Sosem szoktam gyűlölködni. Most sem teszem. Sőt, elfogadó vagyok, van olyan barátom is, aki meleg. Szombaton este mégis csalódott voltam. Nem az a baj, hogy a bácsi meleg. Az sokkal nagyobb baj, hogy egyszerre visel szakállt és női ruhát. Mintha nem tudná eldönteni, ki is ő valójában. Vagy ez sem baj?
Azt hittem eddig, hogy egy zenei fesztivál az Eurovíziós dalfesztivál. Azt hittem, az számít, milyenek a dalok. Azt tudtam, hogy az országok leginkább nem a dalokra, hanem a rokonszenves szomszéd országokra szavaznak. De ez most nem a dalokról szólt. Sajnos. Az osztrák dal szerintem egy középszerű nóta volt, sokkal jobb volt nála a svéd, a szlovén, az orosz, vagy akár a holland is. A magyar dalt nem sorolom sehova, mert elfogultság lenne – természetesen örültem volna, ha nyer, hiszen tényleg esélyes volt.
Értem én a másságot. Viszont azt gondolom, hogy ugyanúgy, ahogy nem szabad elnyomni vagy üldözni, hirdetni sem illene. És a fesztiválon egyértelműen provokatív hirdetése volt ez a devianciának. Senki nem tehet arról, ha meleg. De nem gondolom, hogy egy olyan műsorban, amit száz-milliók néznek főműsor időben, ezt kellene mutogatni.
Lehet engem most emiatt nem szeretni. Nem azt mondom, hogy elítélendő a figura – nem ismerem, milyen ember, nem lenne hiteles a véleményformálás sem. Azon vagyok megdöbbenve, hogy Európa-szerte az sms-ekkel szavazók ennyire megbuggyantak, és ilyen mélyre tették a mércét. Hogy az az érdekes, ha valaki a személyes nemi bizonytalanságát ennyire reklámozza. Milyen mintát ad Európa a fiatalságnak? A gyerekeknek? Ezek után nem csodálkozom, hogy ez a társadalom hanyatlik, hogy Európa elöregszik és kihal.
És még egy szó az oroszokról: a nagy toleranciában és liberalizmusban elfelejtették, hogy az orosz előadóknak vajmi kevés közük van a politikához és az ukrajnai eseményekhez. Folyamatosan kifütyülték az amúgy kedves és szimpatikus ikerpárt. Ennyit a sportszerűségről.
Kedves Európa, nagyon szeretlek, de szombat este mélyen leszerepeltél előttem, ideje lenne tükörbe nézni és önvizsgálatot tartani!
Both Gábor, 2014. május 11.
Forrás:emberiseg.hu
Tovább a cikkre »
