Ferenc pápa december 6-án motu propriót adott ki a kúriai intézményekben alapított, és eddig bizonyos közigazgatási autonómiát élvező alapítványokra vonatkozóan, kiterjesztve az új szabályozást a Vatikán Városállamban székhellyel rendelkező szervezetekre is.
„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az” (Lk 16:10) – Ferenc pápa Lukács evangéliumából vett idézettel kezdi írását. A motu proprio a pápa saját kezdeményezésére – nem valakinek a kérvénye alapján – kiadott törvény vagy közigazgatási rendelkezés. A dokumentum olyan jogi személyekről, köztük alapokról, alapítványokról és szervezetekről szól, amelyek a Szentszékhez tartoznak, és szerepelnek a Szentszék Gazdasági Tanácsa alapokmánya 1. cikkelyének 1. pontjában említett listáján, valamint székhelyük Vatikán Városállamban található.
„Bár ezek az entitások formálisan különálló jogi személyiséggel és bizonyos közigazgatási autonómiával rendelkeznek, el kell ismerni, hogy jelentős szerepük van a Péter utódja szolgálatában álló kúriai intézmények céljainak megvalósításában. Ezért, hacsak az ezeket létrehozó előírások másként nem rendelkeznek, ezek is a Szentszék közjogi szervei” – írja a pápa motu propriójában. Következésképpen, mivel világi javaik az Apostoli Szentszék örökségének részét képezik, „szükséges, hogy ne csak a kúriai intézmények felügyelete alá tartozzanak, amelyektől függenek, hanem a Római Kúria gazdasági szerveinek ellenőrzése és felügyelete alá is.” Ily módon a fontos jogi személyek „egyértelműen megkülönböztethetőek lesznek más alapítványoktól, egyesületektől és nonprofit szervezetektől”, amelyek „magánszemélyek kezdeményezésére születtek, és alapvetően nem járulnak hozzá a kúriai intézmények céljainak megvalósításához”. A fennálló alapvetően fontos jogi személyeknek a motu proprio rendelkezéseinek 2022. december 8-i hatályba lépésétől számított három hónapon belül kell megfelelniük az előírásoknak.
A motu proprio nyolc cikkelyből áll. A harmadik a gazdasági és pénzügyi kérdések felügyeletével és ellenőrzésével foglalkozik. Megállapítja, hogy a Gazdasági Titkárság az alapszabályának megfelelően felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a jogi személyek felett, és hatáskörén belül elfogadja, vagy javasolja a jogi személyek által hozott javaslatokat, amelyek a bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére irányulnak.
A negyedik és ötödik cikkely a számviteli nyilvántartást és az információcserét szabályozza. Többek között előírja, hogy a jogi személyeknek a költségvetést és a záró pénzügyi kimutatásokat a meghatározott határidőn belül kell benyújtaniuk a Gazdasági Titkársághoz. Továbbá biztosítaniuk kell, hogy a Gazdasági Titkárság és a Számvevőszék mindig hozzáférhessen a számviteli nyilvántartásokhoz, az igazoló dokumentumokhoz és a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információkhoz.
A 6. cikkely a vagyon felszámolásával és átruházásával foglalkozik, és meghatározza, hogy a jogi személyt, ha a célja megvalósult vagy az lehetetlenné vált, vagy ellentétes a törvénnyel; illetve egyesületek esetében, ha a társult létszám csökkenése akadályozza működésüket, milyen eszközökkel zárják le és helyezik felszámolás alá a fölérendelt kúriai intézmény végzésével.
Vatikán Városállam Pápai Bizottsága – tekintettel annak szükségességére, hogy a vatikáni székhelyű jogi személyek számára átfogó és korszerű fegyelmet biztosítson – kihirdette azt a törvényt is – szintén 2022. december 8-i hatállyal –, amely kiterjeszti a motu proprio alkalmazását a vatikán városállami szervezetekre.
A törvény hatálya alól azonban ki vannak zárva a Római Kúria intézményei és hivatalai, a Szentszékhez kapcsolódó intézmények, Vatikán Városállam Kormányzósága, valamint a pénzügyi jellegű tevékenységet hivatásszerűen folytató szervezetek. Ezek az intézkedések összhangban vannak a Ferenc pápa által a Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúcióban felvázolt reformokkal.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
