Európai nacionalista pártok nyomában, XI. rész: Görögország, Arany Hajnal

Az előző részben Ciprusra látogattunk, s kézenfekvő, hogy utána Görögország legyen utazásunk következő állomása.

Görögországban hagyományosan erős a szélsőjobboldal, így az ottani pártok bemutatását is több részben kell megvalósítani. Kezdésként mindenképpen az Arany Hajnalról kell beszélnünk, mely pártot ugyan a ZOG sikeresen szétvert, de megszüntetni nem tudtak, s igen, ma is létezik az Arany Hajnal, bár a választásokon való indulástól el vannak tiltva.

Külön részben tekintjük át a görög országgyűlésben jelenleg is megtalálható nacionalista pártokat, melyekből három is akad egyszerre! Végül ismét külön részben megismerkedhetünk a(z egyelőre) parlamenten kívüli formációkról.

Az Arany Hajnalt 1980-ban alapították, de csak 1993-tól szerveződött politikai párttá. A párt nemzetiszocialista alapokon nyugszik, erős antikommunizmussal, antiglobalizmussal, bevándorlásellenességgel. A párt a 2009-es görögországi pénzügyi válság követően kapott lendületet. A 2012-es választásokon 7%-ot szerzett, majd a 2015-ös választásokon szintén 7% körüli értékkel már a harmadik legerősebb politikai formáció volt Görögországban. A 2014-es EP-választásokon közel 9,5%-ot szereztek! 2019-ben – többek között a vezetők elleni per következtében – támogatottságuk megcsappant, mindössze 3%-ot értek el, s ezáltal kiestek a parlamentből.

Az Arany Hajnal választási sikereit többek között a Görögországot sújtó migrációnak, a gazdasági problémáknak és az ezekkel összefüggésben lévő munkanélküliségnek is köszönhette, de népszerűek voltak az olyan régiókban, amelyekben hagyományosan erős nosztalgia él a királyság, illetve a görög katonai diktatúra iránt.

Az Arany Hajnal legátfogóbb ideológiai szövege az 1980-as években jelent meg. A szöveg elítéli a második világháború győzteseit, és dicséri a nemzetiszocializmust, amelyet az ókori Görögország "folytatójaként" mutat be. Ezután a „minden kor zsidója” ellen fordul, akit azzal vádol, hogy fajilag beszennyezte a fehér embert és megteremtette a kereszténységet (melyet „judeo-kereszténységnek” nevez, és „az ókor bolsevizmusaként” jellemez), később a kapitalizmust és a kommunizmust. Elutasítja a demokráciát, mint „történelmileg kudarcra ítélt rendszert […], mert sokak akaratán nyugszik”, és „új nemzetiszocialista keresztes hadjáratra” szólít fel. A nyilatkozat ellenzi a faji keveredést és az emberek egyenlőségét, az apartheidet pedig "a mai világ egyetlen faji államaként" mutatta be. A Nyilatkozat a kulturális és művészeti hanyatlás összeomlásával ér véget, amelyet a zsidónak tulajdonít, és szembeállítja a fehér faj néhány személyiségével, amelyből kiemelkedik „(…) Adolf Hitler, a nemzetiszocializmus alapítója és az európai kultúra megtestesült és úttörő hőse." A kiáltvány a következő mondattal zárul: "Nemzetiszocializmust akarunk!"

Az 1990-es évek közepe óta a szervezet kiadványaiban megszűntek a nemzetiszocializmusra való hivatkozások, ideológiáját a tagjai nacionalizmusként hirdetik. Michaloliakos egy 2000-es szövegben tisztázta, hogy a nacionalizmus kifejezés „nem tartalmazza a bocsánatkérés nyomát”, és nem jelenti az Arany Hajnal vezetőinek eltávolodását sem addigi nézeteiktől, de ez a kifejezés "most bevált és politikailag megfelelőnek" tartották, míg a szervezet lapjának 2006-os szövege szerint a nemzetiszocializmusra való hivatkozások helyett "a nacionalizmus, a népi nacionalizmus és a szociális nacionalizmus kifejezések nem azt jelentik, hogy eszmét változtattunk”, hanem azt, hogy ez utóbbiak használatát „politikailag célszerűbbnek” ítélték.

Az Arany Hajnal politikájában támogatta az un. Megali Eszmét, vagyis a Nagy-Görögország létrehozásának koncepcióját. Ez az állam a mai Görögországon kívül magában foglalná Konstantinápolyt, Ciprust, Észak-Epiruszt (ma Albánia része) , Kelet – és Észak – Trákiát, Ioniát, s egyéb anatóliai területeket. Az eszme lényege kvázi a Bizánci Birodalom területi integritásának a helyreállítása. Az Arany Hajnal mellett a ciprusi ELAM is támogatja az enóziszt, vagyis Ciprus és Görögország unióját.

Michaloliakos korábban kijelentette: "A zsidók kétezer éven keresztül mondtak egy kívánságot az ünnepeiken, „ jövőre Jeruzsálemben”, és végül sok évszázad után sikerült megvalósítaniuk. Így én is egy kívánsággal zárom: Jövőre Konstantinápolyban, Szmirnában, Trebizondban!"

Michaloliakos bírálta Szaloniki polgármesterét, Yiannis Boutarist, amiért utcát akart elnevezni Atatürkről, aki akkor született a városban, amikor az még az Oszmán Birodalom része volt. 2013 januárjában az Arany Hajnal támogatóinak egy csoportja megtámadta Osman İlhan Şener török főkonzul autóját, és sértegette Atatürköt a Törökország-ellenes tüntetés során Komotiniben.

Az imiai incidens emlékére rendezett 2019-es megemlékezés:

A pártnál az antikommunizmus, a szélsőbaloldal elleni harc nem csak szavak szintjén nyilvánult meg. Az Arany Hajnal és a judeokommunisták közötti összecsapások egyáltalán nem számítottak ritkaságnak.

1998-ban Antonios Androutsopoulos (más néven Periandros) ellen gyilkossági kísérlet vádjával elfogatóparancsot adtak ki, miután három anarchistát súlyosan megsebesített, az egyiket életveszélyesen. Periandros végül 7 év bujkálás után Venezuelában adta fel magát. Görögországban 21 év börtönre ítélték, de a büntetés 3/5-ének letöltése után szabadult. Tárgyalásán az AH tagjai karlendítéssel tisztelegtek bajtársuknak.

2008. februárjában, az imiai katonai válság 12. évfordulóján tartott megemlékezésen, az antifa is megjelent, aminek következtében összecsapások alakultak ki. Az Arany Hajnal tagjai áthatoltak a rohamrendőrökön – állítólag átengedték őket – majd rendőri felszereléseket magukhoz véve összecsaptak a kommunistákkal. Az eredmény: több sérült a vörösök oldalán, köztük két kommunistát megkéseltek.

2012-ben egy élő tv-műsorban az AH szóvivője, Ilias Kasidiaris háromszor megütötte a kommunisták képviselőjét, Liana Kanellit, miután az egy újsággal ráütött a görög nacionalistára. Az eset után Kasidiarist egy szobába zárva próbálták feltartóztatni, amíg a rendőrség kiér, de kiütötte az ajtót és távozott. Az incidensről készült videó a közösségi médiában 24 óra alatt 6000 lájkot kapott.

2013. szeptemberében az Arany Hajnal egyik tagja meggyilkolta Pavlos Fyssas nevű antifasiszta rappert. Az eset következtében letartóztatták a párt vezetőjét is, s gyakorlatilag kiinduló pontja volt a későbbi boszorkányüldözésnek.

2013. novemberében az Arany Hajnal két tagját, Giorgos Fountoulist és Manos Kapelonist agyonlőtték a párt egyik athéni irodája előtt. A harmadik társuk, Alexandros Gerontas súlyosan megsérült. A rendőrség terrortámadásnak minősítette az eseményt. Egy görögországi antifa szervezet vállalta magára a cselekményt. A tetteseket soha nem fogták el. A támadást követően a HVIM és a Betyársereg közösen emlékezett meg a két mártír haláláról a Görög Nagykövetség előtt. Az eseményen felszólalt Zagyva György Gyula, Incze Béla és Tyirityán Zsolt is. A gyilkosság 9. évfordulójára Ábrahám Barnabás által írt publicisztikáját itt olvashatják.

Videó a két nacionalista meggyilkolásáról:

https://vk.com/video_ext.php?oid=-60753561&id=166660567

2018-ban a Pireuszi kikötőben próbáltak megnevelni a hazafiak néhány vörös felforgatót.

Különböző antifa terrorcsoportok többször hajtottak végre bombarobbantást és Molotov-koktélos támadást az Arany Hajnal irodái ellen: 1993-ban, 2005-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban is történtek robbantások.

A párt szimbóluma a meander vagy más néven görög kulcs, mely tulajdonképpen egy fekete kanyarulat piros alapon, fehér szegéllyel. A párt korábbi blogjában úgy fogalmaztak, hogy a meander tökéletes formája a kettős meander, mely horogkeresztet formáz. A szervezet használja a karlendítést, akár a parlamentben is. Az Arany Hajnal mottója a következő: "Vér, Becsület, Arany Hajnal!" Az Arany Hajnal egyik indulója a Horst Wessel Lied dallamára íródott.

Zárt körű gyűléseken a horogkeresztes lobogót is kifüggesztették.

Az Arany Hajnal ifjúsági szervezete az Ifjúsági Front, melyet korábban Ilias Kasidiaris, majd Ourania Michaloliakou, a párt elnökének lánya vezetett. Az Ifjúsági Front tevékenysége a koncertek szervezése. Az Arany Hajnal több tagja is játszott NSBM-, illetve RAC-zenekarokban.

Az Ifjúsági Front az iskolákban is jelen van, persze illegálisan. Az IF-tagok többször is keveredtek utcai harcokba a Görögországi Kommunista Ifjúság tagjaival. A lenti videó egy ilyen esetet mutat be. 2022-ben a szervezet tagjai a Thesszaloniki Városházára hatoltak be, ahol egy Pride-rendezvény zajlott. Az akció során a hazafiak egy triciklit is a buzeránsok közé dobtak.

2023-ban szintén Thesszalonikiben léptek akcióba az aberráltak ellen: egy ún. drag queen olvasott volna fel egy könyvesboltban, ahová az ifjú nacionalisták símaszkban behatoltak, füstbombákkal, molinókkal, szórólapokkal és normalitáspárti jelszavakkal adták tudtukra az elmebetegeknek, hogy nem kérnek a sátáni ideológiájukból.

Jobboldali egyetemisták kommunistákat nevelnek:

A párt elutasítja a bevándorlást, miközben az idegenek és a cigányok kitoloncolása mellett foglal állást, akiket emberi szemétnek nevez. Amikor az Arany Hajnal görög rászorulóknak akart ételt osztani, akkor a "demokratikus" polgármester betiltotta a jótékonysági eseményt, mert csak a görögöknek szántak az ételből, a "menekülteknek" nem.

Hírdetés

A szervezet alapítója és vezetője Nikos Michaloliakos. Még diákként, 16 évesen csatlakozott a görög szélsőjobboldalhoz, ahol igen aktív tevékenységet fejtett ki.

1976 decemberében, egy kommunisták által meggyilkolt görög rendőrtiszt temetése után, egy szélsőjobboldali csoport megtámadta és meglincselte az eseményről tudósító baloldali újságírókat, akik közül többen súlyos sérülésekkel kerültek kórházba. Tanúvallomások szerint a támadó csoport egyik vezetője Michaloliakos volt. Michaloliakos tagadta bűnösségét, majd előzetes letartóztatása után végül ejtették a vádat, ugyanis nem sikerült rábizonyítani a támadásban való részvételt. Később egy másik balos újságíró leütésével és meszesgödörbe dobásával is megvádolták.

Az Arany Hajnal egyik indulója, mely a Horst Wessel Lied görög változata:

1978-ban egy athéni robbantással kapcsolatban több társával együtt letartóztatták Michaloliakost, akit terrorizmus miatt 13 hónap börtönre ítéltek, valamint elbocsátották a görög különleges erőktől is, ahol tisztként szolgált.

Szabadulása után elindította az Arany Hajnal nevű újságját, mely politikailag a nemzetiszocializmussal mutatott rokonságot.

1983-ban több hónapot töltött Dél-Afrikában, ahol nagy hatással volt rá az Apartheid rendszere.

2011. januárja és 2012. májusa között Athén önkormányzatának a tagja. Amikor az önkormányzatban egy kommunista képviselő fasisztának nevezte, akkor Michaloliakos nem elhatárolódott, hanem karlendítéssel tisztelgett.

Ugyanezen évben, egy kampányrendezvényen az egyik baloldali újságíróra célozva azt mondta a hallgatóságnak, hogy "egy nap, ha lesz igazság, akkor szappan lesz belőle és a zsidó gyerekeiből is", valamint, hogy be kell törni (a balosok) fejét. Michaloliakost ezen kijelentéseiért 8 hónap felfüggesztett börtönre ítélték később.

Egy 2011-es összejövetelen Michaloliakos kijelentette, hogy "ha most 1933 lenne, és Németországban élnék, akkor tagja lennék az NSDAP-nak, és ennek módfelett örülnék". 2012-ben egy zárt gyűlésen – melyről kiszivárgott egy videó – azt mondta, hogy "mi nem Le Pen és a Nemzeti Front vagyunk. Mi vagyunk azok, akiket 1945-ben legyőztek. Nacionalisták vagyunk, nemzetiszocialisták vagyunk, fasiszták vagyunk. Mi vagyunk azok a harcosok, akik ha szükséges, kiélesítjük a szuronyainkat és felszabadítjuk hazánkat a zsidóktól, akik az egész világ nyakára ültek." A felvételen Michaloliakos és a párt vezetői karlendítéssel tisztelegtek egymásnak.

2012 és 2019 között a görög parlament képviselője volt. Michaloliakos a parlamentbe kerülve nem tette le az esküt az alkotmányra, mert nem hisz benne, s kifejtette, hogy az Arany Hajnal célja a demokrácia felszámolása, mert az a történelem folyamán sohasem működött.

2013-ban a nigériai bevándorlók gyermekeként született, de "görög" válogatott kosárlabdázót, John Antetokounpo-t csimpánznak nevezte, s a kitoloncolását is kérte.

2013. szeptemberben őrizetbe vették a Pavlos Fyssas nevű antifa rapper megölésével összefüggésben, mert a vád szerint bűnszervezet létrehozásában segédkezett, majd 18 hónapnyi – tehát a maximálisan engedélyezett – előzetes letartóztatás után, 2015. júliusban feltételesen szabadlábra helyezték: megtiltották az ország elhagyását, házi őrizetbe helyezték, de a parlamentbe bejárhatott.

2018-ban Mustafa Mustafát, a baloldali Syriza képviselőjét veszélyesnek nevezte a görög parlamentre nézve, és azt mondta, hogy külföldi képviselők, különösen törökök jelenléte a görög parlamentben megengedhetetlen.2019 szeptemberében az Arany Hajnal athéni központját bezárták és feloszlatták, mindössze két hónappal a párt júliusi általános választásokon elszenvedett veresége után. Különböző "civil szervezetek", az antifasiszta hálózatok és migránscsoportok az eseményt "az antifasiszta mozgalom győzelmének" minősítették. A párt honlapja is elérhetetlenné vált.

2020. júniusában Ilias Kasidiaris, a párt alelnöke kilépett a pártból és új pártot alapított. Szintén ebben a hónapban a ciprusi ELAM felmondta az Arany Hajnallal kötött szövetségét.

2020 októberében az Arany Hajnalt "politikai párt köntösébe bújt bűnszövetkezetnek" minősítette egy athéni bíróság. Nikolaos Mihalolikaost, és a párt több vezetőjét ezzel együtt 13 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A bíróság 68 vádlottat ítélt el bűnszervezetben való részvétel miatt, ebből 18 fő volt parlamenti képviselő. Az esetet a sajtó a nürnbergi per óta a legnagyobb nemzetiszocialista pernek nevezte.

Mihaloliakos letartóztatását követően a lánya vette át a szervezet vezetését, Ourania Michaloliakou. Ourania korábban az Arany Hajnal ifjúsági egyesületét vezette, pszichológusi diplomával rendelkezik. Jelenleg az Athéni Önkormányzat tagja. A görögországi sajtó "az Arany Hajnal sötét hercegnője" néven illeti.

2024. május 5-én Mihaloliakost feltételesen szabadlábra helyezték. Athén városát nem hagyhatja el.

Az Arany Hajnal kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. Már az 1980-as években felvette a kapcsolatot az Otto Skorzeny által alapított CEDADE-val (Európa Spanyol Baráti Köre). A 80-as évek végén az Arany Hajnal felvette a kapcsolatot a Spanyolországban élő, a CEDADE-val kapcsolatban álló Léon Degrelle-lel is, valamint interjút is készítettek vele.

A 90-es években Michalooliakos találkozott Jean-Marie Le Pennel, valamint az Eugéne Terre’Blanche vezette Afrikáner Ellenállási Mozgalommal.

Az Arany Hajnal korábban tagja volt a Szövetség a Békéért és Szabadságért (APF) nevű európai pártnak, melynek tagja pl a német Die Heimat, az olasz Forza Nuova vagy a spanyol La Falange.

A Brit Nemzeti Párt (BNP) akkori vezetője, Nick Griffin kiállt az Arany Hajnal mellett, amikor elkezdődött a szervezet rendőrségi zaklatása.

A párt korábban kiváló, gyakorlatilag testvéri kapcsolatot ápolt a ciprusi görög hazafiakkal, az ELAM-mal, ám 2020-ban a kapcsolat megszakadt.

A Lengyelország Nemzeti Újjászületésével (NOP) a szövetség és barátság máig töretlen. A Szerb Akcióhoz is szoros szálak fűzik őket.

Az Arany Hajnal korábban a görög diaszpóra között is szerveződött, fiókszervezeteket hoztak létre Németországban, Olaszországban, Montreálban, az USA-ban és Melbourne-ben.

Érdekességként megemlítendő még az Arany Hajnal és a görög szurkolók kapcsolata.

1999. októberében albán szurkolók egy labdarúgómeccsen görög zászlókat égettek. Az eset heves reakciókat váltott ki a görög hazafiakból. Egy Pantalis Kazakos nevű Arany Hajnal-tag több bevándorlót megtámadott. A támadásban 2 ember meghalt, hét megsérült, akik közül négyen lebénultak.

2000-ben az Arany Hajnal létrehozta a Kék Hadsereg (Galazia Stratia) nevű szurkolói csoportot, mely a görög válogatott mérkőzéseit látogatta. A párt nem titkolta túlságosan, hogy ők állnak a brigád mögött; a csoport pedig nem titkolta, hogy nemzetiszocialista érzelmekkel rendelkezik. Egyébként Görögországban sok nagy klub antifa táborral rendelkezik (AEK, PAOK).

A Kék Hadsereg a válogatott meccseire horogkeresztes, nyilaskeresztes (a tábor egyik jelképe!) molinókat csempészett, s a karlendítés is mindennapos volt.

A 2004-es labdarúgó EB-t Görögország nyerte. A Kék Hadsereg a győzelmi ünnepélyt követően vadászatba kezdett: leginkább albánokat és más bevándorlókat támadtak meg.