Alapvetően jónak tartja és támogatja a Balaton térségének területrendezési és építésügyi szabályozását is tartalmazó, nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott építésügyi törvényt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Ezzel együtt további intézkedéseket tartanának szükségesnek a tó ökológiai stabilitásának megőrzéséhez.
Az elkészült törvénytervezet korlátozná a Balaton-part további túlzott beépítését, megőrizné a természetes és természetközeli partszakaszokat, és biztosítaná a parti területek közhasználatát. „A tervezet több rendelkezése összhangban áll az intézetünk korábbi szakmai állásfoglalásaival” – fogalmaz a HUN-REN BLKI közleménye.
Ezzel együtt a kutatók további intézkedéseket javasolnak a természetes és természetközeli élőhelyek tényleges, hosszú megőrzéséhez. A Balaton vízminősége, biológiai sokfélesége és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképessége ugyanis erősen függ a parti és partközeli élőhelyek állapotától, térbeli összekapcsoltságuktól és az emberi terhelés mértékétől.
A HUN-REN BLKI közleménye – amelyet Vasas Gábor főigazgató és Tóth Viktor tudományos főmunkatárs jegyez – hét pontban foglalja össze a kutatók javaslatait.
A kutatók legfeljebb öt évre építési moratóriumot javasolnak a Balaton teljes parti sávjában. A moratórium legalább az egynél több rendeltetési egységet tartalmazó vagy 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű új épületekre, valamint egyes más építményekre terjedne ki. Emellett legalább ötéves ökológiai felmérést szorgalmaznak a teljes partvonalon, valamint erősebb jogi védelmet a természetes és természetközeli élőhelyeknek.
A kijelölt kritikus területeken bizonyos esetekben lehetővé tennék a már engedélyezett beruházások felfüggesztését és kötelező ökológiai felülvizsgálatát. Ha a vizsgálat másképp nem orvosolható károsodást igazol, kivételesen a már megépült létesítmények részleges vagy teljes visszabontására és az élőhely helyreállítására is lehetőséget adnának.
A törvénytervezet az I–III. osztályba sorolt nádasokon túl más nádállományokra is kiterjesztené a védelmet. A BLKI támogatja ezt a módosítást, hiszen egy ritkuló, öregedő vagy feldarabolódott nádasnak is jelentős természetvédelmi értéke lehet. A kutatók ezért azt javasolják, hogy az építési és területhasználati szabályok a meglévő természetes nádasok megőrzésének adjanak elsőbbséget az áttelepítéssel vagy a mesterséges pótlással szemben.
A Balaton partját és a hozzá kapcsolódó élőhelyeket egységként védenék, jogi besorolásuktól és a partvonaltól való távolságuktól függetlenül. A partvonaltól a tó és a szárazföld felé egyaránt legalább 100-100 méter széles védősávot jelölnének ki; ezen belül szigorítanák az új épületek és egyéb építmények méretkorlátait, a meglévő épületeknél pedig kizárólag felújítást engednének. A telkeken legalább 70, a közterületeken legalább 30 százalékos zöldfelületi arányt írnának elő.
A változtatási, telekalakítási és építési tilalom ideje alatt kötelezővé tennék annak vizsgálatát, hogy az érintett élőhelyek milyen tartós területrendezési, indokolt esetben pedig természetvédelmi jogi védelmet igényelnek. A szükséges védelem rendezésére a javasolt moratórium adna időt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természeti területeinek védelmét a területrendezési törvényben rögzítenék, hogy az igazoltan veszélyeztetett élőhelyek a tilalom lejárta után is védelem alatt álljanak.
A jelentős ökológiai hatású parti és partközeli beruházásoknál kötelezővé tennék annak vizsgálatát, hogy a beépítés, a felszínborítás, a partvédelmi létesítmények, valamint a hajózási és kikötői infrastruktúra együttesen hogyan hat a tó vízháztartására, vízminőségére és élőhelyeire. A vizsgálat során figyelembe kellene venni az egyes öblök és medencerészek eltérő ökológiai sérülékenységét.
A BLKI üdvözli a Balatoni Építészeti Tervtanács újbóli létrehozását, és javasolja, hogy a Vízparti Terv hatálya alá tartozó, természetes vagy természetközeli élőhelyeket érintő beruházások tervtanácsi értékelésébe kötelező legyen független vízi ökológiai szakértőt bevonni. Ennek szakmai kereteit az intézet kutatási tapasztalataira is építhetnék.
A kutatók tudományos programot javasolnak a károsodott parti élőhelyek és a köztük lévő természetes kapcsolatok helyreállítására. Egységes, nyilvános monitoringrendszerben követnék a partszakaszok és a nádasok állapotát, a parti beépítettséget és a jelentősebb beavatkozásokat. Szorgalmazzák, hogy a területrendezési törvény adjon jogalapot az ökológiai és limnológiai vizsgálatokhoz és a monitoringhoz, a BLKI független szakmai közreműködéséhez pedig biztosítsanak tartós finanszírozást. Az élőhelyek megőrzését és helyreállítását mind a területrendezési törvényben, mind a BATÉK-ban célként rögzítenék, ellenőrizhető jogi garanciákkal.
A teljes állásfoglalás a kutatóintézet honlapján olvasható.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »


