Fellebbezés: A magyar nép genetikusan nem alattvaló, ostoba és gyáva

Fellebbezés: A magyar nép genetikusan nem alattvaló, ostoba és gyáva

Tömör összefoglaló: a Nemzeti Média- és Hírközlési  Hatóság (NMHH) Médiatanácsával társszabályozási eljárásra közigazgatási szerződést kötött Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) úgy döntött, a magyar média- és egyéb jogszabályokat nem sérti az, hogy a Népszavában azzal a tartalommal jelenhetett meg egy írás, miszerint „a magyar nép genetikusan alattvaló…ostoba is. Vagy gyáva. Vagy mindkettő”.

Az erre vonatkozó legutóbbi, ma megjelent cikket az olvasó itt találhatja: https://magyaridok.hu/belfold/ez-van-megengedhetonek-tartjak-a-magyargyalazast-3152659/

Ugyanott egy május 30-i keltezésű cikk:

https://magyaridok.hu/belfold/ami-a-baloldali-sajtoban-szolasszabadsag-az-a-jobboldalon-gyuloletkeltes-3147754/

A Népszava május 24-i örvendezése (a nyomtatott kiadásban másnap), benne a kifogásolt szöveg szó szerint:

http://nepszava.hu/cikk/1160533-elutasitottak-a-nepszava-elleni-panaszt

/Megjegyzés: az MLE-Médiatanács korábban első fokon és a fellebbezés visszautasításával szintén nekik adott igazat, amikor azért fordultam hozzájuk, mert e lap 2016-banFűnyírót és laminált padlót lop a magyar”  címmel jelentetett meg cikket, azaz a magyart fűnyíró- és laminált padló tolvajnak nevezték./

Akik arra szeretnének néhány példát látni, hogy maga a  Médiatanács („az Orbán-diktatúra engedelmes médiahatóságának” része) a jobboldali médiumokat milyen indoklással bünteti és milyen szövegeket ugyanazon törvények alapján, e helyütt kaphatnak ízelítőt:

http://nyugatifeny.hu/2017/08/02/megbuntettek-az-uszito-bayer-zsoltot-400-000-forintot-fizethet

https://pestisracok.hu/bayer-cikke-miatt-fizet-magyar-hirlap/

http://nepszava.hu/cikk/1146291-megbuntette-a-magyar-hirlapot-a-mediatanacs

https://24.hu/belfold/2013/05/08/megbuntettek-bayer-zsoltot/

Arra kérem a kedves olvasót, hogy hasonlítsa össze, vajon szerinte részrehajlóan döntenek-e a két testületben ugyanazon törvények alapján a balliberális és a jobboldali médiumok esetében.

Megjegyzendő: míg a Médiatanács a panaszostól illetékmentesen fogad el kérelmeket, az MLE ezért 3000 forintot kér, csakúgy mint a fellebbezésért. Annak ellenére, hogy a Médiatanács közpénzből nem csak támogatja az MLE-t, de minden kérelmezési ügyért jelentős összeget fizet számára.

Mai keltezésű fellebbezésem szövege, amelyet hétfőn, június 4-én adok postára:

 

 

Tisztelt Magyar Lapkiadók Egyesülete
Társszabályozás Szakértői Bizottsága

Ügyiratszám MLE: T-2018/06

Tisztelt Bizottság!

Köszönettel megkaptam 2018. május 24-i keltezésű határozatukat a Népszava napilap 2018. 04. 11-i számában megjelent „Egyesült ellenzéket” címmel megjelent tartalom miatt benyújtott bejelentésemről.

Köszönöm, hogy annak példányát elküldték az NMHH Médiatanácsának – személyesen dr. Koltay Andrásnak, aki egészen bizonyosan zokszó nélkül veszi tudomásul döntésüket.

Elvonatkoztatva a hazai jogszabályoktól, döntésükkel teljes mértékben egyetértek.

De a kettős mérce megszállottjaként határozatukkal súlyos kifogásaim vannak.

2003-ban kiadott Kettős mércével című kötetem mottójául Ady Endre 1902. VIII. 10-én megjelent véleményét idéztem, miszerint „Értsék meg már jóhiszeműen opportunus barátaink, hogy kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell.”

Úgyhogy ebben a szellemben folytatom fellebbezési kérelmemet.

Teljesen egyetértek Hugo Blackkel, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának bírájával, aki 1963-ban ezt mondta: „A szólás szabadsága azt jelenti, hogy nem szabad emberekkel semmit tenni az általuk kifejezett nézetek vagy az általuk kimondott vagy leírt szavak miatt.”

Olyannyira igazat adok neki, hogy nyugodtan idézhetőnek tartom Churchill azon véleményét, mely szerint Gandhi „félmeztelen, szent ember”, vagy hogy „Utálom az indiaiakat: állati népség, állatias vallással”.

Ahogyan nem börtönöznék be senkit, aki azt írná, hogy nem a belga gyarmatosítók öltek meg tíz millió belga kongóit, hanem a belga kongóiak tíz millió belgát.

Mivel a hatályos jogszabályok ugyanakkor nálunk olyan helyzetet teremtettek, amelyek alapján az NMHH Médiatanácsa nem egyszer büntetett súlyos pénzösszegekkel jobboldali médiumokat a „gyűlöletkeltés” tilalmára hivatkozva, azaz ugyanúgy, mint ezt én tettem, amikor ez ügyben Önökhöz fordultam,  úgy érzem, kötelességem fellebbezni az Önök döntése ellen, hiszen a jelek szerint a Magatartási Kódex és egyéb jogszabályi helyek gyűlöletkeltési tilalmát Önök másként értelmezik a Népszava, mint ahogyan a Médiatanács azt jobboldali médiumok esetében teszi.

Indoklásukban idézik az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdését, amely értelmében „…[a] véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának sérelmére…”

Akkor Önök szerint magyarokat alalattvaló gyávának nevezni nem jelenti a magyar nép méltóságának megsértését?

Következő indoklási pontjukban a magyar (gyáva, alattvaló, ostoba) bírói gyakorlatra hivatkoznak, miszerint „az a közlés, melynek valósága vagy valótlansága bizonyítható – tény: amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény”. Ezután leszögezik, a kifogásolt szövegrészek véleményt tükröznek.

Vajon Önök és a Médiatanács egy olyan esetben, ha egy más médium azt írná le, a zsidók genetikusan gátlástalan spekulánsok, az büntetlenül maradna, mert vélemény?

Nem kívánok részletesen foglalkozni döntésük minden pontjával, amelyek legtöbbjével nem értek egyet pontosan az említett kettős mérce miatt.

Önök akár az Alaptörvényre, akár az említett Kódexre, akár a Polgári Törvénykönyvre vagy más jogszabályokra  hivatkoznak, azok értelmezésével a felmentést támasztják alá.

Ami nyilván örömhír például etnikumok  genetikai bűneivel foglalkozó portáloknak, hiszen Önök visszafelé legitimálják működésüket és nevetségessé teszik a hatóságok vagy a sajtó velük kapcsolatos kifogásait.

A határozatukban azt is állítják, hogy a gyűlölet megállapíthatóságának előfeltétele, hogy a megtámadottat a fizikai sérelem vagy fenyegetés érje.

Önök szerint a Médiatanács vagy akár Önök ugyanezt hangoztatnák más etnikumok, népek, vallások hasonló erejű megsértésénél?

Önök azt is írják, hogy „a magyar nép genetikai összetételére vonatkozó állítás – szigorúan szövegszerű értelmezés esetén – minősülhet tényállításnak.”

A zsidóság vagy a cigányság (romák, szintik) esetében ez ugyanígy van?

A fentiekkel egyet nem értve kérem a fellebbezésem befogadását.

 

 

 

 

 

 

 


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »