Súlyos diplomáciai bonyodalmat szült, hogy Szaúd-Arábia két hete nem képes magyarázattal szolgálni Dzsamál Hasogdzsi eltűnésére. A szaúdi kormány 1973 óta először hozta fel az olajat mint gazdasági és politikai fegyvert.
Átkutatják a török hatóságok Szaúd-Arábia ankarai nagykövetségét, ahol Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró eltűnt – közölte tegnap az NTV csatorna diplomáciai forrásokra hivatkozva. A hatóságok azonban még el sem kezdhették a vizsgálatot, máris ki kellett üríteni a teljes épületet.
A biztonsági erőket ugyanis arról értesítették, hogy fel akarják robbantani az épületet.
Lapzártáig sem a kutatásról, sem egy esetleges merényletről nem érkezett hír.
Szaúd-Arábia eddig képtelen volt megnyugtató magyarázattal előállni Dzsamál Hasogdzsi eltűnésével kapcsolatban. A kormánykritikus szaúdi újságíró október 2-án sétált be a szunnita királyság ankarai nagykövetségére, ahonnan azonban sosem jött ki.
A török sajtó és a The Washington Post, Hasogdzsi munkaadója már tudni vélte, hogy az újságírót kihallgatták, megkínozták, megölték, majd feldarabolták, és így távolították el holttestét az épületből. Szalman ibn Abdul-Aziz szaúdi király viszont csupán tegnap rendelte el a hivatalos vizsgálatot az ügyben, csaknem két héttel az incidens után. Kormányzati források szerint ugyan Törökország és Szaúd-Arábia már megállapodott, hogy közösen vizsgálják ki az esetet, ám a tegnap elrendelt ügyészi vizsgálat kizárólagos szaúdi eljárás lesz.
Törökország és az Egyesült Államok mindenesetre feszülten várja, hogy a szaúdiak előálljanak valamilyen magyarázattal az eset kapcsán. A helyzetet súlyosbítja, hogy Donald Trump amerikai elnök – kihasználva, hogy Andrew Brunson hazaengedésével csillapodtak a Törökországgal kapcsolatos feszültségek – megfenyegette Szaúd-Arábiát, és súlyos büntetést helyezett kilátásba. Ennek mibenlétéről egyelőre nincs hír. Annyit lehet tudni, hogy
Donald Trump elvetette a fegyverexport leállítását, szerinte ugyanis van jobb módszer is a szunnita királyság megbüntetésére, olyan szankció, amely az amerikai gyártóknak nem okoz kárt.
Az olajüzletek szankcionálása – mint ahogy az Irán esetében történt – fel sem merült, Szaúd-Arábia ugyanis a világ legnagyobb exportőre, a napi több mint 10 millió hordónyi olajkivitelét nem lehet máshonnan pótolni. A szaúdi állami Arabiya televízió szakértői szerint az olajipar elleni szankciók könnyen 200 dollár fölé lökhetnék az olajárat, és globális hiányt okoznának. A kemény szankciók hiányában puhább eszközök maradnak: a diplomáciai képviselet kiutasítása, esetleg a diplomáciai hierarchiában való leminősítés.
Szaúd-Arábia mindenesetre bosszút emlegetve megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, ha nemzetközi szankciók érik. A közleményben a kormány félreérthetetlen utalást tett arra, hogy Szaúd-Arábiának „alapvető és meghatározó szerepe van” a világgazdaságban. Elemzők felhívták a figyelmet, hogy a szaúdi állam fontos tabukat döntöget, hiszen 45 éve, 1973 óta nem fenyegetőzött az olajjal mint politikai és gazdasági fegyverrel. Az ügy súlyos diplomáciai feszültségeket szül, ugyanis az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát több évtizedes, mély diplomáciai és gazdasági kapcsolat fűzi össze.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
