Noha négy klub még mindig nem deklarálta, hogy eláll az Európai Szuperligához való csatlakozás szándékától, világosnak tűnik, hogy ötlet hamvába holt. Látszólag nem történt semmi. Mégis, lehet-e a lassan mögöttünk hagyott hétnek hatása az európai labdarúgásra?
Eredetileg tizenkét sztárklub, az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Tottenham, az Atlético Madrid, a Barcelona, a Real Madrid, az Internazionale, a Juventus és az AC Milan jelezte csatlakozási szándékát, de közülük nyolc már deklarálta visszalépését. A Barça, a Real Madrid, a Juve és a Milan még nem.
Aleksander Ćeferin, az UEFA szlovén elnöke az elmúlt napokban meglehetősen indulatosan és a sportdiplomáciában, mondhatni szokatlanul durva tónusban támadta az érintetteket. Az európai szövetség pénteki végrehajtó bizottsági ülésén ennek ellenére nem fogalmazott meg a testület konkrét szankciót, de Ćeferin továbbra is azt állítja, retorzió vár azokra, akik nem lépnek látványosan vissza. Ezzel kapcsolatban az egyetlen konkrétum (már amennyiben ez annak nevezhető), hogy a szlovén elnök szerint, aki nem lép vissza az Európai Szuperligától, tehát azzal tart, az nem vehet részt a Bajnokok Ligájában.
Jogi eszközök és megalapozottság hiányában ezt a 2020–2021-es sorozatra vonatkozóan a Real Madriddal szemben nem érvényesítették.
Valójában még arra is csak következtetni lehet, milyen hatása lehet a történteknek a futballra.
A pénzügyi hátteret biztosító JP Morgan pénzintézet úgy gondolja, „teljesen félreértelmezték az ötletet”. Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke kitart amellett, hogy a terv csak „készenléti”, standby állapota került, nem foszlott szét. Elsősorban a Bajnokok Ligájával kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat, kimondva, amit korábban azért nem nagyon fogalmaztak meg még a nagy klubok vezetői sem: „A torna jelentős szakasza érdektelen, csak a negyeddöntőtől kezdődik érdemben.” (A gondolat magját megtartva, szerencsésebb lett volna, ha a nyolcaddöntőt jelöli meg, mert odáig valóban eljut szinte mindig, minden sztárcsapat. Ám a Real Madrid, például, 2019-ben és 2020-ban is kiesett a nyolcaddöntőben, tehát nem jutott el addig, amit az elnök kiindulópontként jelölt meg.)<div class="
„Ez a formátum nyilvánvalóan nem működik, ezért gondoltuk úgy átformálni, hogy a legerősebb csapatok már a kezdettől egymás ellen játsszanak. Kidolgoztunk ehhez a számokat, amelyek alapján úgy éreztük, sokkal több pénzt kereshetünk. Nem csak mi, a résztvevők, de a többiek is.”
A spanyol futball-liga élén álló Javier Tebasnak akadt egy érdekes mondata:
„Ha Pérez annyira biztos abban, hogy jó, amit akar, miért titkolózott, miért intézett mindent, mindenki háta mögött?”
Joan Laporta is elsősorban a pénzt, a bevétel növelését jelölte meg a legfontosabb szempontnak, tisztában van azzal, hogy ez lett volna az egyedüli módja a 2020 márciusa óta tartó időszak veszteségei eltüntetésének.
Juan Ignacio Gallardo, a madridi Marca főszerkesztője is fontos gondolatot fogalmazott meg: „Érthetetlen, hogy tizenkét ilyen kaliberű klub ilyen hanyag módon mutat be ilyen nagyszabású projektet. A gyerekes kommunikáció szörnyű kezelése volt az egyik leggyengébb oszlop, amely miatt az épület összeomlott.”
A játékosok döntő többsége a terv ellen foglalt állást, különösen, ami a Premier League-ben szereplőket illeti. Ilkay Gündoĝan azok közé tartozik, akik nem értenek egyet az Európai Szuperliga megalapításának ötletével – de a Bajnokok Ligája az UEFA által elfogadott, 2024-től érvényes reformjával sem.
A futballisták úgy gondolják, képtelenség a mostaninál több mérkőzést játszani, s a jelek szerint minden olyan kísérlet ellen vannak, ami növelné a meccsszámot. A PL jelenlegi legsikeresebb két edzője (menedzsere), Jürgen Klopp és Pep Guardiola is úgy véli, az UEFA nem védi meg őket. A német edző úgy gondolja, hogy a szurkolók lehet, hogy több meccset szeretnének, mert azt gondolják, ennyi pénzért futballozhatnak többet a sztárok, de a játékosok már a teljesítőképességük határára jutottak.
A mostani eset kiélezte az ellentéteket. Részben az érintett klubtulajdonosok és a szurkolók, részben pedig, például Angliában, az egyesületek között. A héten a Premier League 14 további klubja felszólította az érintett klubok vezetőit, hogy lépjenek vissza a különböző bizottságoktól. Ezáltal csökkenhet a Nagy Hatos, a Big Six érdekérvényesítő képessége.
Juan Ignacio Gallardo, a madridi Marca főszerkesztője költőien foglalta össze az elmúlt egy hét konklúzióját: „A szurkolók az utcára vonultak és lecsendesítették a lázadást. Gyönyörű győzelem volt ez a rajongók, az érzelmek számára a pénz arrogáns és embertelenített hatalma felett. A futball értékelni fogja.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
