Az alábbiakban Mózes Huba erdélyi irodalomtörténész jegyzetét olvashatják.
A Kr. u. 2. évezred első felében kibontakozó magyarországi latin nyelvű költészetnek Kr. e. 480-ból a thermopülai hősök emlékét, vagy Kr. e. 80 körülről Meleagrosz saját nevét megörökítő epitáfiuma is szolgálhatott mintául. Görög eredetiből magyarra jóval később Szimónidész epitáfiumát Ponori Thewrewk Emil, Meleagroszét Trencsényi-Waldapfel Imre fordította. Az elsőként említett epitáfium a helytállás hőskölteményét sűríti két sorba: „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak, / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”. Meleagrosz epitáfiumának feszességét líraisága lazítja: „Halkan lépj, vándor, mert alszik a jámbor apák közt / már az örök pihenő karjaiban szeliden / vén Meleagrosz…”.
A hangütés hősi ének és elégia közti kettőssége sejlik fel már a legkorábbi, Magyarországhoz köthető, latin nyelvű rövidversekben, s ezt az esetek többségében formahű magyar fordításuk is érzékelteti.
1006-ban elhunyt s a regensburg-niedermünsteri apácakolostorban eltemetett anyja sírjára Boldog Gizella királyné díszes keresztet készíttetett. Ennek verses feliratai mindkettőjük lelki üdvéért fohászkodnak: „Üdvöt ohajt anyjának s ön lelkének is üdvöt: / Ím e keresztet azért tétette Gizella királyné” (Csonka Ferenc fordítása).
1031-ben Boldog Gizella királyné környezetében és tevékeny közreműködésével készült a székesfehérvári bazilikának ajándékozott díszes miseruha, amelyet a 12. század vége felé koronázási palásttá alakítottak. Rímes hexameterei közül a palást központi Krisztus-ábrázolását övező felirat a leginkább figyelemre méltó: „Lába alatt ellenség, fényben a krisztusi fenség” (Csonka Ferenc fordítása).
IV. Béla király 1269-ben vesztette el kisebbik fiát, Béla herceget, s a következő évben ő maga, valamivel később felesége, Laszkarisz Mária is elhunyt. Hármójuk emlékét őrzik a Képes krónikában olvasható rímes hexameterek: „Nézd, ime, Mária képe e három sír közelében: / Férj, feleség meg a herceg, az ég legyen éden ezeknek” (Csonka Ferenc fordítása).
Az 1342-ben I. Károly király halálára írott s a többi közt az első, Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum megőrizte rímes hexameter, mintegy a „Meghalt a király! Éljen a király!” fordulat mintájára, a gyászt panaszolva a trónra lépő új uralkodóért is fohászkodik: „Így – ég áldja! – Lajost kaptuk, s megkezdte uralmát” (Szabó Kálmán rímtelen fordítása).
Janus Pannonius Európa-szerte elismerést kivívó latin nyelvű verseiben, köztük disztichonokban írt epitáfiumokban a humanizmus magyarországi térhódítását követhetjük nyomon. 1456-ban a Gyulafehérváron eltemetett nándorfehérvári hősről, Hunyadi Jánosról emlékezett meg: „Itt nyugszik János, harcokban réme töröknek. / Dicsfényben ragyogott őrhelye Pannonián” (Jánosy István fordítása).
1464-ben önmagáról írt első sírversét Midőn beteg volt a táborban című elégiájába ágyazta: „Janus nyugszik e helyt, ki az ősi Dunához először / Hozta a szép Helikon zöld koszorús szüzeit” (Tóth István fordítása).
Saját sírversét 1472-ben, halála évében is megfogalmazta: „Együtt lett prédád élet s hírnév, te sötét nap. / Kincset mért gyűjtünk, ó, mi szegények? Ezért?” (A haldokló Janus Pannonius, Kálnoky László fordítása).
1536-ban az epitáfiumokat költő Janus Pannonius nyomába Oláh Miklós, a későbbi esztergomi érsek és királyi helytartó lépett levelezőtársa, Rotterdami Erasmus emlékére írott sírfeliratával: „Ennyire bölcs ítélete még nem volt soha észnek, / Ilyen igaz s jámbor férfiu még sosem élt” (Tóth István fordítása) .
Stílusosan zárhatja a szemlét Christian Schesaeusnak, „a szászok Janus Pannoniusának” a nyomdász és sokoldalú tudós Johannes Honterus emléke előtt tisztelgő sírverse 1549-ből: „Erdély népe előtt az igaz tudományban elöl járt. / Munkás élete szép példa gyanánt ragyogott” (Tóth István fordítása).
A magyarországi latin rövidversek nemcsak tanúi koruknak, hanem előkészítői is a magyar időmértékes verselés későbbi térhódításának.
Fotó: Wikipédia
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. június 11-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
