni magyarok szavazati joga is szóba került. Dr. Pásztor Bálint szerint a mindenkori magyar kormány és Országgyűlés hatásköre eldönteni, hogy a határon túli magyarok rendelkeznek-e szavazati joggal, és ha igen, milyen rendszerben.

Elmondása szerint Magyar Péter azt közölte vele, hogy:
• a kettős állampolgárság marad,
• a szavazati jog marad,
• és a külhoni magyarok támogatási rendszere is fennmarad.

A VMSZ elnöke rámutatott: ez nem csak a vajdasági, hanem az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai közösségekre is vonatkozik, amelyeknek pártjai szintén jó együttműködést ápoltak az előző magyar kormányokkal.

Levélben szavazó külhoni magyarok: „tiszta a lelkiismeretünk”

A levélszavazásokkal kapcsolatos bírálatokra reagálva a politikus azt mondta: teljes mértékben „tiszta a lelkiismerete”. Állítása szerint minden a hatályos magyarországi és szerbiai törvények szerint történt. Meggyőződése, hogy akkor is a vajdasági magyar közösség mintegy 90 százaléka szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, ha a VMSZ semmilyen kampányt nem folytat. Indoklása szerint az emberek tisztában vannak azzal, mit kaptak az előző magyar kormánytól az elmúlt 16 évben. A jövőre nézve megjegyezte: nem tudni, megmarad-e a levélszavazás jelenlegi rendszere, vagy más megoldást vezetnek be.

Bírálatok az ellenzéktől: miért ült asztalhoz Magyar Péterrel?

A VMSZ elnökét a vajdasági ellenzéki körök – főként a közösségi médiában – amiatt bírálták, hogy egyáltalán tárgyalt Magyar Péterrel. Válaszában emlékeztetett: a VMSZ 1994-es megalakulása óta minden magyarországi kormánnyal valamilyen formában együttműködött. Kiemelte: 1996 óta a VMSZ az egyetlen vajdasági magyar párt, amely országos választásokon parlamenti mandátumot tudott szerezni. Így szerinte a vajdasági magyar közösség felhatalmazásával rendelkező, legitim politikai erőként kötelességük a mindenkori magyar kormánnyal együttműködni, függetlenül attól, hogy otthon éppen kormányon vannak vagy ellenzékben.

Pásztor úgy értékeli, pozitív jelzés, hogy Magyar Péter már miniszterelnökké választása előtt fontosnak tartotta a határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott, négyszemközti, több mint egyórás egyeztetéseket. Ez szerinte azt üzeni, hogy az új magyar kormány számára fontosak a külhoni közösségek, és világos, kiket tekint partnernek a különböző régiókban. „Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy most nulláról indul az együttműködés, mi korábban soha nem is találkoztunk, tehát akkor láttuk egymást először élőben, akkor ültünk tárgyalóasztalhoz először, akkor beszéltünk úgy egyáltalán egymással először, és biztos, hogy hónapokat vesz majd az igénybe. Nemcsak a mi esetünkben, hanem a többi határon túli magyar szervezet esetében is, Erdélyben, Felvidéken is, mindenhol máshol, hogy egy bizalmi normális munkakapcsolat kialakuljon. Ez nem arról szól, hogy ki kit szeret és ki kit támogat, és a politika eleve nem erről szól, tehát szeretni otthon kell, nem a politikában. A politika az arról szól, hogy a közösség bennünket megbízott az elmúlt 30 évben minden alkalommal azzal, hogy intézzük a közösségnek az ügyeit. Ehhez normális kapcsolatokat kell fenntartani Magyarország mindenkori kormányával.”

Új vajdasági magyar szervezetek: plénum, „újrakezdés” és régi szereplők

A vajdasági magyar politikai mezőnyben az utóbbi időben új szereplők jelentek meg vagy aktivizálódtak: megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés, és a Vajdasági Magyar Plénum bejelentette indulását a Magyar Nemzeti Tanács választásain. Dr. Pásztor Bálint úgy látja, hogy „új erőként” kommunikáló szereplők mögött többnyire régi arcok állnak: olyanok, akik az elmúlt tíz évben is a VMSZ-szel szemben pozicionálták magukat.

MNT-választás: az ellenzéki részvétel nem a VMSZ-en múlik

A Vajdasági Magyar Újrakezdés a Magyar Nemzeti Tanácsba való bejutást tűzte ki célul. A VMSZ elnöke szerint nem is fogalmaznak meg olyan ambíciót, hogy átvegyék az MNT irányítását, inkább néhány mandátum megszerzéséről beszélnek. Emlékeztetett: eddig öt MNT-választást tartottak. Három alkalommal indultak ellenzéki listák, és minden ilyen esetben be is jutottak a tanácsba; volt olyan ciklus, amikor négy lista szerzett mandátumot. Szerinte ezért nem helytálló az a vád, hogy a VMSZ akadályozná az ellenzék jelenlétét. „Most úgy tűnik, hogy úgy érzik, hogy teremhet itt némi babér a számukra, és el kívánnak indulni a Magyar Összefogás ellen az MNT választásokon, ez szívük joga. Lesz szerbiai választás is a következő hónapokban. Mi, a Vajdasági Magyar Szövetség biztos, hogy önállóan fogunk részt venni ezeken a választásokon, az ellenzékünk meg majd kiderül, hogy részt kíván-e venni és mely szerb pártokkal kíván részt venni. Biztosan nem önállóan, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség részéről mi nyitottak vagyunk arra, hogy minden magyar előjelű szervezettel egy asztalhoz üljünk, és megnézzük, hogy mi az, amiben együtt tudnánk működni.”

Pásztor ismét leszögezte: a VMSZ továbbra is nyitott arra, hogy „minden magyar előjelű szervezettel” leüljön tárgyalni, és feltérképezze az együttműködés lehetséges területeit.

Pannon RTV