A napozás az egyik kedvenc nyári időtöltésünk annak ellenére, hogy számos veszélyt is tartogat számunkra.
Szerencsére egyre többen figyelnek arra, hogy megelőzzék a napégést, ezáltal csökkentve a bőrrák kialakulásának esélyét. A közismert veszélyek mellett azonban fontos tisztában lennünk a kevésbé elterjedt kockázatokkal is – írja a Házipatika.com.
Óvatosabbnak kell lennünk például akkor is, ha a napon eltöltött órák után bőrünk viszket, ég, kivörösödik, apró kiütések, esetleg hólyagok jelennek meg rajtunk. A legtöbben ilyenkor azonnal napallergiát diagnosztizálunk magunkon – tévesen. A napfény okozta bőrbetegségekben a tünetek belső, máskor külső tényező vagy genetikai ártalom folytán kórosan fényérzékennyé vált bőrön fejlődnek ki. A fényérzékenység kialakulását tekintve lehet toxikus vagy allergiás. A betegség kialakulásáról és kezeléséről dr. Fáy Andrea, a Budai Egészségközpont bőrgyógyásza tájékoztat bennünket.
„Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy az UV-sugarak nem csak napozás közben, hanem szinte minden pillanatban érnek bennünket. Épp ezért nem elegendő csak akkor bekenni a testünket, amikor a napon fekszünk. Fokozottan figyelnünk kell bőrünk reakcióira, ugyanis panaszaink évekig is visszatérhetnek, ha egyszer fényérzékennyé váltunk” – mondta a doktornő.
A toxikus fénykiütés mindenkin kialakulhat, a Nap, az UV-fény és a fényérzékenyítő faktor hatására, érthető tehát, hogy sokkal gyakoribb, mint az allergiás típusú fényérzékenység. A tünetek leggyakrabban a napégéshez hasonlítanak: a napnak kitett területeken bőrünk megduzzad, éles szélű bőrpír, esetleg csalánkiütés vagy hólyagok alakulnak ki rajta, akár már rövid napfürdő után is. A tünetek sok esetben napokig, ritkán hetekig megmaradhatnak.
A vöröses, élesen elhatárolható gyulladást az UVA- és UVB-sugarak, valamint a fényérzékenységre hajlamosító anyagok együttesen okozzák. Ilyen anyagokat tartalmaznak egyes növények és zöldségfélék, mint például a krizantém, az őszirózsa, a dália, a napraforgó, a petrezselyem, a sárgarépa, a paszternák, a zeller, az ánizs, az édeskömény vagy a különböző citrusfélék. Fénykiütések keletkezhetnek továbbá a bergamottolajat tartalmazó parfümöktől is.
Cukorbetegség kezelésére felírt tabletták, egyes nyugtatók, vizelethajtók, különböző gyulladásgátlók vagy szívritmust szabályozó gyógyszerek szedése szintén ehhez a típusú bőrreakcióhoz vezethet. A tünetek hűsítő és gyulladást csökkentő krémmel enyhíthetők, a betegség az esetek többségében barna, szürkésbarna pigmentációt hátrahagyva gyógyul.
Az allergiás eredetű fényérzékenység a napfény, illetve különféle vegyszerek, kozmetikumok, valamint egyes belsőleg vagy külsőleg alkalmazott gyógyszerek (ún. fotoallergének) együttes hatására kialakuló – immunológiai reakción alapuló – megbetegedés. Ilyen külsőleg alkalmazott szerek lehetnek a fertőtlenítők, a pipereszappanok, a fényvédő krémek és a parfümök.
A szájon át szedett tabletták közül a fenotiazint tartalmazó nyugtatók, antimikrobás szerek közül például a szulfonamidok, a kinolonok, valamint egyes helyileg alkalmazott nem-szteroid gyulladáscsökkentők, gombaölők, antivirális szerek jelenthetnek veszélyt.
A tünetek az ekcémához hasonlíthatók, és elsősorban a szisztémásan alkalmazott gyógyszerek esetén a kiütések testünkön diffúzabban helyezkednek el. A gyulladás heveny, viszkető érzéssel jár, olykor nedvedzik. Későbbiekben a tünetek esetenként csupán a napfény hatására is megjelenhetnek és krónikus ekcéma képében hosszú ideig fennállhatnak. Ilyenkor a viszkető érzés erősen fokozódik, bőrünk megvastagszik és hámlani kezd.
A gyógyulást a fényvédelem és a kiütéseket okozó gyógyszerek lehetőség szerinti elhagyása segítheti elő. A viszketés mérséklésére antihisztaminok, az akut tünetek csökkentésére helyi kortikoszteroid készítmények javasoltak. „Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha tüneteink a fenti kezelések hatására sem csökkennek vagy múlnak el, mert a fényérzékenység súlyosabb következményekhez is vezethet” – tette hozzá dr. Fáy Andrea.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
