Érzelmi hullámvasút a fa alatt – mit élnek meg a gyerekek karácsony táján? Németi Róbert2025. 12. 29., h – 10:18 Kistárkány/Királyhelmec |
A karácsonyi időszak a gyerekek számára nem csupán az örömről és a várakozásról szól, hanem gyakran fokozott érzelmi terhelést is jelent. Bálint Stefánia, a bodrogközi Királyhelmec városában dolgozó iskolapszichológus tapasztalatai szerint az ünnepek közeledtével a diákok érzékenyebbé válnak, a meglévő problémák pedig felerősödhetnek.
Milyen érzelmi változásokat tapasztalsz leggyakrabban a gyerekeknél és a serdülőknél a karácsonyi időszak közeledtével?
Az év utolsó hónapja általánosságban várakozással teli, és nagyon változatos időszak, mondhatjuk azt is, hogy egy igazi érzelmi hullámvasút a gyermekek számára. Bár a legtöbben még pozitív fényben látják és várják az ünnepeket, olyan gyermekkel is találkozhatunk, akik nem szívesen mennek szünetre és töltenek otthon heteket, az iskola aktív jelenléte nélkül. A diákok problémái az ünnepek közeledtével látványosabbak, és ezt ők is így élik meg, még akkor is, ha a gondok nagyrészt ugyanazok, mint az év bármelyik más időszakában.
Talán amiatt, mert érzelmesebb időszak ez, vagy közeledik az év vége és ennek köszönhetően mindenki értékel és visszatekint az év sikereire és kudarcaira, vagy kis túlzás nélkül, október végétől mindenhonnan a tökéletes karácsony elvárása villan vissza ránk – ezek mind okozhatják azt, hogy nemcsak a gyermekek, hanem mi felnőttek is minden problémát sokkal mélyebben és érzékenyebben élünk meg.
Ez azért lehet veszélyes számukra, mert sokkal könnyebben túldramatizálódhatnak kisebb konfliktusok is, a gyerekek nagyobb tendenciával válhatnak szorongóbbakká és agresszívabbá, mint máskor.
Az ünnepi várakozás inkább örömforrás vagy feszültséget kelt a diákokban? Miben látod a különbséget az alsóbb és felsőbb korosztályok között?
Hiszem, hogy a karácsony és az ezzel járó várakozás a legtöbb gyermekben még mindig inkább örömforrás, tudatosan legalábbis biztosan. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a feszültség szintén gyakori jelenség, ezt viszont a legtöbb gyermek nem tudatosítja.
Érzik, hogy valami nem teljesen oké, de ritkán tudják ezt így megnevezni, hogy feszült vagy ingerlékenyebb vagyok. Ebben tudunk mi, felnőttek segíteni nekik.
Olyan helyzetekben, ahol ezek az érzelmek jelen vannak, igyekezzünk körbeírni számukra, hogy amit éreznek, az valószínűleg feszültség vagy harag, és hogy mi is szoktunk így érezni bizonyos szituációkban. Emellett fontos, hogy teret adjunk a gyermeknek a beszélgetésre, bátorítsuk, hogy ossza meg velünk a problémáit, ezzel biztonságos teret teremtve neki.
Az alsóbb korosztályoknál gyakran inkább a kívácsiság és az izgatottság dominál, hiszen gondoljunk bele, hogy a karácsonyt számukra körbeöleli a varázslat és a misztikum, ezáltal kialakul bennük egy különleges,„mesés” élmény, ami mély nyomot hagy bennük, és kulcsfontosságú tapasztalat ebben az életszakaszban.
Az idősebb gyerekeknél már gyakrabban fordulhat elő stressz az ünnepek alatt, például a felmérők, vizsgák miatt, hiszen az ünnepek után sokszor nagyon nagy nyomás alatt vannak a félévi jegyek miatt. Felsőbb évfolyamok esetében gyakrabban előfordul, hogy a diákok összehasonlítják egymással az ünnepi élményeiket, például azt, hogy ki hol töltötte a karácsonyt, milyen ajándékot kapott, vagy hogy ki mennyire felel meg azoknak az elvárásoknak, amit a világ vagy a társadalom tolmácsol feléjük.
Milyen hatással van a tanulmányi teljesítményre és a koncentrációra az év végi hajrá és az ünnepi készülődés együttes jelenléte?
A diákok – különösen az alsó tagozatos gyermekek – ebben az időszakban iskolán belül is rengeteg ingernek vannak kitéve, megváltozik a sulis program és a rendszeres tanítást nagyon gyakran felváltja valamilyen karácsonyi szereplés, koncert, előadás, ezzel megszakítva a már jól megszokott, biztonságos rutint, amit az órarendjük biztosít nekik minden nap.
A tanárok sokszor arról számolnak be, hogy tanítványaik nehezebben kezelhetőek, ingerlékenyebbek, a figyelmük szétesik és egyre kevésbé terhelhetőek. Ilyenkor a diák legtöbbször már nem tud koncentrálni a feladatokra, hiszen a folyamatos érzelmi ingerek után nem érkezik meg a megnyugvás.
A legtöbb diák persze örül annak, hogy egyre kevesebbet tanulnak év vége felé, viszont a valóság az, hogy ez a sok ünnepi program inkább megnehezíti a felkészülést a félévi hajrára, hiszen a tananyag pótlására az ünnepi időszakban is szükség lenne. Így aztán a szünet után nehezebb visszarázódni a tanulás menetébe, mert a tanárok viszonylag kevés toleranciával várják el a jó teljesítményt.
Tapasztalható-e ilyenkor fokozott szorongás azoknál a gyerekeknél, akik nehezebb családi vagy anyagi háttérből érkeznek?
Igen, abszolút tapasztaljuk ezt. Azon gyerekeknél, akik nehezebb családi környezetbe mennek haza az ünnepekre, megjelenik
a bizonytalanság,a gyakran nem megfelelő elvárásoknak való megfelelési kényszer,a ritkán látott családtagoktól kapott kellemetlen kérdések,a családtól nem megkapott, viszont igényelt figyelemés néhány helyzetben sajnos jelen lehet akár a lelki vagy a fizikai bántalmazás is, ami rendkívül megnehezíti az otthonlétet.
Egy anyagi hátrányban élő gyermek karácsonya gyakran egyszerűbb vagy visszafogottabb lehet, ez okozhat csalódottságot vagy szomorúságot, esetleg az önbizalom csökkenését is, hiszen az ünnepek után gyakran olyan helyzetbe kerülhetnek, ahol meg kell osztaniuk a tapasztalataikat pl. az osztályban vagy a barátaikkal.
Itt szeretném bíztatni a tanárokat és a felnőtteket, hogy hasonló helyzetekben emeljék ki a kis dolgokban rejlő örömöt és a közös pillanatok értékét.
Hogyan élik meg a karácsonyt azok a tanulók, akiknél a családi kapcsolatok feszültebbek, vagy hiányzik az ünnep klasszikus értelemben vett „melegsége”?
Ezekben a helyzetekben megjelenthet a társas magány jelensége, amikor valaki körül vannak ugyan emberek, de mégis egyedül érzi magát, és hiányzik belőle az a valódi érzelmi kötődés vagy az említett ,„melegség”, amit az ünnep idején elvárnánk. Előfordulhat, hogy kevésbé osztják meg az élményeiket másokkal, ezért még inkább elszigetelődhetnek.
Kapcsolódó cikkünk
A karácsony a találkozások, az összetartozás és a szeretet ünnepe. Sokunk számára ez természetes: családi asztal, beszélgetések, nevetés. Azonban idén is sok olyan idős ember tölti az ünnepeket egyedül, akiknek a karácsony nem az öröm, hanem a csend és a magány időszaka.
Szlovákiában egyre több idős ember él egyedül, elszigetelten. Gyermekeik gyakran külföldön dolgoznak, egészségi állapotuk miatt nehezen mozdulnak ki, vagy egyszerűen nincs már, aki rendszeresen felkeresse őket. Számukra egy kedves szó, egy rövid látogatás vagy akár egy telefonhívás is felérhet az ünneppel.
Mit tehetünk mi, egyszerű emberek?
A segítség nem mindig a nagy dolgokban rejlik. Sokszor egészen apró gesztusok is óriási jelentőséggel bírnak.
Ha tehetjük, kopogjunk be egyedül élő idős szomszédunkhoz, vigyünk süteményt, karácsonyi üdvözletet. Hívjuk fel azokat az idősebb rokonokat, ismerősöket, akikről tudjuk, hogy egyedül töltik az ünnepeket.
Ha időnk engedi, ajánljuk fel segítségünket bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában vagy akár egy közös sétára. Hallgassuk meg őket. Sok idős embernek a legnagyobb ajándék az, ha valaki figyel rá.
Civil szervezetek és segélyvonalak
Szlovákiában több civil szervezet és segélyszolgálat is foglalkozik az idősek támogatásával, különösen az ünnepi időszakban:
Érdekes
Senior Linka – Az idősek segélyvonala
Ingyenes segélyvonal idősek számára, ahol meghallgatást, lelki támogatást és gyakorlati tanácsot is kaphatnak.
Caritas Szlovákia (Slovenská katolícka charita)
Számos régióban – köztük magyarok lakta területeken is – szerveznek adománygyűjtéseket, látogatásokat, segítségnyújtást időseknek.
Helyi nyugdíjasklubok, egyházközségek
Sok településen a magyar közösségek aktívan szerveznek karácsonyi programokat, ételosztást vagy látogatásokat az egyedül élők számára.
Fontos, hogy ha tudomásunk van olyan idős emberről, aki krízishelyzetben van vagy súlyos magányt él meg, irányítsuk őt ezekhez a szervezetekhez, vagy kérjünk segítséget a helyi önkormányzattól.
Az ünnep üzenete
A karácsony nem csupán az ajándékokról és az ünnepi díszekről szól. Az ünnep lényege az odafigyelés, az együttérzés és az emberi kapcsolatok megerősítése.
Egyetlen telefonhívás, egy látogatás vagy egy meleg szó is elég lehet ahhoz, hogy valakinek újra ünneppé váljon a karácsony.
Kapcsolódó cikkünk
Az ünnepi időszakban sokan küzdenek magánnyal és feldolgozatlan érzelmekkel – ilyenkor a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatnál is megnő a hívások száma. Az elsősegélyvonal Szlovákiából is éjjel-nappal elérhető, telefonon és e-mailben egyaránt.
Évtizedekkel ezelőtt a karácsonyi, illetve az adventi időszakban jóval többen hívták fel a vonalat, mint év közben, ez akkor akár 30 százalékos növekedést is jelentett.
„Csak” 15 százalék
A Covid óta év közben sokkal kiegyenlítettebb a hívásszám. Ez azt jelenti, hogy az adventi időszaktól – sőt, valamivel korábbtól, már mindenszentektől kezdődően – körülbelül 15 százalékos emelkedés tapasztalható. Érdekesség, hogy a krízis- és a szuicid hívások száma nem változik az év más időszakához képest. A krízishívások aránya 30 % körüli, míg a szuicid hívásoké 3-5% – tudtuk meg Dudás Erikától, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) elnökétől.
Fiatalok is hívnak
Ebben az időszakban főleg a mentálhigiénés prevencióhoz kapcsolódó hívások érkeznek – például a magány, az izoláció, a veszteségek utáni fájdalmak, vagy olyan érzelmek és emlékek miatt, amelyeket a hívók ilyenkor felidéznek. Ezek az érzelmek minden korosztályra jellemzőek.
„További fontos adat, hogy az úgynevezett adekvát, vagyis érdemi hívások aránya jóval magasabb most, mint a Covid előtti időszakban volt”
– emelte ki a szakember, aki a hétköznapokban pszichológusként dolgozik.
A nem érdemi, inadekvát hívások – mint például a néma vagy a hecchívás – aránya sokkal kisebb, mint 5-10 évvel ezelőtt.
Előtérben a veszteség
Az ünnepi időszak leggyakrabban előforduló témái az idősebb, illetve a középkorú hívók részéről leginkább a társ elvesztése vagy a szeretett hozzátartozó hiánya, de a fiatalok is gyakran említik ezeket – a nagyszülők, akár a szülők elvesztését.
„Ebben az időszakban inkább a veszteséghez kapcsolódó érzelmek jelennek meg a hívásokban, de nagyon sokan idéznek fel különböző emlékeket, élményeket, visszatekintve korábbi karácsonyokra”
– emelte ki Dudás Erika, majd hozzátette, hogy sok hívó hozzátartozója külföldön vagy távol él, így személyesen nem tudnak együtt lenni karácsonykor. Sokan emiatt is hívják a szolgálatot.
Többen szolgálnak ilyenkor
Fontosnak tartják, hogy akár szenteste éjszakáján vagy az ünnepek alatt is legyen lehetőség ezeknek az érzelmeknek a megélésére, az emlékek felidézésére – ilyenkor gyakorlatilag az ügyelő az, akivel a hívó együtt tölti a karácsonyt.
Az önkéntes ügyelők képzését úgy állították össze, hogy minden területet és hívástartalmat érintenek: a magányt, a veszteség feldolgozását és az érzelmi problémákat is, amelyek karácsonykor fokozottan megjelenhetnek. A LESZ arra törekszik, hogy minél több hívónak tudjanak segíteni, ezért az ünnepi időszakban több ügyelő szolgál párhuzamosan – most is 10-12 önkéntes fogadja majd a beérkező hívásokat.
Esetmegbeszélés és szupervízió
„Vannak olyan telefonbeszélgetések, amelyek érzelmileg jobban megterhelik az ügyelőinket”
– jegyezte meg az elnök. Bár a képzés során számos szituációs gyakorlatot teljesítenek, mégis akadnak olyan hívások, amelyek mélyebb nyomot hagynak. Tapasztalataikat ilyenkor esetmegbeszélés során dolgozzák fel, illetve szupervízió keretében beszélik meg.
Apró figyelmesség – személyes beszélgetés
Kérdésünkre, hogy milyen tanácsot adna az ünnepi időszakban, Dudás Erika azt felelte: vegyük észre azokat az embereket, akik a környezetünkben élnek.
„Szólítsuk meg őket, mert lehet, hogy vannak problémáik. Főleg ilyenkor, karácsony tájékán – de az év más időszakában is. Ilyenkor megnövekedik azoknak a civil és közösségi kezdeményezéseknek a száma, amelyek kifejezetten a magányos emberekre összpontosítanak. Ajánljuk őket is!”
– tanácsolja Dudás Erika.
„Nézzünk szét a környezetünkben, lakóhelyünkön, a munkahelyen vagy a közösségeinkben, és forduljunk az emberek felé, figyeljünk rájuk. Akár egy rövid személyes beszélgetés is sokat jelenthet, ha például csak annyit mondunk, »Boldog karácsonyt!«, és kezet fogunk, már az is nagy segítség lehet” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
„Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat, a megértő magyar szó: már nincs egyedül a bajban!” – olvasható a közérdekű felhívás szövegében. A nem emelt díjas számon elérhető szolgálatnak már öt éve felvidéki önkéntesei is vannak.
A helyi tarifával két számon is elérhető szolgálat (0904 500 338, T-Mobile és a 0918 500 333, Orange) a névtelenség megőrzésével is igénybe vehető, vagyis a hívónak nem kötelessége személyazonosságát felfedni. Mit takar ez a röpirat, kik állnak mögötte, s miért jött létre? Balogh Ildikó, a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat vezetője válaszol kérdéseinkre.
Mivel foglalkozik a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (FLET)?
Egy megértő, segítő beszélgetési lehetőséget kínálunk telefonon keresztül, itt a Felvidéken magyar nyelven. Bárki számára elérhetőek vagyunk életvezetési nehézségek, stresszhelyzet, konfliktus esetén, amikor váratlanul feszültség alakul ki egy fontos személlyel, vagy a környezettel, akár egy döntéshelyzet előtt áll, esetleg magányos, munkahelyi vagy iskolai problémák adódtak. Ezekben az esetekben lehet bátran hozzánk fordulni, hívni a FLET telefonszámait. Mindemellett vannak életszakaszok, melyek eleve krízissel járnak (serdülőkör, fiatal felnőttkor, nyugdíjba menetel stb.), ilyenkor fokozottan igényeljük a megértő, támogató közeget, egy elfogadó légkört, amely óriási jelentőségű a megoldások megtalálásában, a nehézségeken való átlendülésben. Adódhatnak váratlan életesemények is, haláleset, betegségek, baleset, munkahely elvesztése, és bizony kialakulhat egy öngyilkossági krízis is, mely esetben életmentő lehet egy segítő beszélgetés. Szolgálatunk a nap 24 órájában elérhető, viszont a felvidéki önkéntesek egyelőre csak szerda 18.00-tól csütörtök 18.00-ig ügyelnek. A számokat bármikor lehet hívni, mert ha a helyiek nem szolgálnak, a hívás automatikusan átkapcsol Magyarországra.
Mióta létezik a FLET?
A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének szakmai vezetésével 2016-ban hívták életre a felvidéki ügyelői vonalat a Szövetség a Közös Célokért szervezet kezdeményezésére. A kezdetektől él és hívható a két szlovákiai telefonszám, azonban ekkor még magyarországi, kiképzett önkéntes segítők fogadták a hívásokat. 2018–19-ben kezdődött a lényegi munka nálunk. Elkezdődött a felvidéki ügyelői szolgálat kiépítése, ami az önkéntesek toborzásával indult, majd folytatódott a képzésükkel. Nagy örömünkre 2019 év végén felállt a stáb, azóta felvidéki önkéntesek is fogadják a segélykérők hívásait. A hangsúly azon volt, hogy Szlovákiában magyarul, tehát a felvidéki magyarok anyanyelvükön kapjanak segítséget, hiszen az ember a problémáit megfogalmazni legjobban csak az anyanyelvén tudja. Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója volt a FLET megalakításának a motorja és a megvalósítója, aki úgy fogalmazott, hogy egy nehéz élethelyzetben szlovák nyelven akadályozva lehet az a hívó, aki épp a legbelsőbb érzéseit szeretné kifejezni. Nem is azért, mert nem bírnánk jól a nyelvet, hanem egyszerűen azért, mert a legmélyebb érzésekről minden ember az anyanyelvén tud a legőszintébben, legkönnyebben beszélni. A FLET központja Dunaszerdahelyen van, de tervezzük egy keletebbre működő stáb kiépítését, innen is várjuk az önkéntesek jelentkezését.
Kik ülnek a vonal túloldalán?
A lelki elsősegély telefonszolgálatoknál képzett önkéntesek fogadják a segítséget kérők hívásait. Az ügyelők önként jelentkeznek a segítő karitatív munkára. Általában laikusokról van szó, akiknél nem feltétel sem a humán szakterületen végzett munka, sem a pszichológiai ismeretek. Szakemberek választják ki őket tesztek és interjú során, akik ezután vesznek részt egy intenzív képzésen. A munkához szükséges szakmai ismeretekre 80–120 órás felkészítést kapnak, amely minden szolgálatnál önismereti tréningből, elméleti képzésből, kommunikációs és telefonos helyzetgyakorlatokból áll. A kiképzés után vizsgát tevőknek gyakorlatot kell szerezniük, majd azt követően kezdhetik el önállóan a segítő munkát. Önkénteseink havonta 2-3 alkalommal, ügyeletenként 12 órában ülnek a telefon mellé segítő beszélgetéseket folytatni. Emellett minden hónapban részt vesznek szupervízión, esetkonzultáción, olykor továbbképzéseken, tréningeken is. Ezek a csoportfoglalkozások segítik a szakmai fejlődést és a pozitív energiákkal, élményekkel való feltöltődést.
Milyen eseteknél hívják önöket leggyakrabban?
Leggyakrabban különféle stresszhelyzetek, haláleset, megbetegedés miatt hívnak, de gyakori ok a magány, a munkahelyi vagy iskolai gondokkal küzdők hívása is.
Milyen hosszú egy ilyen beszélgetés?
Ez nagyon változó, lehet 5 perces de lehet egy-másfél órás is.
Milyen tanácsokat adnak rendszerint azoknak, akik valamilyen segítséget kérnek?
Tanácsot nem adunk, nem is adhatunk, hisz nem vagyunk a segítségkérő cipőjében. Megpróbáljuk körbejárni a problémát, egy másik szempontból megközelíteni, feltárni az illető lehetőségeit. Mert valljuk be, beszűkült látókörrel nagyon nehéz kijutni a gödörből. Ilyenkor kell valaki, aki más oldalról világít rá a helyzetre. Ez a segítő beszélgetés megnyithatja az utat ahhoz, hogy maguk a hívók is megérthetik és beazonosítják a problémát, amivel könnyebben eljuthatnak a megoldásig.
Mit tegyen az, aki bátortalan, nem meri megosztani a gondjait és telefonálni sem?
Telefonáljon, hisz semmit sem veszít! A beszélgetés anonim, nem kell bemutatkozni sem, semmilyen személyes adatot nem kérünk és magunkról sem adunk. Csak beszélgetünk. S maga a beszélgetés is szigorú szakmai és etikai szabályok mentén folytatódik, melyeket az önkéntes segítők alapelvekként alkalmaznak. Vannak olyan személyek is, akik jobban szeretik kiírni magukból a problémájukat. Arra is van lehetőség, hogy e-mailben forduljanak hozzánk, az alábbi elérhetőségen: [email protected].
Kik a szolgálat támogatói?
A szolgálat működtetője a Szövetség a Közös Célokért társulás. Hideghéthy Andrea vezetésével biztosítják az önkéntesek számára az ügyelőhelyiséget, a technikai hátteret, a képzéseket és az ehhez tartozó költségek jelentős részét. Szakmai támogatónk a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége és különösen ennek a szervezetnek az elnöke, Dudás Erika. Támogatók maguk az önkéntesek is, akik saját idejüket, energiájukat adják azért, hogy segíthessenek. Ezért őket különösen megilleti a köszönet.
Hogyan segíthet egy olvasó annak, aki segítségre szorul?
Az olvasó úgy segíthet, hogy beszél a segélyszolgálatról. Elmondja azoknak, akik bajban vannak és már hosszabb ideje rágódnak a problémájukon előrelépés nélkül, van egy ilyen lehetőség, ahol kötelezettségek nélkül lehet beszélgetni. Továbbadja a telefonszámot, esetleg egy-egy röpiratot elhelyezhet üzletekben, iskolákban, rendelőkben, ahol sok ember megfordul.
Hol találkozhatnak a szimpatizánsokkal?
2024. szeptember 21-én, a dunaszerdahelyi Csallóközi Vásárban, 11.00 és 19.00 óra között megtalálnak minket és szimpatizánsainkat a civil sátrak között, a SZAKC sátrában. Zöld pólóban leszünk, fehér felirattal. Várjuk az érdeklődőket és készségesen válaszolunk minden kérdésre. A vásárban fellép a Republic zenekar, amit azért is érdemes megemlíteni, mert Boros Csaba, a Republic együttes frontembere a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) jószolgálati nagykövete.
Kik jelentkezhetnek önkénteseknek?
Olyan személyek jelentkezését várjuk, akik elhivatottságot éreznek arra, hogy részt vegyenek a segítő, karitatív munkában. A jelentkezéshez nem feltétel sem a humán szakterületen végzett munka, sem a pszichológiai ismeretek. Olyan személyek jelentkezését várjuk, akik havonta 12–24 órát rá tudnak szánni idejükből és havi egy alkalommal részt tudnak venni egy szombat délelőtt a szupervízióra, esetkonzultációra. Az önkéntes munka tehát havonta egy-két alkalommal történő rendszeres elfoglaltságot jelent, amely magában foglalja az ügyelői helyszínre történő utazás vállalását is. Jelentkezési feltételek közt szerepel a minimum középfokú végzettség, 23–65 éves életkor, nyitott szemlélet, jó kommunikációs készség, valamint a lelki terhelhetőség. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail-címre várják.
Mit nyújtanak önkénteseiknek?
Izgalmas, tapasztalatokat nyújtó karitatív munkát, szakmai és személyes fejlődést biztosító foglalkozásokat, fizetés és pénz helyett – pályázati forrásokból – szakmai konferenciákon, képzéseken való részvételt, megbízható, jó légkörű csapatot, melyet ügyelői stáb formál, valamint nyitottságot, jó közösségi kapcsolatokat. Idén például egy izgalmas feladat vár még ránk. Ugyanis a lelki egészség világnapjához kapcsolódó konferenciát szervezünk a SZAKC, a FLET és a LESZ együttműködésével Dunaszerdahelyen, ahol a dunántúli és a felvidéki szolgálatok egyaránt képviseltetik majd magukat.
A magyarországi központtal működő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Szlovákiából is éjjel-nappal elérhető a következő telefonszámokon:
0918 500 333 (Orange)
0904 500 338 (T-Mobile)
A hívás nem emeltdíjas.
A szolgálat hazai működtetője a Szövetség a Közös Célokért szervezet.
Telefon és levelezés
Dudás Erika felhívta a figyelmet arra is, hogy a telefonon kívül e-mailben is várják az ügyfelek jelentkezését.
„Az e-mailes levelezéseken keresztül az utóbbi két évben több ezer írásos beszélgetést, levelezést folytattunk. Úgy gondolom, nagyon sok ember van, aki szóban nem tudja elmondani azt, ami nyomasztja, ezért inkább kiírja magából. A válaszlevelek a részünkről segíthetnek, megerősíthetik őket, megmutatják, hogy az ő gondolataik, fájdalmuk, észrevételeik ugyanúgy fontosak, és számítanak valakinek”
– hangsúlyozta.
Milyen szerepe van az iskolának és a pedagógusoknak abban, hogy az ünnepi időszak lelkileg kiegyensúlyozottabban teljen a diákok számára?
A pedagógusoknak kulcsszerepük van abban, hogy karácsonykor támogató és figyelmes környezetet teremtsenek a gyerekek számára. Ünnepek előtt érdemes odafigyelni arra, hogy felismerjük azokat a gyerekeket, akik esetleg nem annyira lelkesek az ünnepi témák iránt, vagy akiknél feszültség tapasztalható. Ilyenkor érdemes lehet az iskola pszichológusával együttműködve feltérképezni a háttérben lévő problémákat, és szükség esetén támogatást nyújtani a családoknak.
Az ünnepek utáni időszakban pedig fontos, hogy a tanárok érzékenyen közelítsenek a gyerekek felé, és inkább az élményekre, érzelmekre koncentráljanak, nem pedig az anyagi dolgokra, ha esetleg az ünnepekről kérdezik őket a csoportfoglalkozás keretein belül. Így elkerülhető az összehasonlítás, és a gyerekek nyitottabban oszthatják meg tapasztalataikat.
Végül pedig, a félévi hajrában is érdemes odafigyelni arra, hogy ne halmozzunk fel túl sok vizsgát vagy felmérőt egyszerre, hanem egyenletesebben osszuk el a feladatokat, hogy a gyerekek könnyebben vissza tudjanak rázódni a tanulásba, pl. azzal,
hogy aki teheti, még az ünnepek előtt kiadja a fontosabb felmérőket, ezzel csökkentve a diákok terhelését félév előtt.
A közösségi média és az idealizált „tökéletes karácsony” képei mennyire befolyásolják a gyerekek önértékelését és elvárásait?
A közösségi médiában megjelenő, idealizált karácsonyi kép jelentősen befolyásolja a gyerekeket, hiszen már egyre fiatalabb korosztály is hozzáfér ezekhez a platformokhoz. A telefonokon, tévékben vagy reklámokban megjelenő tökéletes ünnep képe gyakran elfeledteti, hogy az emberek csak a legszebb pillanataikat osztják meg, és ez a tökéletesség nem tükrözi a valóságot.
Ezért fontos, hogy a szülők és pedagógusok tudatosan beszéljenek erről a gyerekekkel, és elmagyarázzák, hogy az ünnepek nem mindig csak boldogságról szólnak.
Teljesen normális, ha előfordulnak kisebb nézeteltérések, veszekedések de sajnos előfordulhatnak akár halálesetek a családban, egészségügyi gondok, tragédiák… Teljesen rendben van, ha valaki másképp éli meg az ünnepet, mint ahogyan azt a média bemutatja. Ezért elengedhetetlen, hogy támogassuk a gyerekeket, és segítsünk nekik elfogadni, hogy minden család és minden ünnep egyedi.
Pszichológiai szempontból miben különbözik az alapiskolások és a középiskolások ünnephez való viszonya?
Az alapiskolások és a középiskolások ünnephez fűződő viszonya lényegesen eltérő, bár mindkét korosztályban ott van az öröm, az iskolai szünet várása, és a mindennapi terhek alól való felüdülés. Az alsó tagozatos gyerekeknél az ünnep varázslatos, mesebeli hangulata dominál, hiszen izgatottan várják a Jézuskát, és a karácsonyt még inkább a mese és a csoda övezi. Ezzel szemben a felsőbb évfolyamoknál már tudatosul, hogy a család és a szülők biztosítják a varázst, és a középiskolások a pihenés mellett már q tanulásra is koncentrálnak, hiszen a félévi zárás és a vizsgák miatt szorongás is előfordulhat.
A végzős középiskolás diákok a tavaszi érettségire készülnek, a végzős alapiskolás diákok pedig a középiskolára való felvételire vagy a kilencedikes tesztelésre. Ezért a középiskolásoknál az ünnep inkább egyfajta mérföldkő, ahol a pihenés mellett a felkészülés is kiemelt szerepet kap, hiszen tudják, hogy ünnepek után nagyon keményen rá kell kapcsolniuk a teljesítményre.
Az alsó tagozatos gyermekek idegrendszere még fejlődésben van, az önszabályozás képessége éretlen, ráadásul a sok inger, a folyamatos program és az izgalom még nehezebben feldolgozható ebben a korban, ezért fontos, hogy a szülők otthon beszélgessenek velük az érzéseikről, és segítsenek nekik megérteni, hogy az ünnep minden családnál egyedi, és az érzéseik is teljesen normálisak.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy gyermek számára a karácsonyi időszak különösen megterhelő, és mikor érdemes szakember segítségét kérni?
Amennyiben a pedagógusok azt tapasztalják, hogy egy diák az ünnepi időszakban eltérően reagál a karácsonyi tematikára, mint az osztálytársai, például nem szeretne bekapcsolódni a közös programokba, visszahúzódóbbá válik, vagy kifejezetten szomorúságot él meg már a karácsony vagy a téli szünet gondolatától is, és nem ismert olyan körülmény, amely ezt természetes módon magyarázná, érdemes az iskolapszichológus bevonását kezdeményezni. A közös munka segíthet feltárni a háttérben meghúzódó okokat, és megtalálni a gyermek számára legmegfelelőbb támogatási formát.
A szülők szerepe ebben az időszakban szintén kiemelten fontos. Otthon érdemes megfigyelni, hogy a gyermek mennyire érdeklődő az adventi időszak iránt, kérdez-e, izgatott-e, vagy inkább zárkózottá válik. Szakember segítségét mindenképpen indokolt kérni akkor, ha a gyermek viselkedése vagy érzelmi megélése olyan mértékben megváltozik, hogy az megnehezíti a mindennapi működését. Különösen érzékeny helyzetek lehetnek például egy közeli családtag elvesztése, súlyos egészségügyi problémák megjelenése a családban vagy a gyermeknél, amelyek az ünnepek megélését korlátozzák, illetve a közelmúltban történt válás. Ugyanakkor bármely más élethelyzetben is indokolt lehet segítséget kérni, amikor a szülő úgy érzi, egyedül nem tud megfelelő megoldást nyújtani a gyermek számára.
Milyen tanácsokat adnál a szülőknek és a tanároknak annak érdekében, hogy a karácsony valóban a megnyugvásról és az érzelmi biztonságról szóljon a gyerekek számára?
A legfontosabb tanács, amit mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak adhatunk, az az, hogy legyenek jelen és a karácsony kapcsán ne a tökéletességre, hanem a biztonságra és a kapcsolódásra helyezzék a hangsúlyt. A gyerekek számára az ünnep elsősorban érzelmi élmény: azt jegyzik meg, mennyire érezték magukat elfogadva, meghallgatva és biztonságban, nem pedig azt, hogy mennyire volt ideális az ünnep, vagy hogy milyen ajándékokat kaptak.
Fontos, hogy teret adjunk az érzéseknek, és elfogadjuk, ha a gyerek nem folyamatosan lelkes vagy boldog.
Teljesen természetes, ha az ünnepi időszakban egyszerre jelenik meg az öröm, az izgatottság, a fáradtság vagy akár a feszültség is. Ha a felnőttek segítenek ezeket az érzéseket megnevezni és normalizálni, az nagyban növeli a gyerekek biztonságérzetét. A szülők részéről sokat jelenthet az is, ha csökkentik a túlzott elvárásokat: nem szükséges minden programon részt venni, minden hagyományt maradéktalanul betartani. A kevesebb, de kiszámítható és nyugodt közös idő gyakran többet ér, mint a túlzsúfolt ünnepi menetrend.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
